A gazdasági kapcsolat a Putyin–Orbán-találkozó lényege

.

– A kiegyensúlyozott gazdasági kapcsolat most a legfontosabb, ezért azt szeretném elérni a tárgyalásokon, hogy ebben a nehéz, energiaár-növekedéssel terhelt időben az orosz–magyar kapcsolatokban a kialkudott gázmennyiséget növeljék meg Magyarország biztonsága érdekében – mondta Orbán Viktor a múlt héten a Kossuth rádióban a mai moszkvai látogatásával kapcsolatban. A magyar miniszterelnök 2019 októbere óta nem találkozott személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a találkozóknak a koronavírus-járvány szabott gátat.

A tárgyalások azonban ismét időszerűek, különös tekintettel az Európában kialakult energiaválságra, amelyre Magyarországnak hosszú távon az orosz gázimport és a paksi atomerőmű két új reaktorának a megépítése jelent megoldást.

Mint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a lapunknak múlt héten adott interjúban elmondta: a hosszú távú gázvásárlási megállapodást jó áron, a rezsicsökkentés eredményeit figyelembe véve kötöttük meg, két útvonalon, technológiailag megbízható módon jön a gáz Oroszországból.

A mai tárgyalásokon szóba kerülhet, hogy évi egymilliárd köbméterrel bővíthetik a szállítást a déli útvonalon.

A paksi atomerőmű építését pedig a létesítési fázisba szeretné léptetni a magyar kormány még 2022 első félévében. – A villamosenergia-ellátás terén önellátók lehetünk ennek az évtizednek a végére, évente 17 millió tonna károsanyag-kibocsátást tudunk majd megelőzni – hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter a projekt előnyeire a Facebook-oldalán. – Mi csak mosolygunk azon, hogy mások milyen pozícióba lavírozták magukat képmutató energiapolitikájukkal – fejtette ki lapunknak a miniszter, utalva egyúttal arra is, hogy Magyarország nem ideológiai alapon kereskedik más országokkal, „az oroszokkal egy pragmatikus, kölcsönös tiszteletre alapuló, normális kapcsolatot kell fenntartani”.

Orbán Viktor is visszautasította azt az ellenzéki felvetést, hogy „Putyin odarendelte a magyar miniszterelnököt magához Moszkvába”.

– Magyarország egy szuverén ország, és a kormánya és vezetői szuverén módon viselkednek. A kormány mindig a nemzeti érdekeket tartja szem előtt a külkapcsolatokban is

– mondta a Kossuth rádióban. A kétoldalú tárgyalások abból a szempontból is kiemelt nemzetközi figyelmet kapnak, hogy a nyugati nagyhatalmak azzal vádolják Oroszországot, hogy Ukrajna elleni katonai offenzívára készül. Orbán Viktor hangsúlyozta: – Magyarország álláspontja teljesen egyértelmű, a békében vagyunk érdekeltek, de úgy megyek Moszkvába, hogy mind a NATO-val, mind az Európai Unióval, mind az unió elnökségét meghatározó politikusokkal előtte egyeztetek.

– Az orosz–ukrán válság kérdését nyilvánvalóan nem lehet megkerülni, de itt egy korábban beütemezett találkozóról van szó, amelynek nem a biztonságpolitikai kérdés a kulcstémája. Az orosz–magyar kapcsolatok állnak a tárgyalások középpontjában

– mondta lapunk megkeresésére Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Mint rámutatott, nem helytálló a magyar ellenzéknek az a vádja, hogy Orbán Viktor moszkvai látogatása a nyugati szövetségesekkel szembeni árulással ér fel. – Egyre többen folytatnak tárgyalásokat Oroszországgal, január közepén a német külügyminiszter is Moszkvába utazott. Kontraproduktív lenne visszautasítani egy ilyen találkozót, akkor is, ha nem lehet függetleníteni a tárgyalást a geopolitikai kontextustól – tette hozzá a szakértő.

A mai tárgyalásokon megegyezés születhet arról is, hogy ez év végén megkezdődjön az orosz Szputnyik V oltóanyag gyártása a nemzeti oltóanyaggyárban, illetve az emlékeztető oltásként sikeresen alkalmazott Szputnyik Light vakcinát is vásárolhatunk Oroszországtól. Az európai uniós országok közül egyedül Magyarország és Szlovákia használt Szputnyikot, az Európai Gyógyszerügynökség a mai napig nem hagyta jóvá annak uniós alkalmazását, noha számos nemzetközi kutatás megállapította hatékonyságát és biztonságosságát. – Visszataszítónak tartom, hogy sok országban a mai napig politikai és ideológiai kérdést csinálnak az oltásokból – közölte ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a karmelita kolostorban 2019. október 30-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)