Az orosz–ukrán háború hatására komoly biztonsági aggályok merültek fel azokban az uniós országokban, amelyek nem tagjai az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO).
Még a harcoktól legtávolabb eső európai országok egyikében, Írországban is azon tanakodnak a döntéshozók, hogy felül kellene vizsgálniuk a katonai semlegesség elvét az ország biztonsága érdekében.
– Végre szóba hozhatjuk már ezt a témát – örvendezett Cathal Berry, az ír parlament független képviselője. A politikus hozzátette: korábban háborús uszítással bélyegezték meg azt, aki aggodalmát fejezte ki Írország katonai semlegességével kapcsolatban. Az ország az 1920-as évek elején folytatott függetlenségi harcai után elhatározta, hogy nem csatlakozik az Egyesült Királysággal közös katonai szövetséghez. Az Ír-szigeten található állam még a második világháború alatt is megőrizte pártatlanságát. Ugyan az alkotmányába nincs belefoglalva a katonai semlegesség elve, de Írország az európai uniós csatlakozásakor is megerősítette, hogy ragaszkodik semlegességi politikájához.
A RED C piackutató cég friss felmérése azt szemlélteti, hogy az orosz–ukrán háború miatt a közvéleményben is éles fordulat következett be a védelmi politikában.
A Business Post ír hetilapban vasárnap közölt felmérés szerint a lakosok csaknem fele, 48 százaléka támogatná, hogy az ország csatlakozzon a NATO-hoz, míg mindössze 39 százalékuk ellenzi ezt.
A csatlakozást pártolók száma rekordmagas az eddigi közvélemény-kutatásokhoz képest, egy előző, januári felmérésben még csupán 34 százalékon álltak. A mostani felmérés arra is rámutatott, hogy az írek többsége, 59 százalékuk szeretné, ha az ország jelentősen megnövelné a védelmi kiadásait, míg a válaszadók csupán 29 százaléka foglalt állást ez ellen. A 27 európai uniós tagállam közül Írország költi a legkevesebbet a bruttó hazai termék (GDP) arányában a védelemre, jelenleg mintegy 1,1 milliárd eurót fordít az éves védelmi kiadásaira.
A felmérésben résztvevők 46 százaléka továbbá azt is támogatná, ha népszavazást tartanának arról, hogy egy esetleges jövőbeli európai hadseregben ír csapatok is szolgáljanak-e. Mindezek ellenére a közvélemény-kutatás jól tükrözi a lakosság zavarodottságát azzal kapcsolatban, mit is jelentene pontosan, ha csatlakoznának az észak-atlanti szövetséghez. A válaszadók 57 százaléka ugyanis nemmel felelt arra a kérdésre, hogy véleményük szerint Írországnak fel kellene-e adnia a katonai semlegességét.
Írországon kívül öt másik uniós ország, Ausztria, Málta, Ciprus, Finnország és Svédország sem tagja a NATO-nak. Ugyan nyugati szomszédunk úgy döntött nemrég, hogy jelentősen megemeli a védelmi kiadásokra fordított összeget, Karl Nehammer osztrák kancellár határozottan kijelentette: Ausztria semleges volt és az is marad. Az Oroszországgal határos Finnország ugyanakkor más állásponton van.
Finnország előbb vagy utóbb a NATO tagja lesz, teljesen biztos vagyok ebben
– állította magabiztosan Alexander Stubb, az ország korábbi miniszterelnöke.
– Úgy gondolom, hogy előnyös lenne, ha Svédország és Finnország együtt csatlakozna a szövetséghez, ám azt kell mondanom a svéd barátainknak, akár velünk jönnek, akár nem, be fogunk lépni a NATO-ba – tette hozzá.
Amióta beléptünk az EU-ba, már nem vagyunk igazán semlegesek, mivel szolidaritást vállaltunk. Ha bármely tagországot támadás érne, támogatnánk azt az országot, akár katonai csapatokkal is
– nyilatkozta Magdalena Andersson svéd miniszterelnök hétfőn az ország katonai semlegességével kapcsolatban. Az utóbbi hetek felmérései szerint mindkét országban többségben vannak azok a lakosok, akik a NATO-csatlakozást is támogatják.
Borítókép: Ír katonák Dublin belvárosában (Fotó: AFP/Carl De Souza)
