Ferenc pápa: A szentek megoldást mutatnak háborús időkben is

Ferenc pápa korunk szentjeit a feszültséggel és háborúkkal teli mindennapok hőseinek nevezte az egyház, a politika és a társadalom számára is a Szent Péter téren bemutatott kanonizációs misén vasárnap, amelyen többek között a francia Charles de Foucauld-t, a holland Titus Brandsmát, az indiai Devasahayam Pillait avatták szentté.

Ferenc pápa tíz új szentet avatott, akiket korábban már boldoggá nyilvánítottak: öt olasz, három francia, egy holland és egy indiai van közöttük. Az olaszok, köztük két pap és három szerzetesnő, mindannyian más és más szerzetesrendet alapítottak.

Szentté avatták a szegények védelmezőjeként ismert, 1901-ben pappá szentelt Charles de Foucauld-t.

A francia szerzetest Ferenc pápa példaképnek nevezte a Mindannyian testvérek kezdetű 2020-as enciklikájában. Charles de Foucauld jómódú családban született, a katonai pályát választotta, amely Algériába vezette. Később szerzetesként ugyanott élt remeteként a sivatagban. Közelről megismerte a muzulmán vallású tuareg nép tagjait, kiadta az első francia–tuareg szótárt. 1916-ban rablóbanda-támadásban vesztette életét. Halála után alakult meg a követői alkotta Jézus Kistestvérei rend, amelynek később női ága is létrejött. Charles de Foucald-t 2005-ben avatta boldoggá XVI. Benedek pápa, aki a francia szerzetest az egyetemes testvériség példájának nevezte.

Az újságíró papként is ismert holland Titus Brandsma 1905-ben tette le a papi fogadalmat. A karmelita rendi szerzetes Nimega város katolikus egyetemének rektora volt, újságíró-szerkesztőként több katolikus napilapban dolgozott. Felemelte szavát a zsidótörvények és a náci ideológia ellen, amely miatt 1942-ben először börtönbe, majd Dachau koncentrációs táborába került, ahol orvosi kísérletekben, halálos injekció által vesztette életét. 1985-ben avatták boldoggá.

Az új szentek között szerepel a 18. században az indiai Travancore maharadzsájának udvarában tisztként szolgált, hinduként született Devasahayam Pillai, akit a kereszténységre történt áttérése miatt megkínoztak, majd katonatársai meggyilkolták. Az egyházban vértanúként Lázár néven ismert. 2012-ben avatták boldoggá.

Homíliájában Ferenc pápa úgy fogalmazott: „A szentség nem személyes hősi tett, nem áldozathozatal díjazásért cserében […], a szentséget a mindennapi életben, az utca porában kell keresnünk és magunkhoz ölelnünk.” Hozzátette: az életszentség része az is, amikor ki tudunk lépni a kizárólag önmagunkkal törődésből, és időnket arra fordítjuk, akinek szüksége van rá. 

Az életszentség nem hirtelen hősies tettekből, hanem mindennapi szeretetből áll

– mondta a pápa.

A misén francia, holland és tamil nyelven is imádkoztak.

A szentté avatást (kanonizáció) a boldoggá avatás (beatifikáció) előzi meg: mindkét esetben összetett egyházi eljárásról van szó, amelynek során az adott egyházmegyében és a Vatikánban történészek, teológusok és más szakértők közreműködésével kivizsgálják az adott személy életét, tetteit. A boldoggá és a szentté avatáshoz szükséges az adott személy közbenjárására történt csodatétel elfogadása is.

A boldoggá avatott tisztelete egy bizonyos régióban, közösségben engedélyezett. A szentté avatás az egész katolikus egyház számára megengedi a korábban boldogként tisztelt személy liturgikus tiszteletét. A szentté avatott személy ereklyéit nyilvános tisztelet övezheti, és templomot szentelhetnek neki.

Egyházi adatok szerint 1588-tól már több mint ezerhétszáz új szentet avattak, a legtöbbet Ferenc pápa, aki az utóbbi kilenc évben több mint kilencszáz új szentet avatott, túllépve Szent II. János Pál pápát is, akinek nevéhez 482 szent avatása fűződik.

Borítókép: Ferenc pápa krizmaszentelő misét tart a vatikáni Szent Péter-székesegyházban 2022. április 14-én, nagycsütörtökön (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci)