Joe Biden marad az óvatoskodó szankciós politikánál

– Láthatóan nem olyan ütemben sikerült az oroszoknak előretörniük Ukrajnában, ahogyan azt tervezték, ebből pedig most már nagyon nehéz Vlagyimir Putyin orosz elnök pozíciójából arcvesztés nélkül továbblépni. Emiatt belpolitikai ellenfelei leginkább azt róják fel Joe Bidennek, hogy az amerikai elnök nem vagy csak nagyon következetlenül alkalmazta az elrettentést Putyinnal szemben, így nem sikerült megakadályoznia a háború kitörését – magyarázta lapunk megkeresésére Csizmazia Gábor Amerika-kutató. A mérsékelt szankciós politikára azonban Washingtonnak jó oka van, a Biden-adminisztráció ugyanis jogosan fél attól, hogy amennyiben büntetőintézkedéseket vezetne be az orosz energiaszektorral szemben, az előbb-utóbb az amerikai üzemanyagárakban is éreztetné hatását, ez pedig semmiképp nem jönne jól a demokratáknak a novemberben esedékes félidős választások felé közeledve.

Washington, 2022. március 2. Joe Biden amerikai elnök az Unió helyzetérõl címmel tartja elsõ államfõi évértékelõ beszédét a törvényhozás, a kongresszus két háza elõtt a washingtoni Capitoliumban 2022. március 1-jén. Balról Kamala Harris alelnök, jobbról Nancy Pelosi, az amerikai képviselõház demokrata párti elnöke. MTI/AP/POOL AFP/Saul Loeb Fotó: Saul Loeb Forrás: MTI/AP/POOL AFP

– mondta Biden, hozzátéve, hogy azért telepítettek amerikai csapatokat Európába, hogy megvédjék a NATO-szövetségeseiket, „ha Putyin úgy döntene, hogy továbbmegy nyugat felé”. Csizmazia Gábor szerint Biden szavainak megértéséhez fontos szem előtt tartani, hogy  a Nyugat, vagyis az Egyesült Államok és az Európai Unió minden korábbinál nagyobb egységet volt képes felmutatni. Az Amerika-kutató emlékeztetett: az elmúlt egy hétben több tabu is megdőlt az Európai Unió szankciós politikájában, de a tagállamok hozzáállásában is; elegendő csak a német kormány bejelentésére gondolni, amely – az eddigi berlini politikával szembemenve – szerint Németország az eddigi 1.4 százalék helyett a bruttó hazai össztermék 2 százalékát fordítja majd védelmi célokra. 

„Putyinnak tehát sikerült elérnie egy példátlan egységet, valóban összezárt a Nyugat Oroszországgal szemben”

– húzta alá a szakértő, ugyanakkor hozzátette: a Biden-adminisztráció bizonyos kérdésekben jóval óvatosabb, mint az uniós szövetségeseik. Ilyen például az orosz szénhidrogének szankcionálásának, vagyis az orosz energiaszektor közvetlen szankciókkal való sújtásának eddigi elmaradása, amivel igazán nagyot lehetne ütni az orosz gazdaságon. Csizmazia szerint ez visszavezethető az amerikai belpolitikára, a Biden-adminisztráció ugyanis  mindvégig következetesen tartózkodott az orosz energiaszektor szankcionálásától, 

Washington ugyanis attól fél, hogy ha Oroszország jóval nehezebben tudja a világpiacra juttatni a kőolajat és a földgázt, akkor az előbb-utóbb az amerikai üzemanyagárakban is érezteti hatását.

Biden csak óvatosan szankcionálja az oroszokat 

 Az Egyesült Államokban egyébként is többéves rekordokat dönt az üzemanyag ára, mutatott rá a szakértő, ráadásul függetlenül az orosz–ukrán válságtól. „Jogosan tart tehát attól Biden, hogy az árak még feljebb emelkednek”, ez pedig rendkívül kellemetlen következményeket jelenthet rövid távon a Biden-adminisztrációnak. Novemberben ugyanis félidős választásokat tartanak az Egyesült Államokban, jogos tehát a félelem, hogy az üzemanyagárak további emelkedését ősszel a demokratákon verhetik le az állampolgárok – magyarázta a szakértő.

Csizmazia beszélt arról is, hogy az amerikai belpolitikában az elmúlt években rendkívül elmérgesedett a viszony a republikánusok és a demokraták között, így mindig felkapja az ember a fejét, ha valamiben egyetértés van. „Az Oroszországhoz való hozzáállás azonban pont ilyen” – magyarázta a szakértő, majd arra is rámutatott: abban egyetértés van, hogy szankcionálni kell az orosz célpontokat,  abban nincs konszenzus, hogy miként, illetve milyen mértékben. Mint arra a szakértő felhívta a figyelmet, 

a legnagyobb megosztottság abban van, hogy miként jutottunk idáig, a republikánusok szerint ugyanis Biden nem vagy csak következetlenül alkalmazta az elrettentést Putyinnal szemben. 

Túl későn, túl határozatlanul?

Biden – sokszor óvatlan – megfogalmazásai ugyanis mindvégig az elrettentésre épültek, ez pedig láthatóan nem sikerült, a republikánusok szerint azonban az elrettentés akkor működhetett volna, ha Biden határozottabb lépéseket tett volna még a háború kitörése előtt. Csizmazia Gábor szerint 

ez ahhoz a szerencsétlen helyzethez vezetett, hogy most gyakorlatilag beszorult az orosz fél, ugyanis láthatóan nem olyan ütemben sikerült előretörniük Ukrajnában, ahogyan azt tervezték, ebből pedig most már nagyon nehéz arcvesztés nélkül továbblépni. 

Ezért érvelnek azzal Biden kritikusai, hogy Amerikának az orosz agressziót már csírájában el kellett volna fojtani, vagyis már az elején a lehető legdurvább szankciókat kellett volna Washingtonnak bevezetni Moszkva ellen, miközben ez még most, a háború kitörése után egy héttel sem történt meg.

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök Az unió helyzetéről címmel tartja első államfői évértékelő beszédét a törvényhozás, a kongresszus két háza előtt a washingtoni Capitoliumban 2022. március 1-jén. Balról Kamala Harris alelnök, jobbról Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke. (Forrás: MTI/AP/Pool AFP/Saul Loeb)