Hetedik napja tart Oroszország ukrajnai inváziója, nem meglepő tehát, hogy a háború állt Joe Bidennek a kongresszus két háza előtt elhangzó, az unió állapotáról szóló évértékelő beszédének központjában is. Az amerikai elnök helyi idő szerint kedd este felszólalva az ország helyzetével és a washingtoni politika várható irányvonalával kapcsolatban bejelentette:
követve Kanada és az Európai Unió országainak példáját, az Egyesült Államok légteréből is kitiltják az orosz légitársaságok gépeit.
„Szövetségeseinkkel együtt lezárjuk az amerikai légteret minden orosz járat előtt, folytatva Oroszország elszigetelését és további nehézségeket okozva ezzel gazdaságuknak” – fogalmazott Biden. Ugyanakkor ez volt az egyetlen szankció, amelyet Washington újonnan bevezetett Moszkva ellen. Lapunk megkeresésére Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének munkatársa felhívta a figyelmet: az unió állapotáról szóló beszédek mindenkor inkább a hazai, belpolitikai és társadalmi kérdésekre összpontosítanak, most azonban a világpolitikai helyzetre való tekintettel Biden nem tehette meg, hogy ne foglalkozzon az átlagosnál fajsúlyosabban a külpolitikai kérdésekkel.
Putyin példátlan egységet ért el Amerika és az EU között
Az amerikai elnök egyébként egyebek mellett arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „csúnyán elszámolta magát” Ukrajna lerohanásával, ugyanis olyan falba ütközött, amelyre nem számított, találkozott az ukrán néppel. Mint fogalmazott,
az Egyesült Államok egységes maradt és összefogott a többi szabadságszerető nemzettel.
Biden arról is beszélt, hogy a szabad világ felelősségre vonja Oroszországot a tetteiért. Az elnök a háború miatt aggódó amerikaiak megnyugtatására azt mondta: „Tudom, hogy az eseményekről szóló hírek riasztónak tűnhetnek minden amerikai számára, de szeretném, ha tudnák, hogy rendben leszünk.” Megismételte azt is, hogy az Egyesült Államok nem telepít csapatokat Ukrajnába.
„Hadd tegyem világossá: erőink nem vesznek részt és nem is fognak részt venni az orosz erőkkel folytatott ukrajnai konfliktusban”
– mondta Biden, hozzátéve, hogy azért telepítettek amerikai csapatokat Európába, hogy megvédjék a NATO-szövetségeseiket, „ha Putyin úgy döntene, hogy továbbmegy nyugat felé”. Csizmazia Gábor szerint Biden szavainak megértéséhez fontos szem előtt tartani, hogy a Nyugat, vagyis az Egyesült Államok és az Európai Unió minden korábbinál nagyobb egységet volt képes felmutatni. Az Amerika-kutató emlékeztetett: az elmúlt egy hétben több tabu is megdőlt az Európai Unió szankciós politikájában, de a tagállamok hozzáállásában is; elegendő csak a német kormány bejelentésére gondolni, amely – az eddigi berlini politikával szembemenve – szerint Németország az eddigi 1.4 százalék helyett a bruttó hazai össztermék 2 százalékát fordítja majd védelmi célokra.
„Putyinnak tehát sikerült elérnie egy példátlan egységet, valóban összezárt a Nyugat Oroszországgal szemben”
– húzta alá a szakértő, ugyanakkor hozzátette: a Biden-adminisztráció bizonyos kérdésekben jóval óvatosabb, mint az uniós szövetségeseik. Ilyen például az orosz szénhidrogének szankcionálásának, vagyis az orosz energiaszektor közvetlen szankciókkal való sújtásának eddigi elmaradása, amivel igazán nagyot lehetne ütni az orosz gazdaságon. Csizmazia szerint ez visszavezethető az amerikai belpolitikára, a Biden-adminisztráció ugyanis mindvégig következetesen tartózkodott az orosz energiaszektor szankcionálásától,
Washington ugyanis attól fél, hogy ha Oroszország jóval nehezebben tudja a világpiacra juttatni a kőolajat és a földgázt, akkor az előbb-utóbb az amerikai üzemanyagárakban is érezteti hatását.
Biden csak óvatosan szankcionálja az oroszokat
Az Egyesült Államokban egyébként is többéves rekordokat dönt az üzemanyag ára, mutatott rá a szakértő, ráadásul függetlenül az orosz–ukrán válságtól. „Jogosan tart tehát attól Biden, hogy az árak még feljebb emelkednek”, ez pedig rendkívül kellemetlen következményeket jelenthet rövid távon a Biden-adminisztrációnak. Novemberben ugyanis félidős választásokat tartanak az Egyesült Államokban, jogos tehát a félelem, hogy az üzemanyagárak további emelkedését ősszel a demokratákon verhetik le az állampolgárok – magyarázta a szakértő.
Csizmazia beszélt arról is, hogy az amerikai belpolitikában az elmúlt években rendkívül elmérgesedett a viszony a republikánusok és a demokraták között, így mindig felkapja az ember a fejét, ha valamiben egyetértés van. „Az Oroszországhoz való hozzáállás azonban pont ilyen” – magyarázta a szakértő, majd arra is rámutatott: abban egyetértés van, hogy szankcionálni kell az orosz célpontokat, abban nincs konszenzus, hogy miként, illetve milyen mértékben. Mint arra a szakértő felhívta a figyelmet,
a legnagyobb megosztottság abban van, hogy miként jutottunk idáig, a republikánusok szerint ugyanis Biden nem vagy csak következetlenül alkalmazta az elrettentést Putyinnal szemben.
Túl későn, túl határozatlanul?
Biden – sokszor óvatlan – megfogalmazásai ugyanis mindvégig az elrettentésre épültek, ez pedig láthatóan nem sikerült, a republikánusok szerint azonban az elrettentés akkor működhetett volna, ha Biden határozottabb lépéseket tett volna még a háború kitörése előtt. Csizmazia Gábor szerint
ez ahhoz a szerencsétlen helyzethez vezetett, hogy most gyakorlatilag beszorult az orosz fél, ugyanis láthatóan nem olyan ütemben sikerült előretörniük Ukrajnában, ahogyan azt tervezték, ebből pedig most már nagyon nehéz arcvesztés nélkül továbblépni.
Ezért érvelnek azzal Biden kritikusai, hogy Amerikának az orosz agressziót már csírájában el kellett volna fojtani, vagyis már az elején a lehető legdurvább szankciókat kellett volna Washingtonnak bevezetni Moszkva ellen, miközben ez még most, a háború kitörése után egy héttel sem történt meg.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök Az unió helyzetéről címmel tartja első államfői évértékelő beszédét a törvényhozás, a kongresszus két háza előtt a washingtoni Capitoliumban 2022. március 1-jén. Balról Kamala Harris alelnök, jobbról Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke. (Forrás: MTI/AP/Pool AFP/Saul Loeb)
