– Mi nem akarunk újabb hidegháborút. Tisztelettel arra kérünk mindenkit, hogy ne keltsen hidegháborús hangulatot – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, a külügyminiszterek tanácsa ülésének szünetében, az ukrán konfliktus margóján. A találkozó napirendjén Ukrajna mellett Szíria és Líbia, valamint Szudán és Mali is szerepelnek. A szíriai és líbiai kérdéskörrel kapcsolatosan a tárcavezető sajtónyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet: radikális változásra van szükség az Európai Unió Közel-Kelet és Afrika-politikájában. – Ha nem vagyunk képesek változtatni, az EU el fog jelentéktelenedni ezeken a területeken – mondta, hozzátéve: ez esetben további biztonsági kockázatok is várhatók Európában. Szerinte a szükséges változtatás három célt szolgálna: a Szíriából és Líbiából menekülők hazatérésének lehetővé tételét; az újabb migrációs hullámok megakadályozását; a határvédelem terén mutatott segítségnyújtást. – Segítenünk kell Törökországot abban, hogy a szíriai bevándorlók közül minél több térjen vissza Szíriába. A törökök sokat fektettek be abba, hogy legalább a határmenti területeken biztonság legyen – sorolta Szijjártó Péter az EU előtti feladatokat. Szerinte a Közel-Keleten és Afrikában biztonsági-gazdasági és egészségügyi támogatást, fejlesztési programokat kell végrehajtani, nem pedig egyszerűen Európába hívni az ott élőket.
Sajnos Brüsszel migrációs politikája egyelőre az Európába történő migrációs hullámok ösztönzésére és nem megállítására törekszik
– húzta alá, újabb szempontként hozzátéve: az észak-afrikai országokat a déli határaik védelmében is segíteni kell, nem csak az északi, tengeri határok védelmében. – Az észak-afrikai országokba történő tömeges bejutást is meg kell akadályozni, például Líbia esetében – vélekedett a miniszter.
Közép-Európára tekintettel kell lenni
A kelet-európai biztonsági helyzetről szólva Szijjártó Péter emlékeztetett rá, hogy
a külügyminiszterek hétfő délután Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel is egyeztetnek videókapcsolaton keresztül.
– Alappillérek lefektetésére van szükség, ezekből nem szabad engedni. Az első, hogy mi nem akarunk újabb hidegháborút – mondta az ukrán helyzetről, azt hangsúlyozva: a hidegháborús időszak Közép-Európában tragikus következményekkel járt. Második szempontként kijelentette: a kormány hidegháborús hangulatban sem érdekelt. – Tisztelettel arra kérünk mindenkit, hogy ne keltsen hidegháborús hangulatot – nyomatékosította. – Semmilyen Kelet–Nyugat konfliktus áldozatává sem akarunk válni. Váltunk már elégszer, többé már nem akarunk – fogalmazott Szijjártó Péter Brüsszelben, a három szempontot úgy összegezve: Magyarország minden olyan törekvést és diplomáciai erőfeszítést támogat, amely tárgyalások útján rendezné a kelet-európai biztonsági helyzetet. Üdvözölte egyúttal, hogy az amerikai és orosz diplomácia vezetői nemrég személyesen egyeztettek egymással. Az oroszokkal szembeni uniós szankciók kilátásba helyezéséről elmondta: őszinte elemzésre lenne szükség, amely rámutatna, hogy a szankcióknak eddig milyen hatásai voltak. – Ha szankciókról beszélünk, látni kell, hogy Közép-Európa ráutalt az orosz energiahordozókra. Ha tetszik, ha nem, ez az igazság – vélekedett, hozzátéve: Közép-Európára mindenkinek tekintettel kell lennie, amikor a Kelet–Nyugat konfliktus jövőjével foglalkozik. Kérdésre elmondta: Magyarország egyelőre nem tervezi az Ukrajnával kapcsolatos utazási tanácsok módosítását, sem a magyar diplomaták és családtagjaik evakuálását az országból. Orbán Viktor jövő heti oroszországi útjával kapcsolatosan elutasította a nyugati kritikákat, mondván: természetes, hogy a kormányfő egyeztet az orosz elnökkel. Szemléltette, hogy az európai uniós országok zömének aktív kétoldalú kapcsolatai vannak Oroszországgal.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: MTI)
