Az év első plenáris ülése veszi kezdetét hétfő délután Strasbourgban, ahol az európai parlamenti (EP) képviselők ünnepélyes keretek között búcsúznak David Sassolitól, a testület múlt héten elhunyt elnökétől. A ceremóniát követően máris az olasz politikus utódlása kerül terítékre, s még hétfőn kihirdetik az elnöki szék lehetséges várományosait. A jelöltek kedd reggel röviden ismertetik programjukat, majd a képviselők titkos szavazással, a leadott voksok abszolút többségével választják meg az EP első emberét. Amennyiben az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatszámot, második és harmadik fordulóra is sor kerülhet. Emlékezetes, a baloldali David Sassoli 2019 nyarán a második fordulóban, 345 támogató szavazattal futott be az első helyen.
Írtunk róla: az elnökválasztásra nem Sassoli tragikus halála miatt kerül sor, az EP választott tisztségeit két és fél évente újítják meg, egyszer az ötéves jogalkotási időszak kezdetekor, egyszer pedig a ciklus félidejében. A félidős választások alkalmával az elnök mellett többek között az alelnöki posztokat, a quaestori, a szakbizottsági elnöki és alelnöki székeket osztják újra.
Az Európai Parlament új elnöke a várakozások szerint Roberta Metsola, az Európai Néppárt (EPP) jelöltje lesz.
A képviselőnő – aki jelenleg az uniós parlament első alelnöke – megválasztása esetén az EP mindössze harmadik női elnöke lenne, s források szerint az sem elhanyagolható tény, hogy egy kis méretű és „fiatal” uniós országból, Máltáról származik. A szigetországnak az uniós intézményekben sosem volt még annyira magas rangú politikusa, mint Metsola. Az elmúlt hetekben elsősorban francia baloldali képviselők azzal támadták a néppárti jelöltet, hogy következetesen abortuszellenes álláspontot képvisel az EP-ben. Az ügyben még a francia elnök, Emmanuel Macron is megszólalt. Metsola erőpozícióját jelenti ugyanakkor, hogy a 2019-es választások után a nagy frakciók egyezséget kötöttek, miszerint a ciklus első felében Sassoli személyében az európai baloldal, a második részében pedig a néppárt adja az EP elnökét.
Az EPP mellett a Zöldek (Alice Bahn Kuhnke), a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (Kosma Złotowski) és a szélsőbaloldal (Sira Rego) frakciója indítanak biztosan elnökaspiránst.
Alelnökség: még nem kommunikált
a nagyobbik kormánypárt
Ami a magyar esélyeket illeti, az uniós parlament elnökségében Járóka Lívia és Dobrev Klára személyében eddig két magyar alelnök is volt. A Demokratikus Koalíció EP-képviselője múlt héten jelentette be, hogy nem indul újra a tisztségért. Járóka Lívia lehetséges újrázásáról pedig még nem közölt hivatalos információt a Fidesz. A szabályok szerint az alelnöki jelölések beterjesztésének határidejét az elnök megválasztása után tűzik ki – legkorábban tehát kedden kerülhet pont a találgatások végére.
Az alelnöki pozícióra való jelöltséghez – akárcsak az elnök esetében – egy képviselőcsoport, vagy legalább 36 képviselő támogatása szükséges.
Borítókép: Az Európai Parlament strasbourgi ülésterme (Forrás: EP)
