Eldurvult kampány
− Nem számít, ki nyeri meg a választást, a győztesnek egy sor rémisztő feladattal kell szembenéznie: gazdasági problémákkal, biztonsági kérdésekkel Észak-Koreával kapcsolatosan, az orosz–ukrán konfliktusból eredő gondokkal, az Egyesült Államok és Kína között egyre fokozódó rivalizálással, valamint az egyenlőtlenségi olló folyamatos szélesedésével
− mutatott rá Cse Dzsin, az amerikai Institute of Presidential Leadership kutatóintézet szakértője. A South China Morning Post hírügynökségnek nyilatkozó elemző kiemelte azt is, hogy a kampány eldurvulása miatt a választók alapvetően úgy érzik, két rossz közül kell a kevésbé rosszat választaniuk. Ez azonban úgy tűnik, nem vette el a kedvüket attól, hogy az urnák elé járuljanak. Annak ellenére, hogy az országban − melynek járványügyi védekezése a pandémia elején mintaszerű volt − az új koronavírus-fertőzések hétnapos átlaga megközelíti a 260 ezret, az előzetes szavazás első két napján közel tizenhatmillióan (a szavazásra jogosultak 37 százaléka) adták le a voksukat.
A közvélemény-kutatások alapján fej fej mellett halad a két legesélyesebb jelölt, mindkettejüknek körülbelül negyvenszázalékos támogatottsága van.
Lee Dzse Mjung, Kjonggi tartomány korábbi kormányzója politikai jártasságát kihasználva pragmatikus vezető képét mutatta a kampányban, míg ellenfele, a konzervatív Jun Szuk Jeol volt főügyész a jelenlegi kormány és elnök intézkedéseiben − például a szigorú járványügyi korlátozások − csalódott választói hangulatot lovagolja meg. A kampány egyik központi témája lett a feminizmus (Jun Szuk Jeol több esetben bírálta a feministákat, ezért sokan nőgyűlölőnek tartják), rengetegen tüntettek az utcákon a nők egyenjogúságáért az alapvetően férfiak által dominált országban.
Ukrajna hatása
Oroszország ukrajnai inváziója sokakban aggodalmat ébresztett Észak-Korea kapcsán: mi történik, ha Kim Dzsong Un Putyin példáját követve megtámadja déli szomszédját? Jun Szuk Jeol ezzel kapcsolatban a konzervatív gyakorlatot követné: szigorúbban lépne fel Phenjannal szemben, mint azt a jelenlegi vezetés teszi − Mun Dzse In elnök a hivatali idején nyitottan állt a kérdéshez, többször próbálta rendezni a két ország viszonyát.
Szorosabb amerikai kapcsolatokat és védelmi együttműködést ígér, és csak abban az esetben tárgyalna Észak-Koreával, ha az felhagy agresszív „diplomáciájával”.
Ezzel sok választópolgárt meggyőzhet, Phenjan ugyanis csak idén már kilenc alkalommal hajtott végre tesztrakéta-kilövést, legutóbb éppen szombaton. Az, hogy melyik jelölt nyer, az ország Kínával folytatott kapcsolatára − Peking Szöul legnagyobb kereskedelmi partnere − is hatással lehet.
Amennyiben Jun Szuk Jeol győzne, az − elmondása szerint − a teljes Kína-politika átértékelését és átalakítását jelentené, a jelölt ugyanis gyakran bírálja a jelenlegi vezetést túlzott Peking-barátsággal.
Li Dzse Mjung valószínűleg ebben a kérdésben is sokkal mérsékeltebben, a jelenlegihez hasonlóan alakítaná a kapcsolatokat.
Habár a legutolsó adatok alapján fej fej mellett halad a két jelölt, több jel is arra utal, hogy Jun Szuk Jeol lesz a befutó. Egy korábbi kutatás szerint a dél-koreaiak 54 százaléka változást akar, emellett a múlt héten egy kisebb támogatottságú, szintén konzervatív jelölt lépett vissza Jun javára.
Borítókép: Rekordrészvétel az előzetes szavazás első napjain (Fotó: Getty Images/Chung Sung Jun)
