Friss hírek szerint viaszszoborként költözött be Joe Biden és alelnöke, Kamala Harris Madame Tussaud londoni panoptikumába – márpedig ha így folytatják, az hamarosan a jövőjük is ez lehet.
– Biden azzal zárja elnökségének első évét, hogy igencsak népszerűtlen a választók körében. Politikai programja elakadt a kongresszusban, otthon és külföldön is számos válsággal néz szembe, és sokukat saját maga gerjesztette. Mértékadó felmérések szerint a választók csak kevesebb mint negyven százalékának a bizalmát élvezi. Biden, kongresszusi szövetségeseivel, Nancy Pelosi házelnökkel és Chuck Schumer szenátusi frakcióvezetővel együtt egy népszerűtlen és radikális program mellett kötelezte el magát, és súlyos vereség elébe néz a novemberi kongresszusi választásokon
– mondta lapunknak Minneapolisból Barry Casselman elemző, aki ötven éve ír országos politikáról Amerikában. A Gallup felmérése szerint a Biden politikai hátországát adó Demokrata Párt kilenc százalékpontos előnyről öt százalékpontos hátrányba került mostanra a republikánusokkal szemben. Ez több mint harminc éve, azóta példátlan, hogy idősebb George Bush republikánus elnök 1991-ben megnyerte az öbölháborút Irakkal szemben.
– Joe Biden nem tudott pár tucat embernél többet felsorakoztatni egy kampányeseményre, valahogy mégis több szavazatot gyűjtött be, mint bárki az amerikai elnökválasztásokon. Hogyan? A fő előnye az volt, hogy nem ő Donald Trump – eleveníti fel a történteket Tim Constantine, a The Washington Times konzervatív napilap külügyi szakírója, a The Capitol Hill Show házigazdája.
Mint kérdésünkre elmondta, Biden elnökségének első éve magában rejtette annak lehetőségét, hogy begyógyítja a megosztott Egyesült Államok sebeit.
Kampánybeszédei az egységre és a pártokon való felülemelkedésre szólítottak fel, amint azonban megválasztották, a balos program fontosabbnak bizonyult a kétpárti egységnél. A Biden-kormány a koronavírus-járványra akart összpontosítani, de ez nem vált be, miközben a migrációs válságról nem vett tudomást a mexikói határon, az üzemanyagárak pedig a kétszeresükre emelkedtek az elnöksége idején. Az infláció hét százalékra, negyven éve példátlan szintre duzzadt. Az amerikaiak többsége szerint a gazdaság helyzete a legfontosabb ügy, de csak harminc százalékuk bízik Bidenben.
– Biden legnyilvánvalóbb külpolitikai kudarca az afganisztáni kivonulás volt. A tálibok előli sietős elmenekülés felelőtlenül sodort veszélybe életeket, és rombolta le az Egyesült Államok hírnevét az egész világon. Azokét is, akik számítottak Amerikára. Senki, szó szerint senki nincs, aki győzelemként könyvelné el a kivonulást
– mondta Constantine, akik szerint Biden eddig semmilyen vezetői képességről nem tett tanúbizonyságot, és az amerikaiak csak 28 százaléka gondolja úgy, hogy újraindulhatna 2024-ben az elnökségért.
De Harris sem bizonyított semmit, ami teljesen nyílttá teszi a versenyt a republikánusokkal a következő elnökválasztáson. A nagy kérdés: újraindul-e Donald Trump?
A Biden-kormány az elmúlt egy évben diplomáciai kinevezésekben sem jeleskedett. Budapesten már tizenöt hónapja nem szolgál új amerikai nagykövet, miközben Horvátországba, Romániába és Ukrajnába sem talált eddig új misszióvezetőt a Biden-adminisztráció. Amerikai magyar körökből úgy tudjuk, hogy Jon Greenwald veterán diplomata – akinek a kinevezését pedig az amerikai magyarok egy része támogatta – még az ősszel elutasító választ kapott a Fehér Házból, a kiszemelt misszióvezetőt pedig jelenleg nemzetbiztonsági vizsgálatnak vetik alá.
Borítókép: Joe Biden esküt tesz a beiktatási ceremónián 2021. január 20-án (Fotó: AFP/Andrew Harnik)
