Zelenszkij nekiment a németeknek is, akik nemet mondanak az orosz energiahordozók bojkottjára

Drasztikus gazdasági következményei lennének Németországban az orosz energia azonnali bojkottjának, ezért Olaf Scholz nemet mond Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követeléseire – mondta német sajtóbeszámolók alapján a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója. Bauer Bence szerint a német koalíció a nagy ambíciók után áttért a reálpolitikára, és egyfajta német rezsicsökkentésbe kezdett – olvasható az Infostart cikkében.

Berlin, 2022. március 17. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (a kivetítõn) videókapcsolaton keresztül mond beszédet a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Markus Schreiber Fotó: Markus Schreiber

Tavaly február óta egy év alatt húsz százalékkal emelkedtek az energiaárak, és a szakértő szerint a német háztartások most kezdik igazán realizálni, hogy milyen kiadásaik vannak. Németországban átalányt fizetnek, és évente egyszer van elszámolás, akkor egy összegben kell kifizetni a különbséget az átalány és a tényleges fogyasztás között. Sokan nem kapták még meg ezt az elszámolást,

még nem realizálták, hogy milyen magas pluszköltségek jönnek ki

– tette hozzá.

Olaf Scholz kancellár az ARD közszolgálati tévének a hétvégén azt mondta, hogy elutasítja az orosz energiára vonatkozó bojkottot, mert rengeteg munkahely szűnne meg vele, és egész iparágaknak kellene felfüggeszteniük a tevékenységüket.

– Nagyon hasonló helyzetben vagyunk Magyarországon, mint a németek. Németország gázellátásának mintegy 55 százaléka Oroszországból származik, és ez nagy függőséget jelent. Ha most egyik percről a másikra nullára vinnénk le, akkor óriási kihívásokkal küzdene a német gazdaság. Nyilvánvaló, hogy nem lehet azonnal megoldani, és Olaf Scholz szerintem okos és kiegyensúlyozott politikát folytat, ő ezt pontosan látja. Vannak mindig a politikai lózungok és vannak a konkrét megoldások a reálpolitikában, és most Németország e tekintetben reálpolitikát folytat. Az az érdekesség, hogy ezt az a „közlekedési lámpa koalíció” teszi meg, amely

nagyon ambicionált célkitűzésekkel indult el, de látszik, hogy a realitás egészen más tempót diktál

– mondta Bauer Bence.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 17-én a Bundestag plenáris ülésén mégis azt sürgette, hogy vezessenek be bojkottot, és azt kritizálta, hogy Németországnak fontosabb a gazdaság, mint az ukrajnai emberéletek. Zelenszkij arra is kitért, hogy az Északi Áramlat 2 megépítése cementet jelentett egy új fal megépítésére, és ugyanúgy falnak nevezte a NATO-csatlakozás és az EU-csatlakozás elutasítását is.

– Nagyon súlyos verbális támadásokat intézett a német politikai irányába, és nyilvánvalóan Németországban együtt éreznek Ukrajnával, és a területi integritás mellett ki kell állni, de a németektől nem lehet elvárni, hogy a saját gazdaságukat tönkretegyék egyik percről a másikra – vélekedett az igazgató. Szerint el kell nézni a hangnemet, mert az ukrán elnök háborús helyzetben van, az életéért és a nemzetért küzd, az egész közvélemény támogatja őt, de valamilyen módon kiegyensúlyozottan kell ezt tenni, és a háborús retorikába nem szabad beleesni.

Morális nyomást gyakorol, hogy felelőssé tegye a német energiaimportot a háború folytatásáért, de ez egy régi narratíva, Magyarországon is tapasztaljuk, de sokkal fontosabb, hogy kiegyensúlyozott, okos és pragmatikus döntések szülessenek

 – mondta Bauer Bence.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (a kivetítőn) videókapcsolaton keresztül mond beszédet a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 17-én (Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber)