Franciaország eddig több mint 100 millió eurónyi katonai felszerelést szállított Ukrajnának
Franciaország eddig több, mint 100 millió eurónyi katonai felszerelést szállított Ukrajnának – jelentette be szerdán Florence Parly védelmi miniszter ukrán hivatali partnerével, Olekszij Reznyikovval folytatott megbeszélését követően.
Bejelentettem kollégámnak, hogy Franciaország további katonai kapacitásokat szállít, az eddig átadott 100 millió eurónyi felszerelési adományon felül
– írta a Twitterren a tárcavezető.
A minisztérium közleménye szerint Franciaország „védelmi eszközöket, optronikai felszereléseket, fegyverzetet és töltényeket, az Ukrajna szükségleteinek megfelelő fegyverzeti rendszereket” szállított Ukrajnának.
Párizs eddig nem kívánta számszerűsíteni az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta Kijevnek szállított fegyverek értékét.
Amennyiben a konfliktus folytatódik, Franciaország a partnereivel arra készül, hogy tartósan katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, a védelmi iparunk mobilizálásának segítségével
– olvasható a közleményben.
Közösen kívánjuk az ukrán szükségleteknek megfelelő felszereléseket mozgósítani, és megszervezni az együttműködést a szövetségeseinkkel és partnereinkkel, valamint a segítségünket a képzés, illetve ezen felszerelések speciális támogatása területén
– tette hozzá a védelmi tárca.
Franciaország eltökélt Ukrajna segítésében, hogy ellen tudjon állni az agressziónak és megteremtse a feltételeket az igazságos és tartós békéhez
– írta a francia miniszter.
A gazdasági tárca kedd este azt közölte, hogy Franciaország az ukrajnai háborút követően bevezetett büntetőintézkedések részeként eddig 23,7 milliárd euró értékben foglalt le orosz érdekeltségeket. Ezek közül 573,6 millió euró értékű ingatlanvagyont.
A listán első helyen szerepel 22,8 milliárd euró, amely az orosz jegybank francia számláin található – erősítette meg a gazdasági tárca a Le Parisien című napilap értesülését. Ehhez jön még 178 millió euró értékben egyéb banki tulajdon.
Franciaország korábban lefoglalt már négy teherhajót, négy luxusjachtot, közülük az egyiket egy héttel ezelőtt Marseille-ben 152,2 millió euró értékben, hat helikoptert több, mint 60 millió euró értékben, valamint műtárgyakat 7 millió euró értékben. A francia hatóságok 33 ingatlant és tucatnyi egyéb vagyontárgyat is lefoglaltak, köztük Roman Abramovics orosz milliárdos tucatnyi villáját és kastélyát a francia Riviérán és a karibi Saint-Barthélemy szigetén.
Kijev elleni csapást helyezett kilátásba az orosz katonai szóvivő további ukrán szabotázsakciók esetére
Az orosz fegyveres erők csapásokat fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, ha az ukrán csapatok megkísérelnek szabotázst elkövetni és csapást mérni az oroszországi létesítményekre – jelentette ki szerdán Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Látjuk az ukrán csapatok szabotázs- és csapásmérési kísérleteit az Oroszországi Föderáció területén lévő létesítmények ellen. Ha az ilyen esetek folytatódnak, az Oroszországi Föderáció fegyveres erői csapást fognak mérni a döntéshozatal központjaira, a többi között Kijevben, amelytől az orosz hadsereg eddig tartózkodott
– mondta Konasenkov.
A szóvivő figyelmeztetését megelőzően ismertté vált, hogy az orosz Kurszk megyében lévő Gorgyejevka faluban lévő határellenőrző pontra szerdán Ukrajna felől tüzet nyitottak, amit a határőrök viszonoztak. Április 9-én ukrán oldalról aknavetőkkel lőtték az ugyanebben a megyében lévő Gluskovszk járásbeli határellenőrző pontot. Április 5-én Szucsanszk körzetében vettek tűz alá ukrán fegyveresek orosz határőrségi állásokat. Április 1-jén Belgorod megyében két ukrán helikopter légicsapást mért egy olajtárolóra, ahol tűz ütött ki.
