A holttestek ezrei óriási gondot okoznak a tavasz beköszöntével

Az áldozatok számát megbecsülni is nehéz.

Harkiv, 2022. március 23. Földbe fúródott orosz kazettás bomba a Harkiv-Pjatyihatki temetõben 2022. március 23-án. A temetõben a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/PAP/Andrzej Lange Fotó: Andrzej Lange

A NATO becslései szerint 7-15 ezer orosz katona veszítette életét az egy hónapja tartó ukrajnai háborúban. Korábbi harctéri tapasztalatok alapján összesen 40 ezer orosz halhatott vagy sebesülhetett meg, esetleg eshetett fogságba. A katonai szövetség a hivatalos ukrán közlésekre, a kiszivárgott orosz jelentésekre, valamint hírszerzési információkra alapozta számításait. Más, mértéktartóbb becslések szerint legalább háromezer, de legfeljebb 10 ezer orosz veszhetett oda eddig az ukrajnai fronton.

Összehasonlításképpen: az oroszok afganisztáni háborújuk tíz éve alatt veszítettek 15 ezer embert.

Fotó: Felipe Dana

Számháború

Korábban a Komszomolszkaja Pravda Kreml-közeli orosz bulvárlap online kiadásában megjelent egy cikk, amely a védelmi minisztériumra hivatkozva azt állította, már majdnem 10 ezer orosz katona áldozta életét Ukrajnában. Később az anyagot eltávolították, a lap állítása szerint hackerek törték fel a honlapjukat, csak álhírek jelentek meg. A hivatalos tájékoztatásból sem lehet kiindulni,

Moszkva legutóbb március elején közölt adatokat a veszteségeikről, akkor kevesebb mint 500 áldozatot ismertek el.

Kijev persze egyfajta számháborút is vív, nekik az orosz veszteségek eltúlzása áll érdekükben. Már a harcok legelső napjaiban arra kérték például a Vöröskeresztet, hogy segítsenek a nagyszámú orosz holttest elszállításában. A közösségi médiában olyan egyértelmű kacsák terjedtek, hogy a délkeleti fronton egyetlen nap alatt háromezer támadóval végeztek. Ezután egy ideig az ukrán számítások elég sematikusak lettek: minden nap hozzáadtak ezer halottat a korábbihoz. Egy hónappal a háború kirobbanása után ennek hitelessége már erősen megkérdőjelezhető lenne, ezért újabban óvatosabb becsléseket közölnek.

Fotó: Mykola Tys

Az ukrán veszteségekről pedig lényegében még becslések sem léteznek. Az ENSZ minap kiadott jelentése 900 civil halottról számolt be, miközben korábban az ukránok csak az ostromgyűrűbe zárt Mariupolnál kétezer polgári áldozatról beszéltek. A harctéri logika alapján az ukrán veszteségek is legalább elérik az oroszt. A tragikus helyzetet jól jelzi, hogy riportok szerint a félmilliós Mikolajivban már lassan a koporsók, sőt a készítésükhöz használt fa is elfogyott.

Borzalmas tavasz

A tavasz érkezése, az időjárás felmelegedése egyre komolyabb problémát jelent az orosz halottak miatt – emlékeztetett a CNN amerikai hírcsatorna, amely külön cikket szentelt a témának. Vitalij Kim, Mikolajiv kormányzója is arra kérte a helyieket, hogy a hőmérséklet fagypont fölé emelkedésével segítsenek az elesettek összegyűjtésében. 

Egyébként a háborús áldozatok holttesteinek „tisztelettel kezelését” a genfi egyezmény is előírja, kirablásuk, megcsonkításuk pedig háborús bűncselekmény.

Az viszont nem egyértelmű, hogy mi lesz a sorsuk. A nemzetközi jog elméletileg garantálja az elesettek hazaszállítását, ezek feltételeiről általában a béke- és tűzszüneti tárgyalásokon egyeztetnek. A nyilvános információk szerint azonban az áldozatok „kicserélésére” eddig nem került sor, a téma nem került szóba. 

A holttestek azonosítása is nehéz, hazajuttatásuk Oroszországba pedig jelen körülmények között lehetetlen, a tárolási kapacitások viszont végesek.

A hallgatásba burkolódzó, még a háború tényét is tagadó orosz média nyilvánvalóan nem adott hírt a „koporsókban hazatérő orosz katonákról”, és arról sincsenek információk, hogy a hozzátartozókat értesítették volna. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt állította, hogy az oroszok „mobil krematóriumokat” is hoztak magukkal, ezekben égetik el a holttesteket. Más jelentések szerint sokakat jelöletlen sírokba temettek el.

Az orosz holttestek óriási problémát okoznak. Ezrével vannak. A háború előtt hideg volt, nem volt gond, de most már igen, mert az oroszok nem viszik el a tetemeket. Komolyan nem tudom, mihez kezdünk a holttesteikkel a következő hetekben

– panaszolta a CNN-nek az ukrán belügyminisztérium tanácsadója.

Borítókép: Földbe fúródott orosz kazettás bomba a harkiv-pjatyihatki temetőben 2022. március 23-án (Fotó: MTI/EPA/PAP/Andrzej Lange)