Az orosz fegyveres erők 10 órától (közép-európai idő szerint 8 órától) fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál – Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál –, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához – közölte hétfő reggel az orosz védelmi minisztérium.
A tárca a döntést a katasztrofális humanitárius helyzettel indokolta, valamint azzal, hogy Emmanuel Macron francia köztársasági elnök az ügyben személyes kérést intézett Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz.
Ezt ugyanakkor Macron nem sokkal később cáfolta: a francia elnöki palota által kiadott közlemény szerint ugyanis Párizs nem kérte humanitárius folyosók megnyitását Moszkvától. „Az elnök a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását, a civil lakosság védelmét és a segítség eljuttatását kérte, ahogy azt minden alkalommal megteszi” – jelezte az Élysée-palota. „A nemzetközi jog tiszteletben tartása a bombázások és az offenzíva leállítását jelenti. Azaz, mi nem kértünk folyosókat Oroszország irányába” – tette hozzá a francia elnöki forrás.
Az orosz fél mindenesetre értesítette az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának illetékes szerveit az ukrajnai humanitárius folyosók megnyitásáról – közölte a koordinációs központ. A moszkvai katonai tárca részletesen leírta az útvonalakat, amelyeken a menekülők elhagyhatják a várost. Kijevből és Harkivból egy-egy folyosó vezet Belarusz, illetve Oroszország felé, Mariupolból és Szumiból két-két út nyílik meg ukrán, illetve orosz területre. A védelmi minisztérium közölte, hogy az evakuálást egyebek között drónokról fogja ellenőrizni,
és figyelmeztette az ukrán felet, hogy „ezúttal haszontalan és értelmetlen” lesz Moszkvát megvádolni a humanitárius művelet megszakításával. A tárca hangsúlyozta, hogy konkrét lépéseket várnak az ukrán hatóságoktól, valamint a felsorolt városok vezetésétől.
Az orosz védelmi minisztérium egy vasárnap éjjel kiadott közleményben arra figyelmeztetett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Azov nacionalista zászlóalj emberei a Harkivi Fizikai és Műszaki Intézet kísérleti reaktorának felrobbantását tervezik, hogy az incidensért az orosz fegyveres erőket tegyék felelőssé. A tárca szerint a narratíva orosz rakétacsapásról fog szólni. A tájékoztatás külön kitért rá, hogy vasárnap külföldi újságírók érkeztek a városba „a provokáció következményeinek rögzítésére”, valamint azért, hogy Oroszországot vádolják meg a környezeti katasztrófáért.
Az orosz haderő korábban a zaporizzsjai és a csernobili nukleáris létesítményt vonta ellenőrzése alá, azzal a deklarált céllal, hogy elejét vegye a provokációnak.
Borítókép: Füst száll fel egy gyárépületből egy orosz légi csapás után a Kijev közelében lévő Irpinyben 2022. március 6-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában (Forrás: MTI/AP/Emilio Morenatti)
