Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Az amerikai szenátus is jóváhagyta a Kijevet segítő 13,6 milliárd dolláros támogatást · EU-csúcs: az unió továbbra is széles körű támogatást nyújt a menekülteket befogadó országoknak · Az amerikai elnök a NATO-n kívüli szövetséges országok közé jelölte Katart, ugyanezt ígérte Kolumbiának · Zelenszkij ismét a humanitárius tűzszünet megsértésével vádolta Moszkvát · Brit külügyminiszter: még tovább kell erősíteni a Moszkva elleni szankciókat · Orosz védelmi tárca: pénteken humanitárius folyosót nyitnak öt ukrán városból.

Harkiv, 2022. március 9. Ukrán katona megy egy Szu-34-es vadászbombázó maradványai mellett Harkivban 2022. március 8-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Andrew Marienko Fotó: Andrew Marienko

A nyilatkozat szerint a tagországok eltökéltek abban is, hogy amint a háború befejeződik, támogatást nyújtanak a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez.

Megerősítették, hogy növelik a nyomást Oroszországra és Fehéroroszországra, így a már elfogadottak mellett készek újabb szankciók kirovására is. Ismét felszólították Oroszországot, hogy hagyja abba a katonai műveleteket Ukrajnában, vonja ki onnan erőit és katonai felszerelését, és tartsa tiszteletben az ország függetlenségét és területi egységét.

Ami Ukrajna EU-csatlakozását illeti, a nyilatkozatban megerősítették, hogy az ország „az európai családhoz tartozik”, ígéretet tettek a kapcsolatok és a partneri viszony még szorosabbá tételére, míg a február végén beadott hivatalos csatlakozási kérelemről annyit jegyeztek meg, hogy várják az Európai Bizottság jelentését róla, ahogyan azt az uniós szerződések előírják.

Az amerikai elnök a NATO-n kívüli szövetséges országok közé jelölte Katart, ugyanezt ígérte Kolumbiának

Az Egyesült Államokkal szövetséges, nem NATO-tag országok közé jelölte Joe Biden amerikai elnök Katart helyi idő szerint csütörtökön, és ugyanezt helyezte kilátásba Kolumbia számára is.

Biden már januárban, Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír washingtoni látogatásán ígéretet tett arra, hogy megadja Dohának ezt a fajta különleges státuszt, amely egyebek között stratégiai munkakapcsolatot létesít biztonsági téren a két ország között, így az amerikai hadsereggel is.

Az amerikai elnök csütörtökön Iván Duque kolumbiai elnököt fogadta a washingtoni Fehér Házban, és bejelentette, hogy ugyanennek a státusnak a megadását tervezi a dél-amerikai ország számára is.

Joe Biden amerikai elnök (jobbra a második) megbeszélést folytat Iván Duque kolumbiai államfővel (balra a harmadik) a washingtoni Fehér Házban 2022. március 10-én. Fotó: MTI/EPA/The New York Times pool/Doug Mills

Az Egyesült Államok és Kolumbia egyebek között a migráció terén működik együtt, és – mint vezetőik most közölték – szeretnének közösen kidolgozni egy regionális migrációs megállapodást az amerikai kontinens országai számára. Duque felajánlotta Bidennek, hogy megemeli a kolumbiai kőolaj részesedését az amerikai importon belül, ezzel is segítve az árak stabilizálását.

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban is megemelkedtek az energiaárak. Az ukrajnai háború miatt ráadásul Washington a héten új szankciócsomagot jelentett be, amelynek értelmében betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot.

Zelenszkij ismét a humanitárius tűzszünet megsértésével vádolta Moszkvát

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjel közzétett videóüzenetében ismét azzal vádolta az országát támadó orosz erőket, hogy megsértik a humanitárius folyosók működését biztosító tűzszünetet Mariupolnál és Volnovahánál. 

Hozzátette, hogy más ukrán városokból viszont az elmúlt két napban körülbelül 100 ezer lakost ki tudtak menekíteni.

Az államfő azt mondta, hogy Mariupolnál az orosz erők nem szüntették be a harci cselekményeket. Közlése szerint az ukrán vezetés élelmiszert és gyógyszert szállító konvojt küldött az ostromlott városba, de harckocsikkal rájuk támadtak.

Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes korábban azt közölte, hogy a városban a tíznapos ostrom alatt több mint 1300-an meghaltak.

Zelenszkij elmondta, hogy más városokból csak csütörtökön negyvenezren el tudtak menekülni az e célból biztosított humanitárius folyosókon. Két nap alatt a kimenekítettek száma megközelítette a százezret – emelte ki.

Az ukrán parlament arról adott hírt hivatalos Twitter-oldalán, hogy az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkivban tüzérségi tűz alá vettek egy kutatóintézetet, ahol egy kísérleti atomreaktor is található. A közelben egy ifjúsági szálláson a támadás miatt tűz keletkezett – tették hozzá.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója szintén beszámolt erről a támadásról, és hozzátette, hogy találat érte az épületet, amelyben a reaktort elhelyezték, de sugárzásszint-növekedést nem tapasztaltak.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) Bécsben közleményt adott ki, amely szerint az ukrán vezetés arról értesítette, hogy immár minden kapcsolata megszűnt az egykori csernobili atomerőművel, ahol még mindig tárolnak radioaktív hulladékot. Előzőleg a létesítmény területén megszűnt az áramellátás, és a tároló hűtéséhez is szükséges energiát dízel-áramfejlesztők segítségével próbálják biztosítani.

Oroszország csütörtökön bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását kérte a Moszkva szerint az Egyesült Államok által Ukrajnában működtetett biológiai laboratóriumok ügyében. 

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ügyvivő ENSZ-nagykövete azzal indokolta a kérést, hogy a témában illetékes nemzetközi fórumon „meg kell vitatni az Egyesült Államok ukrán területen végzett katonai-biológiai tevékenységét”. Washington és Kijev tagadja, hogy ilyen létesítményeket működtetnének titokban.

A kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadár területek egyik tisztségviselője, a luhanszki Rogyon Mirosnyik csütörtök este arról számolt be, hogy a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok területén az elmúlt három hétben 34 polgári személy halt meg és közel 180-an megsebesültek a harci cselekményekben. Mirosnyik ezért az ukrán hadsereget tette felelőssé, amely szerinte kiterjesztette harci műveleteit a térségben.

A Mariupol városi tanácsa által közreadott képen a tüzérségi támadásban megrongálódott mariupoli gyermekkórház 2022. március 9-én. Fotó: MTI/AP/Mariupoli városi tanács

Brit külügyminiszter: még tovább kell erősíteni a Moszkva elleni szankciókat

 A nemzetközi közösség „hatalmas horderejű intézkedéseket hozott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni invázió miatt”, de az eddig megtett lépések sem elégségesek, tovább kell fokozni a Moszkvára gyakorolt nyomást – mondta csütörtökön Liz Truss brit külügyminiszter.

Truss, aki az Atlantic Council nevű washingtoni elemzőműhely és tanácskozó fórum hallgatósága előtt szólalt fel, a londoni külügyminisztérium által ismertetett beszédében kijelentette: további szankciókkal el kell érni Oroszország teljes kizárását a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból, be kell fagyasztani minden orosz banki vagyoneszközt, és még több országot kell arra biztatni, hogy csatlakozzon ehhez az erőfeszítéshez.

A brit külügyminiszter szerint London olyan helyzetet akar teremteni, amelyben Oroszország nem férhet hozzá pénzeszközeihez, nem tudja elvégezni fizetési tranzakcióinak elszámolását, nem tudja fenntartani kereskedelmi forgalmát, hajói nem tudnak kikötni és repülőgépei nem tudnak leszállni.

Elmondta: a brit kormány az ország történetének eddig legkeményebb szankciós intézkedéscsomagját léptette érvénybe Moszkvával szemben, kétszáznál több személyt és vállalatot sújtott büntetőintézkedésekkel, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Truss hozzátette: a brit szankciók 300 milliárd font (több mint 135 ezer milliárd forint) értékű orosz banki vagyoneszközt érintenek, többet, mint bármely más ország szankciói.

A brit külügyminiszter szerint együttműködésre van szükség annak érdekében is, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) igazságot szolgáltasson, és ennek módja Vlagyimir Putyin felelősségre vonása.

Liz Truss szerint mindemellett véget kell vetni a stratégiai léptékű függőségeknek, mivel ez rosszhiszemű világpolitikai szereplőkkel szemben teszi kiszolgáltatottá a nyugati országok gazdaságait és biztonságát.

