Nagy bevételkiesés Görögországnak az orosz–ukrán háború
Az orosz és ukrán turisták százezrével mondják le a görögországi nyaralást. A helyi utazási irodák és utazásszervezők szövetségének elnöke, Lyssandros Tsilidis adatai szerint az orosz–ukrán háború kitörése óta már hatszázezer orosz és 240 ezer ukrán turista mondta le valamely görög utazási irodánál a korábban lefoglalt nyaralását.
– A háború miatt egy csapásra eltűnt orosz és ukrán turistákat – akik Kréta látogatóinak több mint tíz százalékát jelentették korábban – senki nem fogja pótolni – nyilatkozta a görög sziget szállodáit tömörítő Héraklion szövetség elnöke, Nikos Halkiadakis. Az elnök szerint ugyanakkor a szektor bizakodó a másik két nagy kihívás, az energiaárak hetvenszázalékos növekedése és a szállodaipart is elérő 28 százalékos árnövekedés ellenére is. A koronavírus-járvány kitörése után a görög kormány 2022-ben ugyanis már második alkalommal nyitotta meg jóval nyár előtt, azaz már húsvétkor az éves turisztikai szezont. Az idei húsvéti beutazások nagy száma alapján pedig a görög szakemberek úgy kalkulálnak, hogy idén a 2021-es év turisztikai forgalmának akár a kétszeresére is számíthatnak a nyári szezon végéig, a háború okozta nehézségek ellenére is. A fellendüléshez a korai szezonnyitás, valamint a járványügyi korlátozások eltörlése járul hozzá, közölte a turizmusért felelős miniszter és államtitkár. Az előrejelzések szerint Görögország idei turisztikai eredményei azonban így is jóval elmaradnak majd a 2019-ben mért rekordnál, amikor 33 millió turista látogatott el az országba.
Forrás: Lalibre.be
Súlyos gondokat okoz az infláció Spanyolországban
Spanyolország közel jár a bérek negyven éve nem látott leértékelődéséhez – derült ki a spanyol jegybank becsléseiből. Ha számításaik beigazolódnak, és az ibériai ország a 2022-es évet 7,6 százalékos inflációval zárja, a fizetések pedig olyan csigatempóban növekednek, mint jelenleg – átlagosan 2,4 százalékkal, de a vendéglátásban kevesebb mint egy százalékkal –, akkor a spanyol vásárlóerő olyan mértékben fog csökkenni, amire négy évtizede nem volt példa. Ahhoz ugyanis, hogy ekkora különbséget találjunk, 1984-ig kell visszatekinteni, amikor a fogyasztói árindex 11,3 százalékra emelkedett, miközben a béreket átlagosan 7,8 százalékkal növelték. Idén márciusban az árindex 9,8 százalékra ugrott, miközben a munkabéreket csak 2,4 százalékkal emelték, ami túl nagy különbség, ráadásul a spanyolok már tavaly is vesztettek vásárlóerejükből az energiaárak hirtelen eszkalálódása miatt. A jegybank csak reméli, hogy az infláció júliustól mérséklődik, valamint az év előrehaladtával nagyobb béremeléseket vezetnek be, hogy a vásárlóerő ne csökkenjen tovább. A legnehezebb helyzetben a legszegényebb családok vannak, hisz az áremelések 63 százaléka az alapvető élelmiszereket és az energiapiacot érintik, melyek közül egyiket sem tudják nélkülözni.
Forrás: 20minutos.es
Szociális lakásokat foglalnak el a brüsszeli illegális migránsok
Rendszeresen demonstrálnak Brüsszelben az illegális bevándorlók, most azonban egy új típusú akciót szerveztek. A brüsszeli migránsok egy csoportja két éve sorozatosan foglalja el a házakat és közterületeket, most pedig egy olyan épületkomplexumot rohamoztak meg, amelyben az önkormányzat szociális lakásai találhatók.
A migránsok, miután elfoglalták a szociális lakásokat, a területet semleges zónának kiáltották ki. A megnevezés arra az azonos nevű körzetre utal, amelyet egy katolikus templom elfoglalásakor és a heteken át tartó éhségsztrájkjuk idején hozott létre Belgium bevándorlási és menekültügyi államtitkára, Sammy Mahdi. A semleges zónát azért hozta létre, hogy ott biztonságosan megvizsgálhassák, hogy van-e bárki a migránsok között, aki az ország törvényei szerint jogosult lenne a belgiumi letelepedésre. A 2021-ben létrehozott semleges zónát az adminisztrációs ellenőrzés befejezésével az államtitkár felszámolta, azonban a migránsok most a felülvizsgálatot szorgalmazzák, valamint illegális státusuk azonnali és feltétel nélküli megváltoztatását, letelepedésük és munkavállalásuk engedélyezését.
A migránsok azt várják a kerület vezetésétől, hogy nyilvánítsa a házfoglalást (is) törvényesnek, így a polgármester ezekkel a szociális lakásokkal biztosítsa számukra az emberhez méltó lakhatási körülményeket. Ezzel egy időben a házfoglalók arra is felszólították a belga kormányt, hogy módosítsa az ország területén illegálisan tartózkodó külföldiekre vonatkozó törvényt úgy, hogy az új szabály automatikusan legalizálja azoknak az illegális bevándorlóknak a helyzetét, akik már Belgium területén élnek.
Forrás: Brusselstimes.com
Borítókép: Tüntetők Brüsszelben 2022. április 1-én (Fotó: EPA/Stephanie Lecocq)
