Egyre élesebb a törésvonal a nyugati koalícióban

A Moszkva elleni szankciókat megszavazó nyugati országok közt a fegyverszállítmányok mentén alakult ki nézeteltérés.

Ahogy Oroszország ukrajnai inváziója a második fázisába lépett és egyre intenzívebb harcokra lehet számítani az ország keleti részein, úgy kezd egyre élesebbé válni a törésvonal a nyugati országok között. Míg a háború elején egységes fellépés mutatkozott a Moszkva elleni szankciók bevezetésében, addig a fegyverszállítmányok kérdése egy olyan téma, melyben még a legnagyobb nyugati hatalmak sem értenek egyet.

A koalíció két részre szakadt: azok az államok, melyek fegyverekkel támogatják Ukrajnát, valamint azok, akik ezt különböző okokból kifolyólag elutasítják.

Utóbbi csoportba tartozik például Németország, de Emmanuel Macron francia államfő sem kommentálta még Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi, nyugati országoknak intézett felszólítását, Párizs eddig még nem jelentett be újbóli fegyverszállítmányokat.

Németország nem csatlakozik a nemzetközi koalícióhoz, amely nehézfegyverzettel látja el Ukrajnát − írta kedd este a The Daily Telegraph brit konzervatív hírportál. Olaf Scholz német kancellár nyugati vezetőkkel − többek közt Boris Johnson brit miniszterelnökkel és Joe Biden amerikai elnökkel − folytatott telefonbeszélgetése után azt nyilatkozta, 

Berlin kész továbbra is pénzügyileg finanszírozni Kijev felfegyverezését, azonban Németország nem áll készen arra, hogy tankokat és páncélozott harcjárműveket szállítson Ukrajnába.

Április elején a Rheinmetall német hadipari vállalat felajánlotta, hogy felújítana és bevethetővé tenne száz Marder típusú páncélozott gyalogsági harcjárművet, amit aztán át lehetne adni az ukrán védelmi erőknek, azonban a szövetségi kormány elutasította az ajánlatot. Emiatt Scholz rengeteg kritikát kap külföldről és hazájában is egyaránt.

Németország még sosem volt ennyire elszigetelt és apatikus egy nemzetközi válságban

− fogalmazott a minap Hendrik Wüst Észak-Rajna–Vesztfália első minisztere.

Franciaország még a háború elején jelentett be Ukrajnának szánt fegyverszállítmányt, azonban erről részletesebb információkat nem osztott meg. Emellett Macron az utóbbi időben visszafogottabban fogalmaz a háborúval kapcsolatban, attól is elhatárolódott, hogy népirtásnak nevezze a bucsai atrocitásokat. Németország és Franciaország mellett még Bulgária és Görögország is elutasította a fegyverek szállítását, valamint pár nappal ezelőttig ezen az állásponton volt Románia is, a kelet-európai ország a minap jelentette be, hogy halált okozó fegyverekkel támogatja az ukrán védelmi erőket.

A másik oldal vezetői az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, akik eddig is jelentős fegyverszállítmányokat küldtek Ukrajnába, most pedig nagyrészt nehéztüzérségi fegyverekkel támogatják az országot.

Ha Ukrajnának tüzérségi fegyverekre van szüksége, akkor a mi feladatunk, hogy ezt biztosítsuk számára

− jelentette ki kedden Boris Johnson.

A fegyvereket szállító szövetségesekhez csatlakozott még többek között Kanada, Ausztrália, Japán, Olaszország, a balti államok, Hollandia, valamint számos kelet-európai ország is, mint Lengyelország, Szlovákia és Csehország. A két „tábor” közti feszültséget mutatja az is, hogy a holland kormány a fegyverszállítmányról szóló bejelentését a „Mi nem Németország vagyunk” felkiáltással közölte.

Borítókép: Ausztrál Bushmaster páncélozott harcjárművek Ukrajnába történő szállításuk előtt 2022. április 7-én (Fotó: AP/Lacw Emma Schwenke)