Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Elkezdtek kivonulni az orosz erők a csernobili atomerőmű és a körülötte lévő tiltott zóna területéről – erősítette meg csütörtökön az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint.

Irpiny, 2022. március 31. Ukrán katonák orosz támadásban megölt civil holttestét viszik egy lerombolt híd alatt a Kijev közelében fekvõ Irpinyben 2022. március 31-én. MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij

Enerhoatom: Az orosz csapatok nagy része elhagyta Csernobilt

A közlemény szerint a területet megszálló orosz csapatok két hadoszlopban indultak el Fehéroroszország felé.

A megszállók szerda reggel jelentették be a létesítmény ukrán személyzetének, hogy elhagyják a csernobili atomerőművet

– írta az Enerhoatom, hozzátéve, hogy kis létszámban még maradtak orosz katonák az atomerőműben.

A vállalat közölte, hogy „megerősítést nyert” az az információ is, amely szerint

az orosz alakulatok állásokat hoztak létre a zóna legszennyezettebb részében, az úgynevezett vörös erdőben. Az Enerhoatom úgy tudja, hogy az ott tartózkodó orosz katonák jelentős dózisú sugárzást kaptak, és „a betegség első jeleire pánikba estek, lázadozni kezdek, és elindultak kifelé a területről”.

A közlemény szerint a több hete ostromgyűrűben tartott, közeli Szlavutics város felől is készülnek elvonulni az orosz csapatok. Szlavuticsban laknak az erőmű dolgozói. Ezenfelül elkészítették és aláírták a csernobili atomerőmű „védelmének átvételéről és átadásáról szóló dokumentumot", amelyben az Enerhoatom tudomása szerint az áll, hogy az orosz fegyveres erőkre az erőmű személyzetének nem volt panasza, a blokád és fogva tartásuk ideje alatt „a biztonságukra vigyáztak”.

Az orosz csapatok elvonulását egy fehérorosz újságíró is megerősítette, aki azt írta a Twitteren, hogy egy orosz haditechnikai eszközökből álló oszlopot észleltek áthaladni a csernobili zóna felől Fehéroroszország belseje felé az egyik autópályán. A „V” jelzéssel ellátott, nagyjából száz eszközből álló hadoszlopban láttak Grad típusú rakéta-sorozatvetőket, Kamaz és Ural teherautókat, valamint páncélozott szállító harcjárműveket.

Olekszandr Hruzevics, az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy részleges csapatkivonást rögzítettek a főváros, Kijev felől is.

Szavai szerint az éjszaka folyamán csaknem 700 haditechnikai eszközt számoltak meg, amelyek Ivankiv, onnan pedig Fehéroroszország felé haladtak. Nem zárta ki ugyanakkor annak lehetőségét hogy ezeket az erőket Oroszország később a Donyec-medence felé irányítja.

Elmondhatom, hogy az ellenség igyekszik visszavonni erői egy részét, de összességében átstrukturálta stratégiai céljait: megpróbálja az erőit keletre, Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határaihoz irányítani. Ugyanakkor a Kijev körül megmaradt erők meglehetősen nagyok. Nincs mitől félni, de kárt okozhatnak

– fogalmazott a katonai vezető. Emlékeztetett arra, hogy továbbra is érik rakétatámadások a fővárost, egyúttal biztosított afelől, hogy meggátolják az orosz erők benyomulását Kijevbe. Hozzátette még, hogy jelenleg a főváros körül több helyütt aknamentesítenek.

Csak tegnap hét, nagy erejű robbanószerkezetekkel aláaknázott területet tisztítottunk meg három településen

– fejtette ki Hruzevics.

Olekszandr Pavljuk, a kijevi katonai adminisztráció vezetője egy tévéműsorban reményét fejezte ki, hogy hamarosan újra járható lesz a Kijevet és Zsitomirt összekötő autópálya.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletet írt alá, amelyben visszahívta Ukrajna georgiai és marokkói nagyköveteit. Mint mondta, azért döntött így, mert Ukrajna érdekeinek érvényesítésében eredménytelen volt a munkájuk.

A következő napokban konkrét eredményeket várok a latin-amerikai, a közel-keleti, a délkelet-ázsiai és az afrikai képviselőink munkájától

– tette hozzá Zelenszkij.