Európa továbbra is mélységesen rá van utalva az orosz energiahordozókra, és ez alapvető fontosságú bevételekhez juttatja Putyint, tehát ennek véget kell vetni. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok már bejelentette, hogy megszünteti az orosz nyersolaj importját, és üdvözlendő, hogy az Európai Unió is még az idén kétharmadával akarja csökkenteni az Oroszországtól vásárolt földgáz mennyiségét 

– mondta a brit külügyminiszter.

Hozzátette: a hét legfejlettebb ipari hatalom csoportja (G7) közös menetrendet alakít ki arra, hogy e függőséget egyszer és mindenkorra felszámolja.

Liz Truss kijelentette: felső százalékos határt kell megszabni az Oroszországból érkező energiahordozó-import részarányára, és ezt a százalékos plafont az idő haladtával egyre lejjebb kell szállítani.

A brit külügyminiszter hangsúlyozta: meg kell vizsgálni azt is, hogy miként lehet kompenzációban részesíteni azokat az országokat, amelyek különösen nagy mértékben függenek az orosz energiahordozó-szállításoktól.

Hozzátette: 

az Ukrajna elleni orosz invázió megrázkódtatást okozott a globális biztonsági struktúrában, 

és olyan léptékű paradigmaváltást jelent, amely csak az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokhoz mérhető.

Ebben a helyzetben csak a minimumnak tekinthető az a célkitűzés, hogy a NATO-tagállamok hazai össztermékük (GDP) két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, különös tekintettel arra, hogy sok tagország még ezt a célt sem teljesíti – mondta a brit külügyminiszter, felidézve, hogy a hidegháború idején ez az arány öt százalék felett volt.

Liz Truss szerint most kell megfizetni annak az időszaknak az elbizakodottságáért, amikor a világ még azt hitte, hogy a béke és a stabilitás magától értetődő és nem igényel befektetést.

Orosz védelmi tárca: pénteken humanitárius folyosót nyitnak öt ukrán városból

Az orosz haderő március 11-én az ukrán városok közül Kijevből, Csernyihivből, Harkivból, Mariupolból és Szumiból humanitárius folyosót nyit a civilek evakuálására – jelentette be csütörtök este Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője.

Március 11-én moszkvai idő szerint tíz órától az Oroszországi Föderáció tűzszünetet hirdet, és kész humanitárius folyosókat biztosítani, azaz szavatolja az emberek, autóbuszkonvojok és polgári járművek áthaladását

– mondta Mizincev.

A tájékoztatás szerint az Ukrajnát két hete támadó erők Kijevből két útvonalon nyitnak kimenekítési útvonalat: az egyik Oroszországba vezet a fehéroroszországi Homel érintésével, ahonnan az emberek repülőn folytathatják útjukat, a másik dél felé visz az ukrán féllel egyeztetve. Csernyihivből szintén az említett két útvonal közül választhatnak a távozni szándékozók.

Szumit ugyancsak két irányba hagyhatják el az emberek: az oroszországi Belgorod felé, ahonnan aztán légi vagy vasúti közlekedéssel folytathatják útjukat az általuk tetszőlegesen választott úti célok, illetve az átmeneti befogadóközpontok felé. A másik útvonal – a kijevi vezetéssel egyeztetve – az ukrajnai Poltava irányába vezet.

Harkivot szintén egyrészt Belgorod felé lehet majd elhagyni, továbbá az ukrán kormányerők kezén lévő Ungvár, Lviv (Lemberg) és Ivano-Frankivszk irányába. Mariupolt a dél-oroszországi Taganrog és az ukrajnai Novoazovszk települését érintve lehet elhagyni Rosztov-na-Donu városának irányába.

Mizincev hangsúlyozta: Oroszország számára fontos, hogy az ukrán fél péntekre virradóra írásban garantálja a humanitárius folyosók biztonságát. Hozzátette, hogy Moszkva mindemellett folyamatos összeköttetést javasolt a helyi lakosok és külföldi állampolgárok kimenekítéséhez szükséges információcseréhez.

Borítókép: Ukrán katona megy egy Szu–34-es vadászbombázó maradványai mellett Harkivban 2022. március 8-án (Fotó: MTI/AP/Andrew Marienko)