Konasenkov szerda este bejelentette, hogy a mariupoli kereskedelmi tengeri kikötőt teljesen „felszabadították” az Azov „náci alakulat” harcosaitól, a hajókon általuk fogvatartott összes túszt, köztük a külföldieket, kiszabadították. A tábornok szerint az ukrán hadsereg és az Azov maradványai Mariupolban blokád alá kerültek, „megfosztva a kitörés lehetőségétől”.
A vezérőrnagy által ismertetett hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a nap folyamán 36 ukrán katonai létesítményt semmisítettek meg, köztük a 128. független hegyi rohamdandár főhadiszállását és üzemanyagraktárját Guljaj-Pole közelében.
Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 130 repülőgépet, 103 helikoptert, 244 légvédelmi rakétarendszert, 447 drónt, 2173 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 243 rakéta-sorozatvetőt, 937 tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 2082 darab speciális katonai járművet veszítettek.
Guterres: A szegény országok élelmezési, energetikai és pénzügyi válsággal lesznek kénytelenek szembesülni
A szegény országokat gazdasági összeomlás fenyegeti az ukrajnai háború következtében egyszerre jelentkező élelmezési, energetikai és pénzügyi válság nyomán – közölte szerdán António Guterres ENSZ-főtitkár.
Oroszország a világ egyik legnagyobb gáz- és kőolajexportőre, ezenkívül Oroszország és Ukrajna jelentős gabonatermelő, együttesen a globális export harmadát adja. A nyersanyagok rekordokat döngető világpiaci árának az importra szoruló országok látják kárát – fogalmazott sajtótájékoztatóján Guterres.
A háború felpörgeti a hármas – élelmezési, energetikai és pénzügyi – válságot, amely a világ legkiszolgáltatottabb népeit, országait és gazdaságait sújtja
– emelte ki az ENSZ-főtitkár a sajtótájékoztatón, amelyen az Ukrajna elleni, február 24-i orosz támadás után létrehozott válságkezelő munkacsoport jelentését ismertette.
Mostanra igazi viharral vagyunk kénytelenek szembesülni, amely számos fejlődő ország gazdaságának romba döntésével fenyeget
– fogalmazott az ENSZ főtitkára.
Guterres felhívta a figyelmet, hogy mintegy 1,7 milliárd ember, akinek harmada már most szegénységben él, „jelentős mértékben kiszolgáltatott” az élelmezési, energetikai és pénzügyi válságok okozta zavaroknak, amelyek viszont tovább növelik a szegénységet és az éhezők számát.
A világ legkiszolgáltatottabb emberei nem válhatnak járulékos áldozataivá egy újabb olyan tragédiának, amelyről nem is tehetnek
– tette hozzá.
Mint mondta, 36 állam fedezi gabonaimportja több mint felét Oroszországból, illetve Ukrajnából, s köztük vannak a világ legszegényebb országai.
A válságkezelő munkacsoport a jelentésében az élelmiszerek és az energiahordozók világpiaci kereskedésének folyamatos fenntartását javasolta, illetve a nemzetközi pénzügyi rendszer reformját sürgette. Hozzátette, hogy az egyes országok a válságot kihasználva kivonhatják a forgalomból a szenet és a fosszilis energiahordozókat, felgyorsítva ezzel a megújuló energiaforrások bevezetését.
Mindenekelőtt véget kell vetni ennek a háborúnak
– szögezte le António Guterres. Mindazonáltal elismerte, hogy egyelőre még humanitárius tűzszünet sem tűnik lehetségesnek. Felidézte, hogy nemrégiben Martin Griffiths-t, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettesét küldte Moszkvába kipuhatolni a humanitárius fegyvernyugvás lehetőségeit.
A Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerdán összehangolt nemzetközi fellépést szorgalmazott az élelmiszerellátás biztosításának szavatolására és felszólította az egyes országokat, hogy kerüljék el az élelmiszerekre és műtrágyákra vonatkozó exporttilalmakat.
A négy nemzetközi szervezet vezetője közös nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háború tovább súlyosbítja a koronavírus-járvány és a klímaváltozás teremtette válságokat és fokozza a bizonytalanságot, valamint a konfliktusok lehetőségét emberek millióit fenyegetve világszerte.
Hangsúlyozták, hogy az alapvető élelmiszerek jelentősen megnövekedett ára, illetve az élelmiszerek hiánya komoly terhet jelent a háztartásoknak, s nemcsak a szegény országokban, hanem egyre inkább a közepes jövedelmű országokban is.
Zelenszkij felsorolta, milyen fegyverekre van szüksége Ukrajnának a Nyugattól
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik szerdai üzenetében felsorolta azokat a fegyverzeteket, amelyekre szerinte Ukrajnának sürgősen szüksége van a Nyugattól a védekezéshez.
Az államfő a Telegram üzenetküldő portálon közzétett felsorolásában 155 milliméteres kaliberű tüzérségi fegyvereket kért lőszerekkel, továbbá 152 milliméteres kaliberű lőszereket, Grad, Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket és T–72-es harckocsikat, Sz–300, Buk típusú légvédelmi rendszereket vagy azok nyugati megfelelőit. Ezenfelül kért még páncélozott járműveket és katonai légi járműveket.
Zelenszkij felszólította az egész világot, hogy „egyesüljön és segítse az ukránokat a kegyetlen agresszió elleni küzdelemben”.
Dmitro Zsivickij, az északkeleti Szumi megye kormányzója szerdai sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a régióban több mint száz polgári személy vesztette életét a háború kezdete óta. Mint mondta, ez a szám napról napra növekszik, ugyanis folyamatosan találnak holttesteket kínzások nyomaival. Hozzátette, hogy folytatják a kutatásokat az eltűnt személyek után. Elmondta még, hogy
az előzetes számítások szerint az orosz támadások okozta károk értéke meghaladja a 10 milliárd hrivnyát.
Az ukrán főügyészség közben arról számolt be, hogy a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Pravdine faluban az orosz katonák hét embert agyonlőttek, köztük egy nőt, majd a holttestekkel együtt felrobbantottak egy lakóházat.
Az ukrán katonai hírszerzés arról adott hírt, hogy az orosz erők által elfoglalt kelet-ukrajnai Melitopol városban az elmúlt három héten „helyi ukrán ellenállók” hetven orosz katonával végeztek. Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó pedig arról számolt be, hogy az ukrán erők két újabb orosz repülőgépet lőttek le a régió fölött. Az ukrán légierő az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint később megerősítette a hírt.
A kijevi vezérkar szerda esti helyzetjelentésében megismételte korábbi állítását, miszerint az orosz erők készen állnak arra, hogy újabb offenzívát indítsanak Ukrajna keleti és déli részein. A vezérkar legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 19 800 orosz katona esett el, s mintegy ezren kerültek fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 158 orosz repülőgépet, 143 helikoptert, hét hadihajót, 739 harckocsit, 1964 páncélozott harcjárművet, 358 tüzérségi és 64 légvédelmi rendszert, valamint 115 rakéta-sorozatvetőt.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolnál több mint tízezer orosz katona tartózkodik, aki próbálja ellenőrzés alá vonni a kulcsfontosságú kikötővárost. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ukrán katonák továbbra is védik a várost.
Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke egy tévéműsorban kijelentette, hogy a hazaárulással vádolt, az orosz elnökhöz közelállónak tartott Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikai vezetőt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tagjai próbálták kimenekíteni Ukrajnából előbb a Moldovához tartozó, orosz ellenőrzés alatt lévő Dnyeszter Menti Köztársaságba, majd onnan Moszkvába. Hozzátette, hogy a Kijevből kivezető egyik úton vették őt őrizetbe az SZBU munkatársai. Az FSZB közreműködését állítólag megerősítette Medvedcsuk egyik személyi testőre is.
A politikus-üzletember, akit az ellene folyó per idejére a bíróság házi őrizetbe helyezett, 48 napig bujkált az ukrán hatóságok elől. Ezzel összefüggésben Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára felszólította azokat, akik Medvedcsukkal együtt szénnel üzleteltek a luhanszki szakadárokkal, hogy adják fel magukat az SZBU-nál. A nyilvánosság előtt ugyanakkor neveket nem kívánt mondani. Az UNIAN ukrán hírügynökség emlékeztetett viszont arra, hogy a szénügyletben korábban Petro Porosenko volt elnököt is meggyanúsították.
Zelenszkij szerdán ismét beszélt telefonon Joe Biden amerikai elnökkel.
Borítókép: helyi lakosok a törmelékkel borított Mira sugárúton Mariupolban (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Orosz–ukrán háború
