Hétfő este Bulgária, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország és Lengyelország államfői adtak közre nyilvános levelet, amelyben követelik, hogy
az Európai Unió azonnal adjon tagjelölti státust Ukrajnának.
A vezetők a tagállamokhoz intézték a kérést: ők kérhetik fel ugyanis az EU-intézményeket a tagjelöltség feltételeinek vizsgálatára, majd megadására. Mint azt a zömében kelet-közép-európai országok vezetői írták, a tagországoknak a legmagasabb szintű politikai támogatást kell mutatniuk Ukrajna irányába. – Szilárd meggyőződésünk, hogy Ukrajna megérdemli az azonnali tagjelöltség perspektíváját – húzták alá.
A levelet Alar Karis észt államfő közzétette a Twitter-mikroblogon.
Írtunk róla, hogy az ukrán vezetés tegnap jelentette be, hogy hivatalosan is levelet küld Brüsszelbe, amelyben kérvényezi az EU-tagságot, mégpedig gyorsított, különleges eljárásban.
Uniós részről egyelőre nem fogadták túl lelkesen az ötletet: Charles Michel, az Európai Tanács elnökének friss nyilatkozata szerint jelenleg nincs meg a kellő támogatottság a tagállamok között a bővítéshez.
Az ET-elnök mindenesetre ígéretet tett rá, hogy mielőbb vitára bocsátja a kérést a tanácsban.
Az Európai Parlament pedig kedden vitatja meg a háborús helyzetet: a plenárison Ursula von der Leyen bizottsági elnök, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő is jelen lesznek. Az uniós parlament állásfoglalást is elfogad az Ukrajna elleni orosz agresszióról.
Lapunk látta a dokumentum tervezetét, ebben az EP is arra kéri a többi intézményt, hogy tegyenek annak érdekében, hogy Ukrajna tagjelölti státust kapjon.
E sorok írásakor a hivatalosan tagjelölti státusú, az unióval hosszú évek óta tárgyaló államok közé Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Törökország tartoznak. Michael Roth, Németország korábbi külügyi államtitkára, szociáldemokrata politikus a minap azt írta a Twitteren: „Én is támogatom Ukrajna európai perspektíváját. Annak viszont őszintének kell lennie, s minden tagállamnak támogatnia kell. Az EU már sok bizalmat veszített a Nyugat-Balkánon. Ott már 2004 óta van lehetőség a csatlakozásra. Az EU azonban nem mindig tartotta be az ígéreteit.”
Uniós diplomaták szerint is félő, hogy Kijev gyorsított integrációja alááshatja a nyugat-balkáni államok csatlakozási kedvét, a csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseiket.
Borítókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Forrás: EU Tanács)
Orosz–ukrán háború
