A maszkviselés hiányát és a csekély kormányzati felelősségvállalást kritizálta a svéd koronabizottság jelentése
Tényfeltáró bizottságot hozott létre a svéd kormány 2020 júniusában, válaszul a koronavírus-járvány elején hozott katasztrofális védelmi intézkedésekre. A koronabizottság most zárta le a járványkezeléssel kapcsolatos vizsgálatait, majd átnyújtotta a kabinetnek megállapításait. A legfontosabb ezek közül, hogy a kabinet túl nagy hatáskört adott a népegészségügyi hivatalnak. „A kormánynak a kezdetektől fogva egyértelműen felelősséget kellett volna vállalnia a döntésekért, és nem kizárólag a hivatal következtetéseire és megállapításaira hagyatkoznia” – mondta el Mats Melin, a bizottság elnöke. A testület kritizálta a népegészségügyi hivatalt, amelynek döntéseit – különösen a járvány elején – nem az óvatosság jellemezte, és nem törekedett a fertőzés terjedésének lassítására sem. A jelentés kiemeli, hogy nem lett volna szabad ellenezni a beltéri maszkviselést, valamint hamarabb kellett volna korlátozni a rendezvények és összejövetelek létszámát.
Forrás: Dagens Nyheter
Algéria több földgázt szállít az EU-nak, ha elakadna az orosz gáz szállítása
Algéria nemzeti állami olajtársasága, a Sonatrach vezérigazgatója, Toufik Hakkar vasárnap bejelentette, hogy Algéria kész a megszokott mennyiségnél több földgázt és cseppfolyósított földgázt szállítani Európába, ha – az orosz–ukrán konfliktus miatt – akadozna az orosz gázszállítás.
A Sonatrach – a Transmed gázvezetékén keresztül – évente 22 milliárd köbméter földgázt szállít elsősorban Európa nyugati részébe. A vezeték összkapacitása 32 milliárd köbméter, a gázvezeték tehát szükség esetén további tízmilliárd köbméter algériai földgáz szállítására is alkalmas lenne. A vezérigazgató mindamellett hangsúlyozta, hogy a többlet szállítására csak azután lenne lehetőség, miután fedezték Algéria saját energiaszükségleteit, valamint teljesítették a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiket.
Algéria tartályhajókon is tudna cseppfolyósított földgázt biztosítani, azonban a Sonatrach vezetői felhívták a figyelmet arra, hogy Algéria a pluszmennyiségekkel együtt sem tud ugyanannyi gázt szállítani a nyugat-európai országoknak, mint amennyit az orosz partner szállít egyedül.
Forrás: Ouest-france.fr
Budapestről is indul repatriáló járat Marokkóba
A marokkói légitársaság, a Royal Air Maroc március másodikán evakuálja az Ukrajnából elmenekült honfitársait. A repatriáló légi járatokra Budapesten, Varsóban és Bukarestben szállhatnak fel a hazatérő marokkóiak.
A járatok elsősorban az Ukrajnában tanuló diákok százait szállítják majd haza, akiknek egy része viszontagságokkal, de már sikerrel elhagyta Ukrajnát. Másik részük pedig a meghirdetett járatoknak megfelelően indulhat útnak a jelenlegi tartózkodási helyükhöz legközelebb eső fővárosba.
Az evakuáló járatok kizárólag az Ukrajnából menekülő marokkóiaknak és családtagjaiknak állnak rendelkezésre. A casablancai hatóságok hétfő délelőtti adatai szerint eddig 436 marokkói állampolgár hagyta el Ukrajnát a kijevi nagykövetségük által megjelölt útvonalon keresztül.
Forrás: Bladi.net
Százával utaznak haza a Lengyelországban élő ukránok, hogy harcoljanak a hazájukért
Nemcsak Ukrajnából indult meg a tömeges elvándorlás az orosz–ukrán konfliktus hatására, hanem Lengyelországból, a kárpátaljai vajdaságban fekvő város, Przemyśl ukrán lakosai is százával térnek vissza Ukrajnába, hogy harcoljanak a háborúban és – szándékaik szerint – visszaverjék az orosz inváziót, számolt be róla a francia CNews hírcsatorna.
Ugyancsak sokan indulnak haza a Cseh Köztársaságból, főként azok, akik külföldi munkavállalás miatt hagyták otthon családjaikat, gyermekeiket. Az ukrán hazatérők eltökéltek: addig harcolnak, amíg az orosz csapatok el nem hagyják hazájukat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön szólította harcba Ukrajna lakosságát, valamint mozgósította azt a 900 ezer tartalékos katonát is, akik a 200 ezer fős ukrán hadsereget fogják segíteni a harcokban.
Forrás: Cnews.fr
Borítókép: Ukrajnából menekülő emberek érkeznek a lengyel–ukrán határra, a délkelet-lengyelországi Medykában 2022. február 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. (Fotó: MTI/ AP/ Visar Kryeziu)
