A Fehér Ház cáfolta az ukrajnai tömegpusztító fegyverekről szóló orosz állításokat
A Fehér Ház szerdán cáfolta azokat az orosz állításokat, amelyek szerint Ukrajna nukleáris vagy biológiai fegyvereket fejleszt, „képtelenségnek” és „nyilvánvaló trükknek” nevezve azokat, amelyekkel a jövőbeni orosz agressziót próbálják igazolni.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kijelentette:
Tudomásul vettük Oroszország hamis állításait az állítólagos amerikai biológiai fegyverlaboratóriumokról és vegyi fegyverek ukrajnai fejlesztéséről. Láttuk, hogy kínai tisztviselők is megismétlik ezeket az összeesküvés-elméleteket.
Hozzátette:
Ez képtelenség. Ez az a fajta dezinformációs művelet, amelyet az oroszoktól az évek során többször is láttunk Ukrajnában és más országokban, és amelyet megcáfoltak, egyben példa azokra a hamis ürügyekre, amelyekre már felhívtuk korábban a figyelmet, hogy az oroszok ilyet állítanak majd.
Psaki úgy folytatta, hogy ez „Oroszország nyilvánvaló trükkje, amellyel megpróbálja igazolni az Ukrajna elleni további előre megfontolt, provokálatlan és indokolatlan támadását”.
Az orosz védelmi minisztérium korábban azt közölte, hogy Ukrajnában biológiai laboratóriumok hálózata működik az amerikai védelmi minisztérium megbízásából. A több mint harminc biológiai laboratóriumból álló ukrajnai hálózat egyebek között mikrobák patogén tulajdonságainak felerősítésén dolgozott.
Igor Konsenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője vasárnap azt mondta, hogy a katonai célú biológiai programot a Pentagon finanszírozta. A tábornok a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek tilalmáról szóló ENSZ-egyezmény megsértésével vádolta meg Ukrajnát és az Egyesült Államokat.
Az elmúlt években Moszkva többször is azzal vádolta meg Washingtont, hogy volt szovjet köztársaságok területén ismeretlen rendeltetésű biológiai laboratóriumokat üzemeltet.
Zelenszkij: Legalább 35 ezer civilt menekítettek ki az ostromlott ukrán városokból
Legalább 35 ezer civilt menekítettek ki szerdán több ostromlott ukrán városból
– közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A politikus szerda este videóüzenetben jelentette be, hogy Szumi, Enerhodar városok és a főváros, Kijev melletti területek lakóit három humanitárius folyosón keresztül kimenekítették.
Az államfő reményét fejezte ki, hogy az evakuálások csütörtökön folytatódnak, és további három humanitárius folyosó nyílik meg a kilenc napja ostrom alatt álló Mariupol, a délkeleti Volnovaha és a keleti Izjum városokból.
Az evakuálások azután történtek, hogy szerdán Moszkva és Kijev megállapodott a humanitárius folyosók megnyitásáról, ami reményt ad a megtámadott városokban rekedt civileknek.
Az előző napon több mint ötezer embert menekítettek el az orosz határ közelében fekvő 250 ezres lakosságú Szumi városából. A Mariupol kikötővárosból történő evakuálások azonban az elmúlt napokban többször is kudarcba fulladtak, és Kijev és Moszkva egymást hibáztatta a kudarcokért.
Gyermekkórháznak és szülészetnek otthont adó egészségügyi létesítményt ért szerdán orosz belövés Mariupolban. A város kilenc napja tartó ostromának már 1207 halálos áldozata van – közölte a polgármesteri hivatal szerda este a Telegram közösségi oldalon.
Washington ismételten nemet mondott Lengyelország MiG–29-es vadászrepülőgépeire vonatkozó javaslatára
Washington szerdán ismételten nemet mondott Lengyelország MiG–29-es vadászrepülőgépeire vonatkozó javaslatára, és egyértelműen elutasította a kezdeményezést.
Varsó kedden közölte, készen áll arra, hogy áthelyezze az összes MiG–29-es típusú vadászgépeit a németországi Ramsteinben működő NATO-bázisra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsássa őket.
John Kirby, az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szóvivője kijelentette:
a terv jelentős orosz reakciót eredményezhet, ami növelheti a NATO-val való katonai eszkaláció kilátásait.
„Minden döntésünkkel kapcsolatban óvatosnak kell lennünk, hogy ne teremtsünk olyan helyzetet, amelyben tovább növekedne a feszültség” – mondta.
Kifejtette: ugyanis nemcsak a NATO-nak, de az Egyesült Államoknak, az ország nemzetbiztonságának sem lenne jó, ha ez a konfliktus tovább szélesedne, de nem lenne jó az ukrán népnek sem. A repülőgépekre utalva Kirby azt mondta, hogy Washington ezért „nem kívánja, hogy azok amerikai felügyelet alá kerüljenek”.
Hozzátetette:
Úgy értékeljük, hogy a repülőgépek hozzáadása az ukrán repülőgép állományhoz valószínűleg nem fogja jelentősen megváltoztatni az ukrán légierő hatékonyságát az orosz képességekhez képest.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a kijelentéssel egy időben megköszönte Lengyelországnak, hogy kész megoldást keresni Ukrajna támogatására.
A lengyel szejm megszavazta az ukrajnai menekültek befogadásáról szóló különleges törvényt
Szinte egyhangúlag megszavazta a lengyel szejm szerda este az ukrajnai menekültek befogadásáról szóló, az ukrán állampolgárok lengyelországi tartózkodása és munkavállalása rendezését célzó különleges törvény tervezetét.
Az ukrajnai háború kitörése miatt sürgősségi eljárás keretében előkészített, még csütörtökön a szenátus elé kerülő kormánytervezet mellett a 460 fős alsóházban 439-en szavaztak, 12 képviselő ellene voksolt, míg hárman tartózkodtak, hatan pedig nem voltak jelen.
A tervezet értelmében
az ukrán állampolgárok Lengyelországban 18 hónapos tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapnak, amely három évre hosszabbítható meg. Lengyel személyazonosító szám is jár nekik az ügyintézéshez és a törvényes cégalapításhoz.
A határ átlépése után az ukrajnai menekültek egyszeri, 300 zloty (1 zloty mai árfolyamon 79 forintnak felel meg) összegű támogatást kapnak, és a lengyel családtámogatások is járnak nekik, beleértve az 500 plusz nevű segélyt, melynek értelmében az állam minden gyermek után havi ötszáz zlotyt fizet a szülőknek.
Az önkormányzatok számára pénzügyi keretet különítenek el a befogadással összefüggő többletfeladatok, például az egészségügyi ellátás és az oktatás biztosítására.
Azok a lengyelek, akik az önkormányzatok szervezésében ukrán családokat fogadnak be otthonukba, két hónapig napi negyven zloty támogatásban részesülhetnek minden befogadott személy után.
A törvénytervezet szerint a menekültek befogadására hétmilliárd zlotyt (1,4 milliárd euró) különítenek el az állami költségvetésből, a kormány külső források felhasználására is számít.
Az ukrajnai háború kitörése óta szerda 15 óráig 1,37 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba – derült ki a lengyel határőrség Twitter közösségi oldalán elérhető adatokból.
Borítókép: Az ukrán területvédelmi erők egyik tagja kézi páncéltörő fegyvert tart a kezében Kijev egyik parkjában (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)
Orosz–ukrán háború 