 

Orosz tábornok: Moszkva birtokába jutott Hunter Biden levelezése az ukrajnai biolaborokról

Az orosz védelmi minisztérium birtokába került az a levelezés, amelyet Joe Biden amerikai elnök fia folytatott az amerikai Védelmi Fenyegetéscsökkentő Ügynökség (DTRA), a Pentagon ukrajnai vállalkozóinak munkatársaival, és ez megerősíti, hogy Hunter Biden fontos szerepet játszott a kórokozókkal folytatott ukrajnai munka pénzügyi hátterének megteremtésében

– jelentette ki Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka csütörtökön kamerák előtt nyilatkozva.

Kirillov szerint a levelek létezését a nyugati média is megerősítette.

Ezekből kiderül, hogy Hunter Biden forrásokat biztosított a kórokozókkal kísérletező Black and Veach és Metabiota cégek számára. A tábornok szerint a nyilvánosságra hozott levelezésből kiderül, hogy a Pentagon valódi céljai Ukrajnában messze nem tudományosak.

Rámutatott, hogy egyik levelében a Metabiota alelnöke megjegyezte, hogy a cég tevékenysége „Ukrajna Oroszországtól való kulturális és gazdasági függetlenségének biztosítására” irányul. Megjegyezte, hogy ez „egy biotechnológiai cég esetében meglehetősen furcsa”.

A tábornok nevesítve nyilvánosságra hozott több levelet, amelyben a DTRA, a Black and Veach és a Metabiota több tisztségviselője érintett. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy a Metabiota a Pentagon felkérésére részt vett a posztszovjet térség járványügyi helyzetének modellezésében.

Kitért rá, hogy a Black and Veach tevékenysége még az ukrán szakszolgálatok körében is kérdéseket vetett fel; az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) herszoni osztálya 2017-ben arra hívta fel a figyelmet, hogy „aktualizálódott a járványhelyzet súlyosbodásának potenciális veszélye” a DTRA azon szándéka miatt, hogy a Black and Veachen keresztül ellenőrzése alá vonja a különösen veszélyes fertőzések kórokozóinak kutatását végző ukrajnai mikrobiológiai laboratóriumokban végzett tevékenységet.

Emlékeztetett rá, hogy a Moszkva szerint katonai célú ukrajnai mikrobiológiai tevékenység úgy ért véget, hogy a patogén bioanyagokat februárban vagy az Egyesült Államokba szállítottak vagy megsemmisítettek Ukrajnában.

Az orosz háború fontos eredményének nevezte, hogy felszámoltak öt kijevi biolaboratóriumot, ahol a lépfene, a tularémia, a brucellózis, a kolera, a leptospirózis és az afrikai sertéspestis kórokozóival dolgoztak.

Azt mondta, „megerősítést nyert, hogy ezek a laboratóriumok részt vettek az amerikai védelmi minisztérium által megrendelt munkában”. Elmondta, hogy

az egyik ilyen létesítményben – az ukrán egészségügyi minisztérium közegészségügyi központjában – több projektet folytattak, összesen több mint harmincmillió dollárnyi finanszírozásból.

Hivatkozott egy határozatra, amelyet szerinte a központ etikai bizottságának vezetője 2019. június 12-én írt alá az UP-8 projekttel kapcsolatban. Állítása szerint a dokumentum olyan kutatások elvégzésére utal, amelynek a kockázata a résztvevők életére és egészségére ismeretlen volt, és eltitkolták a bennük részt vevő önkéntesek személyazonosságát.

Rámutatott, hogy egy hivatalosan rutinvérvételnek minősülő eljárással kapcsolatban előírták, hogy „az önkéntesekkel kapcsolatos kisebb incidenseket a történtektől számított 72 órán belül, a súlyos incidenseket, beleértve a kísérleti alanyok halálát, 24 órán belül jelenteni kell az amerikai bioetikai bizottságnak”. Hangot adott feltételezésének, miszerint a hivatalos kutatási program csak „a jéghegy látható része”.

