időjárás 23°C Ábrahám 2022. augusztus 16.
logo

Álhírek terjesztésével vádolják az amerikai médiát

Forrás: V4NA
2022.02.19. 13:32 2022.02.19. 14:42
Álhírek terjesztésével vádolják az amerikai médiát

Az elnök pártjának vezetője szerint amikor a pánikszakasz véget ért, átfogó elemzést kell végezni arról, hogy a nagy, jól ismert külföldi médiumok miért terjesztenek álhíreket. A pártvezér meg is nevezte az amerikai médiumokat. Szerinte országának milliárdokba kerül a „nyugati hisztéria” – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Az amerikai média hamis információkat terjesztett egy lehetséges orosz invázióról Ukrajnában, ami jobban sújtja az országot, mint bármely állítólagos moszkvai félretájékoztatás

jelentette ki az egyik tévéműsorban David Arakhamia, Volodimir Zelenszkij Nép Szolgája pártjának parlamenti frakcióvezetője. Hozzátette: Ukrajna milliárdokat veszít a „nyugati hisztéria” miatt.

Szerintem amikor két-három héten belül megszűnik a hisztériás fázis, retrospektív elemzést kellene végeznünk arról, hogy a nagy, jól ismert médiumok mennyire kezdték el hamisabban erjeszteni az információkat, mint az orosz propagandisták. Kiváló példa erre a CNN, a Bloomberg vagy a Wall Street Journal. Ezt meg kell vizsgálnunk, mert ezek az álhírek a hibrid hadviselés elemei

– magyarázta Zelenszkij ukrán elnök egyik legfőbb szövetségese, aki megjegyezte azt is, hogy Ukrajna egy új európai biztonsági megállapodás platformjává vált, de az orosz invázióval kapcsolatos hangulatkeltés havonta 2-3 milliárd dollárba (1,76-2,64 milliárd euróba) kerül Ukrajnának.

Nem tudunk kölcsönt felvenni a külföldi piacokon, mert őrült kamataink vannak. Sok exportőr visszautasít minket. Minden napot veszteségként tekintünk a gazdaság számára

– panaszkodott a tévéműsorban a frakcióvezető.

Kitért arra is, hogy milyen költséges a nagykövetségek áthelyezése Ukrajna nyugati részeire, például Lvivbe. Néhány külföldi kormány ugyanis nemrég úgy döntött, hogy kiköltözteti a nagykövetségét Kijevből. Ezek az áthelyezések további százmilliókba kerülnek Ukrajnának.

Pattanásig feszült a helyzet, de nincs nagyszabású támadásra utaló jel.

Az orosz–ukrán konfliktus az utóbbi hetekben mérgesedett el újra. Ahogy arról a V4NA is beszámolt, a határ mentén annyira feszült a helyzet, hogy lövöldözés tört ki az egyik faluhoz közel az ukrán kormányerők és az orosz szeparatisták között. Az incidensben egy óvoda épülete is megrongálódott és ketten megsérültek. Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára merész és masszív provokációnak minősítette a csütörtökön történteket, Oroszország pedig azzal vádolta Ukrajnát, hogy az ukrán kormányerők nyitottak tüzet az oroszokra. Pénteken újabb támadások történtek Kelet-Ukrajnában. Nyilatkozataiban mindkét fél egymást vádolta a jelenlegi tűzszünet megsértéséért. A jelentések szerint a donyecki és luhanszki régióban éjfél óta több tucat lövedéket lőttek ki a szemben álló erők.

Az ukrajnai válsággal kapcsolatos diplomáciai erőfeszítések gőzerővel zajlanak: 

Joe Biden amerikai elnök pénteken további lépésekről tárgyal szövetségeseivel.

A megbeszéléseken Justin Trudeau kanadai miniszterelnök mellett Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország és Románia vezető politikusai vesznek részt – írja a V4NA.

Eközben Vlagyimir Putyin egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Oroszország készen áll az együttműködésre, de továbbra is ragaszkodik a kelet-európai biztonsági garanciákhoz, amelyeket a Nyugat elutasított – például a NATO keleti bővítésének leállítását. 

Bár Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy nincsenek inváziós tervei, az orosz elnök figyelmeztette a NATO-t, hogy kemény válasszal reagál, ha az Egyesült Államok és NATO nem vonja vissza jelenlétüket Kelet-Európában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy Moszkva aggodalmát fejezi ki a kelet-ukrajnai lövöldözés miatt, és az ukrán erőket hibáztatta az eszkalációért. – A kijevi rezsim évek óta megsérti kötelezettségeit – mondta, majd hozzátette: – Minden alkalommal, amikor megállapodunk a tűzszünet bevezetését segítő új intézkedésekről, Kijev szabotálja azokat.

Mindeközben a Rejting neves ukrán közvélemény-kutató központ elemzői szerint egyre kevesebben hisznek az országban egy Ukrajna elleni nagyszabású orosz hadművelet megindulásában. A mostani felmérésben részt vevők 19 százaléka véli úgy, hogy ennek nagy a valószínűsége, míg 33 százalékuk közepesre, 20 százalékuk alacsonyra tette az esélyét, 25 százalékuk szerint pedig ez egyáltalán nem következik be – írja a V4NA.

Az ukrajnai konfliktus kapcsán egy németországi közvélemény-kutatás is készült. Eszerint a németek többsége nem támogatja Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz. A német ARD tévécsatorna által nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint ugyanis a válaszadók 53 százaléka úgy gondolja, hogy elhamarkodott döntés lenne az ukrán csatlakozás a közeljövőben. A megkérdezettek csupán harmada véli úgy, hogy Kijevtől nem szabad megtagadni a szövetséghez való csatlakozást.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.