George Friedman: Putyinnak rengeteg ideje van

Az orosz elnök annak a lehetőségét próbálgatja, hogy leválassza a németeket az amerikaiakról, és esetleg visszaszerezze Ukrajnát. Viszont Putyin ráér. Legfeljebb nem sikerül neki, de akkor sem veszített sokat — mondta a lapunknak adott villáminterjúban a jó geopolitikai előrejelzéseiről ismert George Friedman, aki nem számít háborúra. Az árnyék-CIA-ként is emlegetett Stratfor alapítóját – aki már évek óta a Geopolitical Futures elemzőportált irányítja – texasi otthonában értük el telefonon.

George Friedman, founder and chairman of Geopolitical Futures LLC, listens during a Bloomberg Television interview in New York, U.S., on Thursday, Oct. 26, 2017. Friedman discussed Japan's military capabilities and conflicts with China in the South China Sea. Photographer: Christopher Goodney/Bloomberg via Getty Images Fotó: Getty Images/Christopher Goodney

– Mennyire valószínű ön szerint a háború, legalábbis a tulajdonképpeni háború Oroszország és Ukrajna, avagy Oroszország és a Nyugat között?

– Nagyon kevéssé. Először is, ha tényleg háborút akarsz indítani, nem hetekig vonultatod fel a csapataidat. Másodszor: a nagy hatótávolságú rakéták korában komoly veszélynek teszed ki a harceszközeidet. Márpedig Moszkvának számolnia kell egy ilyen amerikai válaszcsapással. Nem biztos, hogy így lesz, de számolnia kell vele. Harmadszor pedig a haditechnika üzemanyag-utánpótlása nagyon sebezhető dolog logisztikailag. De Vlagyimir Putyinnak rengeteg ideje van. Most azon gondolkodhat, mik is az amerikaiak szándékai. Viszont ez fogas kérdés: Amerika sem teríti ki a lapjait. 

– Egy háttérbeszélgetésen egy amerikai illetékes a neve elhallgatását kérve azt mondta: „az őszinte válasz az, hogy nem látunk bele teljesen Putyin döntéshozatalába”. Önt a Stratfornál és a Geopolitical Futuresnél végzett elemzései az egyik legelismertebb geostratégává tették a világon. Adjon támpontokat, mi járhat az orosz elnök fejében?

– Az oroszoknak alapvető nemzeti érdekeik vannak. Először is, az egykori Szovjetunió, vagy ha úgy tetszik, az orosz birodalom határainak helyreállítása. Ezt láttuk Belaruszban, a Dél-Kaukázusban, Kazahsztánban, most pedig Ukrajnában. 

Ukrajna ütközőállam, egy puffer. Az oroszoknak szükségük van rá, hogy tartsák a határokat, és nem bíznak a Nyugatban, hogy ezt tiszteletben tartja. Ha orosz lennék, én is Ukrajnát akarnám.

Ám amerikai vagyok, és nem akarok egy újabb hidegháborút. Nem telepítettünk rakétákat Ukrajnába, nem vettük fel őket a NATO-ba. Mi is van akkor, ha nyugatabbra mozdul el a puffer? Nos, Amerikának nem érdeke egy orosz dominancia Európában. 

– Vannak ebben a történetben egyáltalán jó fiúk meg rossz fiúk?

– Mindenki az – vagy senki. Egyszerűen különbözők a nemzeti érdekek. Régóta volt egyébként egy hallgatólagos egyezség Washington és Moszkva között, hogy az amerikaiak nem adnak fegyvert Kijevnek, az oroszok pedig nem jönnek beljebb a keleti térségeknél.

Egy másik dolog, ami Putyin fejében jár, hogy leválassza a németeket az amerikaiakról – ami eddig nem sikerült –, és ezzel éket verjen a NATO-ba és az EU-ba.

Amerika a németek legnagyobb felvevőpiaca, viszont az orosz gáz miatt is meg vannak ijedve. Putyin annak a lehetőségét próbálgatja, hogy átcsábítsa a németeket, és esetleg visszaszerezze Ukrajnát. Viszont ráér. Legfeljebb nem sikerül neki, de akkor sem veszített sokat. Mi ezt úgy hívjuk, hogy alacsony kockázattal, de nagy megtérüléssel járó hazardírozás.

– Ha Putyin mégis támad, megnyerhet egy háborút a Nyugat ellen?

– Moszkva városa pár száz mérföldre fekszik az ukrán határtól, ami veszélyes az oroszok számára a mostani helyzetben. Gazdaságilag pedig Oroszország nem bírna ki tartósan súlyos szankciókat. Az amerikai bruttó hazai termék húszezermilliárd dollár, az orosz talán kétezermilliárd. Tehát egy gazdaságilag gyenge ország áll szemben egy hatalmassal.        

– Nap mint nap tárgyalnak a világ vezetői, de diplomáciai patthelyzet alakult ki. Meddig tarthat a jelenlegi feszültség?

– Bármeddig, amíg csak Putyin akarja. A mostaniak nem komoly tárgyalások, mert ennek a válságnak nincs rendezéses megoldása. Vagy támadnak az oroszok – amit nem hiszek –, vagy maradunk, ahol vagyunk. Mindenki világossá tette az álláspontját, az amerikaiak ott is hagyták a tárgyalóasztalt, és az egyes felek nem tehetik meg, hogy engedjenek.

Engedjenek Putyinnak, és ne telepítsenek NATO-csapatokat Kelet-Európába? Ugyan, a lengyelek és a románok rögtön a plafonon lennének.

– Az amerikaiak most mindkét országba katonákat küldtek. Magyarország nem hiányzik a sakktáblájukról?

– A magyarok döntése volt, hogy az orosz kapcsolat miatt nem akarnak ebben részt venni, nem pedig az amerikaiaké. Most Lengyelország a fontos, meg persze Románia, hiszen kijáratot biztosít a Fekete-tengerre.

Névjegy George Friedman 1949-ben született Budapesten, majd családja kivándorolt az Egyesült Államokba. New Yorkban folytatott politikatudományi tanulmányokat. 1996-ban hozta létre a Stratfort, a világ egyik legismertebb magánhírszerző cégét és geopolitikai agytrösztjét. A The New York Times magazinja a geopolitikai előrejelző képessége miatt a bűvös nyolcas biliárdgolyóként jellemezte Friedmant. A Stratforból való 2015-ös kiválása óta a Geopolitical Futures elemzőportált irányítja.

Borítókép: George Friedman 2017. október 26-án, a Bloomberg Televíziónak nyilatkozik New Yorkban (Fotó: Christopher Goodney/Bloomberg)