Kirillov szerint Ukrajnában a biológiai fegyverek célba juttatásához és alkalmazásához szükséges technikai eszközök fejlesztésével is foglalkoztak. Mint mondta, az ukrán Motor Szics vállalat 2021. december 15-én azzal a kérdéssel fordult a török Bayraktar dróngyártóhoz, hogy egy pilóta nélküli szerkezet felszerelhető-e 20 liternél nagyobb kapacitású aeroszolszóró rendszerrel. Rámutatott, hogy egy ilyen drón akár 300 kilométerre is berepülhetne, biológiai készítményekkel töltött tartállyal Oroszország területére.

Depardieu elítélte az orosz elnök „elfogadhatatlan őrült eltévelyedéséit”

Gérard Depardieu francia színész, akit barátság fűz Vlagyimir Putyinhoz, csütörtökön elítélte az orosz elnök „elfogadhatatlan őrült eltévelyedéseit”, és bejelentette, hogy az április eleji három párizsi koncertjének bevételét „az ukrajnai áldozatoknak” ajánlja fel.

Az orosz nép nem felelős olyan vezetőinek elfogadhatatlan őrült eltévelyedéseiért, mint amilyen Vlagyimir Putyin

– írta közleményében a francia sztár, aki korábban többször is méltatta az orosz elnököt.

Gérard Depardieu április 1. és 3 között a párizsi Champs-Élysées színházban adja elő a Barbara énekesnő sanzonjaiból összeállított estjét.

A három koncert teljes bevételét ennek a tragikus testvérháborúnak az ukrajnai áldozatai kapják

– olvasható a közleményben.

Mindig is sajátosan vonzódtam az orosz nép iránt, amelyet olyan kiválóan írt le Dosztojevszkij, Tolsztoj, Gogol, Paszternák és sok más művész (...), Csajkovszkij, Prokofjev, Sosztakovics

– tette hozzá.

Hét nappal az Oroszország indította háború kitörése után, március 1-én Gérard Depardieu az AFP francia hírügynökségen keresztül azt üzente az Ukrajnában harcoló feleknek, hogy hagyják abba a háborúskodást és tárgyaljanak.

Oroszország és Ukrajna mindig is testvérnemzetek voltak. Én a testvérháború ellen vagyok. Azt mondom: tegyétek le a fegyvereket és tárgyaljatok!

– idézte akkor a hírügynökség Depardieu-t, aki telefonon hívta fel az AFP-t, és tette meg nyilatkozatát.

Gérard Depardieu a francia állampolgársága mellett orosszal is rendelkezik, amelyet 2013 januárban kapott meg. A színész azt követően kapta meg az orosz útlevelet Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, hogy bejelentette: Belgiumba költözik az akkori szocialista francia kormánynak a gazdagokra kiróni tervezett 75 százalékos adója miatt.

Természetes, hogy adózunk, de nem olyan ostobáknak, akik azt gondolják, hogy jót tesznek

– mondta 2014-ben a Le Point című hetilapnak Depardieu az orosz állampolgárság felvétele kapcsán. Azóta nem győzte dicsérni Oroszországot a francia sajtóban, „nagy demokráciának– is nevezte, Vlagyimir Putyint pedig II. János Pál pápához hasonlította.

Párizs szerint semmi konkrét jel nem utal az orosz erők irányváltására

Az orosz erők Ukrajnában nem mutatják „semmilyen konkrét jelét” sem hátrálásnak, sem csapatvisszavonásnak a Kreml ez irányú kijelentései ellenére

– jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a Le Figaro című napilap internetes oldalán csütörtök este megjelent interjúban.

Nem látom jelenleg semmilyen konkrét jelét a gyakorlatban az oroszok tényleges és tartós irányváltásának

– fogalmazott a francia diplomácia vezetője.

Még ha lassabban haladnak is előre az erőik ahhoz képest, ahogy azt a Kreml remélte, nem látok jelenleg semmilyen jelentős hátrálást, sem valódi tűzszünetet

– tette hozzá.

Az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség keddi isztambuli tárgyalása után jelentette be Moszkva, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. Moszkva azt is közölte, hogy az erőinek részleges visszavonása mellett inkább Ukrajna keleti részére, Donyeck és Luhanszk környékére koncentrálja az offenzív katonai tevékenységét.

Párizs kétkedve fogadta a bejelentéseket.

Az isztambuli tárgyalások nem hoztak semmilyen áttörést a három hete tartó tárgyalásokhoz képest. Ugyanazokat a témákat tárgyalták, és a lényeget illetően semmilyen alapvető előrelépés nem történt

– mondta Jean-Yves Le Drian.

