Bucsai mészárlás: háborús bűnök vagy megrendezett színjáték?

Utcán fekvő holttestek, tömegsírok, megkínzott civilek – erről szólnak napok óta a híradások a Kijevtől mintegy harminc kilométerre fekvő Bucsán történtekkel kapcsolatban. A nyugati országok háborús bűncselekmények elkövetésével, ártatlan polgárok megölésével vádolják a megszálló orosz csapatokat, Moszkva tagadja a vádakat, és a Kijev által megrendezett, Washingtonból finanszírozott színjátékról beszél, amelynek célja a további feszültség szítása Oroszország és a Nyugat között.

Bucsa, 2022. április 4. Önkéntesek egy civil holttestét készülnek nejlonzsákba helyezni a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én. Az ukrán hatóságok elõzõ nap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvõ, civil ruhás ember holtteste látható. Az orosz kormány ukrán szélsõségesek provokációjának minõsítette a történteket. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij

Moszkva ugyanakkor azt állítja, egyetlen polgári személy sem vesztette életét Bucsában, amíg az február 27. és március 30. között orosz ellenőrzés alatt volt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz katonák március 30-án kivonultak a városból, amelynek polgármestere, Anatolij Fedoruk március 31-én közölte, hogy ott minden rendben van, s nem tett említést az utcán összekötözött kézzel agyonlőtt helyiekről. 

A „bűncselekmények bizonyítékai” csak a negyedik napon jelentek meg, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat tisztjei megérkeztek a városba. Lavrov megrendezett támadásról, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ukrán titkosszolgálatok provokációjáról beszélt.

Fotó: MTI/AP/Maxar Technologies

 A szatellitképek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég szerint azonban a térségről készült műholdfelvételek egy 13,5 méter hosszú árkot mutatnak, ahol a tömegsírt találták, az első ásatási munkálatoknak pedig március 10-én látták jeleit a szatellitfelvételeken. A Maxar azt is megállapította: a március 19-én – vagyis még az orosz megszállás idején – készített műholdfelvételeken ugyanazokon a bucsai utcaszakaszokon fekszenek a holttestek, mint az április 2-án – az oroszok kivonulása után – készített képeken.

A bevonuló ukránok videókat készítettek, amelyek valódiságát Moszkva szintén kétségbe vonta, mondván: az azokon szereplő holttestek egyike megmozdult, egy másik fel is állt. Az orosz érveket viszont nyugati hírügynökségek – videóelemzéssel foglalkozó szakértők segítségével – igyekeztek megcáfolni. 

Megállapították: a holttestek nem mozdultak meg, csupán az ukrán járművek ablakain legördülő esőcseppek és a visszapillantó tükör keltettek hamis illúziót.

A háborús bűnök ügyében vizsgálatot indító svéd ügyészek hangsúlyozták: szemtanúkra van szükség. A Human Rights Watch emberjogi szervezet állítólag meg is találta őket. Egy helyi nő például elmondta, látta, ahogy az oroszok öt férfit tarkón lőnek. Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevíziónak pedig egy fiatal férfi mondta el, hogyan verték meg és törték el a bordáját a megszálló katonák. Philip Grant nemzetközi jogi szakértő az AFP francia hírügynökségnek hangsúlyozta: bár Bucsa esetében egyértelműnek látszik, hogy háborús bűncselekmények történtek, elővigyázatosnak kell lenni, gyakran történik manipuláció, egyesek tévesen értelmeznek eseményeket.

Borítókép:  Önkéntesek egy civil holttestét készülnek nejlonzsákba helyezni a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én. (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)