Daniel Langenkamp amerikai külügyes a kilencvenes évektől fogva meghatározó szerepet játszott Szabó Tímea nemzetközi karrierjének elindításában, természetesen amerikai érdekek mentén.
Szabó Langenkampot követte Bostonba is, ezután került a Harvardra kutatóként. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadást pont Amerikában élte meg, és ezután ment Afganisztánba „kutatói munkájával segíteni az afganisztáni újjáépítési folyamatot”.
Langenkamp az utóbbi években éppen Kijevben próbált destabilizálni az amerikai nagykövetség szóvivőjeként – úgy látszik, sikerrel.
A receptúra ugyanaz, mint 1956-ban: végig hitegették az ukránokat minden szinten, provokálták az oroszokat, majd amikor Putyinék támadásba lendültek, ők szépen eltűntek, és otthagyták az őslakosokat a bajban.
Langenkamp persze sok helyen megfordult: Magyarország után ugye visszatért az Egyesült Államokba, felelt Törökországért pár évig, megjárta Afganisztánt a háború alatt (nahát, Tímea is volt arra!) és képviselte az USA-t Elefántcsontparton is – olvasható a Kontra.hu cikkében.
De a legnyilvánvalóbb és könnyen dokumentálható destabilizációs szerepet mégis pont Ukrajnában kapta, ahol a kijevi amerikai nagykövetség szóvivője lett.
Nézzük, miket nyilatkozott 2021 márciusában a helyi, ám angolul is megjelenő Apostrophe-nak:
- Biden elnök – aki Ukrajna lojális barátja – minden előfeltétel nélkül tárgyalni fog Zelenszkijjel,
- a Krím-félsziget „illegális megszállása évfordulóján” támogatásukat fejezték ki Ukrajnának,
- lenyűgözi őket Zelenszkij elnök határozott fellépése azokkal az erőkkel szemben, amelyek Ukrajnát még mindig visszarántják.
Alakul, alakult.
2022 januárjában még hosszabban, még egyértelműbben folytatta a hangulatkeltést a Kyiv Postban:
Az USA és a NATO kiáll Ukrajna önállósága és területi egysége mellett, kiállunk mellette az orosz agresszióval szembeni harcában. Mindig azt üzentük Oroszországnak, hogy senkinek nincs joga beleszólni egy másik ország, így Ukrajna belügyeibe sem. Nem szólhat bele senki, hogy kikkel szövetkezik és kikkel nem. Nem szólhat bele, hogy mik az ország határai. Ezt határozottan kijelentettük, és Ukrajna oldalán maradunk ebben a vitában.
Az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatban már volt egy megállapodás az USA és Németország között, hogy amennyiben Oroszország ezt az áramlatot fegyverként kívánja alkalmazni, vagy az akár csak további agresszióra bátorítaná Ukrajnával szemben, akkor amerikai és német részről válaszlépések lesznek. Kiemelném, hogy mi mindig is azt mondtuk, hogy az Északi Áramlat 2 rossz üzlet Európának, rossz üzlet Ukrajnának, összességében az európai biztonságra nézve is hátrányos – és mi továbbra is ellenezni fogjuk.
Semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül!
Oroszországgal deeszkalációt szeretnénk, kiszámítható és stabil kapcsolatot a diplomácia útján. Ám Oroszországnak felelősen kell viselkednie és »az asztalhoz jönni«.
Tony Blinken amerikai külügyminiszterünkkel együtt is azt állítjuk, hogy a pufferzóna-koncepció már meghaladott. Amióta Ukrajna kifejezte vágyát az euroatlanti integrációra, hogy a NATO és az EU tagjává válhasson, azóta támogatjuk ebben. Ezeket a célokat Ukrajna egyébként már alkotmányba foglalta, és a jövőben is kiállunk mellettük, hogy a saját útjukat járhassák. Ismétlem, senki nem mondhatja meg egy másik országnak, hogy mik legyenek az ambíciói – és továbbra is támogatjuk Ukrajna csatlakozását a Nyugathoz. Ne feledjük, hogy az ukránok az elmúlt harminc évben két fontos forradalom során, 2004 óta is kifejezték, mi az óhajuk: tehát elég világosan elmondták, mit szeretnének. Mi pedig az ő oldalukon állunk.
Egyértelmű beszéd, még mi is kedvet kaptunk megmondani, hol vannak a magyar határok, meg hogy kikkel szövetkezünk! Hiszen senki nem szólhat bele – olvasható a Kontra.hu cikkében.
Voltak persze még megnyilvánulásai Langenkampnak, például az oltásellenes tüntetőkkel kapcsolatban is: 2021 novemberében kifejtette, hogy
a kijevi oltásellenes tüntetéseken következetesen az orosz narratívát terjesztik, még olyat is, hogy Oroszország és Ukrajna egy nemzet…
2020 októberében a kijevi nagykövetség nevében szankciókat jelent be ukrán nyelven (persze akcentussal, de akkor is dicséretes az igyekezet) Andrij Derkacs és további orosz ügynöknek bélyegzettek ellen, akik állításuk szerint az USA-választásokat akarták befolyásolni.
Emlékeztet mindenkit, hogy aki a szankcionált személyekkel üzleti kapcsolatot tart fent, az veszélyezteti a saját érdekeit is.
2021 februárjában pedig szintén a nagykövetség nevében emlékezik meg a 2014-es majdani összecsapások mennyei századának hőseiről (130 áldozat), ahol ismét Ukrajna euroatlanti partnersége és integrációja mellett áll ki. Szavakban mindenképpen.
Langenkampnak tehát ez a munkája, ez a küldetése – feltehetően meggyőződésből teszi már évtizedek óta, így szolgálja hazáját: amerikai érdekek mentén hol fegyverrel, hol szavakkal.
Eddig ez rendben is van, a világpolitika nem szociális háló: az USA pedig jót röhög eközben a káoszba fulladó EU-n és a csődbe hajszolt, letiltott Oroszországon.
Ám hogy ez az ember milyen kapcsolatba bonyolódott Szabó Tímeával több mint két évtizede, hogy a magyar állampolgár Szabó miért ment Amerikába majd Afganisztánba, és pontosan mit csinált ott – kinek és kiknek az érdekeit képviselte, képviseli most is, az további kérdéseket vet fel. Az amerikai 1956-os receptet ismerjük, most már a 2022-eset is. Szabó Tímeánál pedig nemcsak azt érdemes figyelni, hogy mit mond, hanem azt is, hogy mit tesz - írja a Kontra.hu.
Ja, igen: Langenkamp már február vége óta nincs Ukrajnában: Joe Biden kérésére az amerikai külügyminisztérium ugyanis elrendelte, hogy a nagykövetség nem nélkülözhetetlen amerikai alkalmazottai hagyják el az országot. A szóvivő pedig ezek szerint nélkülözhető volt, és február 28-án már Lengyelországból nyugtatta meg követőit, hogy biztonságban van és aggódik a barátaiért. Azt mondják néhányan, hogy az emberiség nem tanul a történelemből: hát pedig pont de.
Mindez véletlen egybeesés lenne, és Szabót már tényleg csak Óbuda-Békásmegyer és az ország (ja, de melyiké) sorsa érdekelné? Mi azért kicsit gyanakszunk még - olvasható a Kontra.hu cikkében.
Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.
Borítókép: Szabó Tímea (Fotó: MTI/ Kovács Attila)
Orosz–ukrán háború