Először tűzszünetre és az orosz erők kivonásának menetrendjére van szükség

– hangsúlyozta.

A külügyminiszter szerint az a kérdés, hogy a bejelentések arra szolgálnak-e, hogy az orosz erők regenerálódjanak, vagy pedig Moszkva részéről tényleges a tárgyalási szándék.

Amíg nem látjuk a valódi és teljes tűzszünet konkrét bizonyítékait a gyakorlatban, az első feltételezés felé hajlok

– mondta.

 

Zelenszkij: A hadi helyzet keleten és délen továbbra is nehéz

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóüzenetében, amelyet ismét az ország lakosságához intézett, azt mondta: a hadi helyzet az ország keleti és déli részén továbbra is nehéz.

Az orosz erők nemcsak a Donbasz régiónál, hanem Mariupol város körül is csapatösszevonást hajtanak végre, az elvonulás máshonnan csak taktika volt

– tette hozzá.

Az elnök bejelentette, hogy felmentette a nemzetbiztonsági szolgálat két magas rangú tagját, mert szerinte árulók.

Nincs most időm foglalkozni minden árulóval, de mind el fogják nyerni büntetésüket

– jelentette ki.

A Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy a háború kezdete óta ez volt az első ismertté vált belső konfliktus az ukrán vezetésen belül.

Több ukrán vezető tisztségviselő kijelentette csütörtök este: az orosz erők úgy hagyták el a csernobili atomerőmű térségét, hogy túszokat vittek magukkal.

Az Enerhoatom állami atomipari vállalat saját alkalmazottaira hivatkozva azt állítja, hogy az oroszok az ukrán nemzeti gárda azon tagjait vitték el túsznak, akiket már február 24-e óta fogva tartottak ott. Azt nem tudták megmondani, hogy hány ilyen gárdista van.

Az amerikai védelmi minisztérium arra figyelmeztetett csütörtökön, hogy az orosz erők kelet-ukrajnai összevonása és az ottani szilaj ukrán ellenállás a háború elhúzódását vetíti előre.

John Kirby szóvivő szerint ennélfogva a háború nemcsak hetekig, hanem sokkal tovább tarthat.

A legmagasabb rangú ukrán katolikus püspök, Borisz Gudziak érsek egy csütörtöki virtuális konferencián arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszországnak a háborúban sikerül leigáznia Ukrajnát, akkor fel fogja számolni az ország vallási kisebbségeinek szabad hitéletét. Szerinte a katolikusok, a moszkvai pátriárkától elszakadt, majd a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka fennhatósága alá került ortodoxok és a muszlim krími tatárok vannak veszélyben. Beszélt arról is, hogy jelentések szerint a megszálló orosz erők megrongáltak két holokauszt-emlékművet, valamint arról, hogy szerinte Oroszország hamisan nevezi Ukrajnát náci államnak. Állításának alátámasztására azt mondta: az oroszok, amikor csak megszállták Ukrajnát az elmúlt 250 évben, mindig „megfojtották” a katolikusokat. A muszlimokat illetően szerinte a krími tatárok hitélete van veszélyben, ők már eddig is szenvedtek azóta, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a félszigetet – mondta.

Gudziak az egyesült államokbeli Philadelphia ukrán katolikus érsekségének vezetője és az ukrajnai Lviv (Lemberg) katolikus egyetemének rektora, de ő a felelős a kijevi székhelyű ukrajnai görög katolikus egyház külkapcsolataiért is. A konferenciát a washingtoni Georgetown Egyetemen működő Kezdeményezés a Katolikus Közösségi Gondolkodásért és Közéletért nevű mozgalom szervezte meg.

A Nemzetközi Vallásszabadság Amerikai Bizottsága nevű intézmény a hónap elején megállapította: a vallásszabadság elleni, a Krímben és a szakadár kelet-ukrajnai területeken tapasztalható orosz agresszió arra utal, hogy ez lesz a sorsa azoknak a területeknek is, amelyeket Oroszország még bekebelez Ukrajnában – jegyezte meg az AP hírügynökség.

Borítókép: Ukrán katonák orosz támadásban megölt civil holttestét viszik egy lerombolt híd alatt a Kijev közelében fekvő Irpinyben 2022. március 31-én (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)