Tajvanban attól tartanak, hogy Ukrajna sorsára jutnak

A tajvaniak figyelemmel kísérik a kelet-európai eseményeket, és sokan közülük attól tartanak, hogy Ukrajna sorsára jutnak. Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke arról beszélt, hogy az Egyesült Államok segíteni fogja a szigetet az önvédelemben, de az nem derült ki, hogy Washington csapatokat is küldene-e.

Hukou, 2022. március 25. A tajvani hadsereg különleges alakulatának tagjai hadgyakorlaton vesznek részt Hukou település közelében 2022. március 25-én. MTI/EPA/Ritchie B. Tongo Fotó: Ritchie B. Tongo

Az Egyesült Államok segíteni fogja Tajvant, hogy megvédje magát, és tudatosítani kell a kínaiakkal, hogy a sziget elfoglalása nagyon nehéz feladat lenne Peking számára – jelentette ki néhány napja Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke. A tábornok szerint a hegyvidéki terep miatt Tajvan jól védhető. Korábban Milley azt mondta, hogy

fenn kell tartani a stratégiai kétértelműség politikáját, vagyis Pekingnek hagynia kell találgatni, hogy az Egyesült Államok katonai választ adna egy támadásra vagy sem.

A vezérkari főnök hangsúlyozta, hogy ez az amerikai elnök döntése lesz.

 

Katonák helyett fegyverek?

Huang Csie-cseng, a tajpeji Tamkang Egyetem professzora szerint ugyan Washington elkötelezte magát Tajvan biztonsága iránt, de

az ukrajnai tapasztalatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni.

Ugyanettől tartanak maguk a tajvaniak is: egy március végén készített felmérés szerint mindössze 34,5 százalékuk vélekedett úgy, hogy támadás esetén segítségükre sietne az amerikai hadsereg, és 55,9 százalékuk gondolta ennek az ellenkezőjét. Az ukrajnai események minden bizonnyal hozzájárultak a bizalmatlanság növeléséhez, hiszen egy fél évvel korábbi közvélemény-kutatásban még 65 százalék bízott az amerikai beavatkozásban.

Huang Csie-cseng szerint egy kínai invázió megzavarná az energiaellátási vonalakat, továbbá csiphiányt okozna, így az Egyesült Államok és Japán fegyverekkel támogatná Tajvant, de nem lépnének hadba. Ugyanakkor a szakértő arra figyelmeztetett, hogy Kína egy másik eljáráshoz is folyamodhat: blokád alá veheti a szigetet, amely olaj és gáz hiányában kénytelen lenne megadni magát, így Peking kikényszeríthetné az egyesülési tárgyalásokat.

 

Szigetláncok csapdájában

Tajvan megkerülhetetlen szereplő lett a számítástechnikában nélkülözhetetlen a csippiacon, de igazi jelentőségét elhelyezkedése adja. A kínai haditengerészet ugyanis be van zárva a Kelet- és Dél-kínai-tengerre, mivel szigetláncok veszik körbe japán és amerikai bázisokkal. Vagyis háború esetén Kínát tengeri blokád alá lehetne venni. Ráadásul a sziget kiváló támaszpontként szolgál ahhoz, hogy támadást indítsanak a szárazföldi kínai területek ellen, így Peking többszörösen fenyegetve érzi magát. Ha viszont Peking megszerzi Tajvant, ez a probléma megoldódik, ugyanis ez összekötné Kínát a Csendes-óceánnal. 

Ugyanakkor a tajvani védelmi minisztérium szerint Kína csak 2025 után tud annyira megerősödni, hogy képes legyen megszállni Tajvant. A hadművelethez szükséges csapatösszevonások nem kerülnék el az amerikaiak figyelmét, Tajvannak ráadásul ütőképes, jól felszerelt hadserege van, Washington pedig a legmodernebb fegyverekkel látja el, például Patriot légvédelmi rendszer védi a szigetet. Néhány napja az Egyesült államok 95 millió dolláros rakétatámogatási megállapodást hagyott jóvá Tajvannal, így növelve védelmi képességét.

Nemkívánatos amerikai látogatások

Peking tiltakozott az újabb fegyvereladás ellen, illetve Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnökének tervezett, majd betegség miatt lemondott tajvani látogatása ellen is. Peking mindenféle hivatalos kapcsolattartást ellenez az Egyesült Államok és Tajvan között. Mivel saját területe részeként tekint Tajvanra, az egy Kína elvét a diplomáciai kapcsolatok alapfeltételének tekinti. A hidegháború évei alatt, a szovjet–kínai ellentét fokozódásával, az Egyesült Államok egyre inkább nyitott Peking felé, de Kína gazdasági felemelkedése újra feszültté tette a kétoldalú kapcsolatokat. Donald Trump elnöksége alatt kereskedelmi háború indult meg a két nagyhatalom között. 2020 augusztusában Alex Azar egészségügyi miniszter Tajvanra látogatott, ő volt

a legmagasabb rangú amerikai tisztségviselő, aki a szigetre érkezett a Washington és Tajpej közötti diplomáciai kapcsolatok 1979-es megszakadása óta.

Nem sokkal később Keith Krach amerikai külügyi államtitkár is Tajvanra utazott, kiváltva Peking haragját. 

Tajvani indentitás. A huszadik század első felében Tajvan a Japán Birodalom része volt, majd a második világháború után visszakerült Kínához. A világégés után kiújult a polgárháború a Mao Ce-tung vezette kommunisták és a Csang Kaj-sek irányítása alatt lévő nacionalisták között, utóbbiak vereségük után 1949-ben Tajvanra vonultak vissza. A szárazföldi Kínában létrejött a Kínai Népköztársaság, míg Tajvanon a Kuomintang-erők a Kínai Köztársaságot kiáltották ki. Mindkét fél szerint ők képviselik az igazi Kínát. Az ENSZ-ben 1971-ig Tajpej képviselte Kínát, majd a Kínai Népköztársaság vette át a helyét. Jelenleg mindössze tizenöt ország ismeri el szuverén államnak Tajvant. A szigetet és hatalmas szomszédját a Tajvani-szoros választja el egymástól, Tajvan mellett más, kisebb szigetek is Tajpej fennhatósága alatt állnak. A 24 milliós sziget lakosai han kínaiak, de kialakult a tajvani identitás: az emberek több mint 63 százaléka tajvaninak tartja magát, csupán 2,7 százalék tekint magára csak kínaiként, 31 százalék egyszerre kínainak és tajvaninak azonosítja magát.

Borítókép: A tajvani hadsereg különleges alakulatának tagjai hadgyakorlaton vesznek részt Hukou település közelében 2022. március 25-én. (Fotó: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo)