Emmanuel Macron francia elnök újraválasztását jósolják a legfrissebb közvélemény-kutatások, három héttel az elnökválasztás első fordulója előtt.
A felmérések szerint az államfő 29-31 százalékos eredményt fog elérni az április 10-i első fordulóban,
messze megelőzve legfőbb riválisait is. A második helyen futhat be Marine Le Pen, a jobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője, aki a szavazatok 17-19 százalékát szerezheti meg. Átlépheti még a tíz százalékot Éric Zemmour jobboldali esszéista, Valérie Pécresse, a jobboldali Republikánusok elnökjelöltje és Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője. Összesen tizenketten méretik meg magukat április 10-én, a két héttel később sorra kerülő második fordulóba csak ketten jutnak be, s akárki lesz is Macron riválisa, az elnök magabiztosan győzni fog.
Macron népszerűsége látványosan növekedett az ukrajnai orosz invázió három héttel ezelőtti kezdete óta (azelőtt 24-25 százalékon mérték a támogatottságát). A francia elnök az egyik legaktívabb európai szereplője a háború lezárására irányuló diplomáciai erőfeszítéseknek, többször tárgyalt az ügyben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Egy felmérés szerint
a franciák úgy gondolják, a jelöltek közül Macron a leginkább alkalmas arra, hogy megbirkózzon nemzetközi válsághelyzetekkel: a válaszadók 59 százaléka vélekedett így Macronról, a második helyen Valérie Pécresse áll 30 százalékkal.
– A nemzetközi ügyek kezelése Macron erősségei közé tartozik. A kampányának jót tesz, hogy ilyen témákról kell vitát folytatnia, semmint társadalmi és gazdasági kérdésekről – nyilatkozta az AFP hírügynökségnek Antoine Bristielle politikai elemző.
Erre utalt maga Macron is, amikor bejelentette, hogy újraindul az elnöki tisztségért. Akkor azt mondta, meg kívánja védeni Franciaország értékeit a világot bomlasztó folyamatokkal szemben. – Függetlenebb nemzetet egy erősebb Európában. A társadalmainknak a válságok és a háború visszatérését kell megélniük kontinensünkön – fogalmazott a francia elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján is, amelyben elnökválasztási programját mutatta be. Szerinte a hadsereget úgy kell fejleszteni, hogy alkalmazkodjon az újfajta konfliktusokhoz, de a mezőgazdaságnak és az iparnak is jelentős állami beruházásokat szán, hogy a nemzet még függetlenebbé váljék.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök videókonferencia keretében tárgyal Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral az ukrajnai háborúról a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2022. március 8-án. (Fotó: MTI/EPA/Pool/Reuters/Benoit Tessier)
Orosz–ukrán háború 
