Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Romániába és Szlovákiába utazik a héten Jill Biden, Joe Biden amerikai elnök felesége, hogy ukrán menekült családokkal, segélymunkásokkal és amerikai katonákkal, valamint nagykövetségi alkalmazottakkal találkozzon – közölte a first lady irodája hétfőn.

Enerhodar, 2022. május 2. Az orosz hadsereg által szervezett mariupoli sajtóút során készült kép orosz katonai jármûvekrõl a zaporizzsjai atomerõmû bejáratánál a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2022. május 1-jén. MTI/EPA/Szergej Ilnyickij Fotó: Szergej Ilnyickij

Boris Johnson videókapcsolaton keresztül felszólal az ukrajnai parlamentben

Beszédet mond kedden az ukrán parlament képviselőinek Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a Downing Street hétfő esti tájékoztatása szerint videókapcsolaton keresztül, egyenes közvetítésben szól a kijevi törvényhozás tagjaihoz, és várhatóan bejelenti, hogy Nagy-Britannia további 300 millió font (136 milliárd forint) értékben szállít felszereléseket Ukrajnának az Oroszország elleni védekezéshez.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivőjének ismertetése szerint a csomagban elektronikus hadviseléshez használt eszközök, tüzérségi pozíciók lokalizálására alkalmas radarrendszer, GPS-jelzavarók és több ezer éjjellátó berendezés szerepel.

Nagy-Britannia mindemellett nagy teherbírású drónokat is küld Ukrajnába, logisztikai támogatást nyújtva elszigetelt pozíciókban lévő ukrán alakulatoknak, és új, különlegesen kialakított Toyota Land Cruiser terepjárókat is szállít a kelet-ukrajnai térségek polgári tisztviselőinek védelmére és civilek evakuálására a tűzvonalhoz közeli területekről. A Downing Street tájékoztatása szerint ezt az ukrán kormány kérte Londontól.

Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója,

és a háború február végi kezdete óta is több száz hordozható légvédelmi rakétarendszert, páncéltörő rakétákat, egyéb precíziós rakétafegyverzeti eszközöket, 120 páncélozott járművet, hajók ellen bevethető rakétarendszereket és drónokat adott át az ukrán fegyveres erőknek.

A brit kormány ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának szállított brit fegyverzet védelmi jellegű.

Boris Johnson és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétvégén telefonos megbeszélést tartott, és a Downing Street tájékoztatása szerint Zelenszkij előterjesztette a brit kormányfőnek, hogy milyen további felszelésre van szükség Ukrajna védelméhez.

A londoni miniszterelnöki hivatal hangsúlyozza, hogy Johnson lesz az ukrajnai háború kitörése óta az első külföldi vezető, aki beszédet mond a kijevi parlament képviselőinek.

A brit kormányfő szóvivője szerint Boris Johnson várhatóan felidézi, hogy amikor a második világháború idején Nagy-Britannia szembesült az invázió fenyegetésével, a brit parlament ugyanúgy folyamatosan ülésezett, mint ahogy most az ukrán törvényhozás.

Az ukránok arra tanították a világot, hogy az agresszor által kifejtett brutális erőszak sem ér semmit egy olyan nép erkölcsi erejével szemben, amely elszántan küzd szabadságáért

– mondja az előzetes tájékoztatás szerint a brit miniszterelnök az ukrán parlamentnek közvetített keddi beszédében.

Ukrán menekültekkel találkozik Szlovákiában és Romániában Jill Biden

Romániába és Szlovákiába utazik a héten Jill Biden, Joe Biden amerikai elnök felesége, hogy ukrán menekült családokkal, segélymunkásokkal és amerikai katonákkal, valamint nagykövetségi alkalmazottakkal találkozzék – közölte a first lady irodája hétfőn.

Románia és Szlovákia több százezer ukrán menekültet fogadott be, akik országuk lerohanása elől menekültek külföldre.

A közlemény szerint Jill Biden május 5. és 9. között esedékes látogatása lesz a legutóbbi tanújele az Egyesült Államok támogatásának Ukrajna és a Kijevet támogató országok iránt.

A látogatásra Nancy Pelosi képviselőházi elnök múlt hétvégi, váratlan ukrajnai látogatását követően kerül sor. Pelosi találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Jill Biden szombaton Romániában amerikai katonákkal találkozik, majd Bukarestbe utazik, ahol a kormány több tagjával és az amerikai nagykövetség munkatársaival tárgyal, és találkozik az ukrán menekült gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal

– áll a first lady irodájának közleményében.

Vasárnap, amikor az Egyesült Államokban az anyák napján ünneplik, Jill Biden Kassára és Felsőnémetibe látogat, ahol menekültekkel, segélymunkásokkal és a menekülteket segítő szlovákokkal találkozik.

Az anyák napja alkalmából a szülőföldjükről (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) háborúja miatt elmenekülni kényszerült ukrán anyákkal és gyermekkel találkozik

– olvasható az iroda közleményében.

Az amerikai elnök felesége Pozsonyba is ellátogat, ahol kormánytagokkal és az amerikai nagykövetség személyzetével találkozik.

Ukrajnából több mint 5,4 millióan menekültek el az ország elleni orosz háború február 24-i kezdete óta az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHRC) adatai szerint. A menekültek 90 százaléka nő és gyermek. A legtöbben – mintegy 3 millióan – Lengyelországba menekültek. Románia 810 ezer, Szlovákia pedig 370 ezer menekültet fogadott be.

Uniós biztos: Brüsszelnek nincs információja arról, hogy bármely európai ország rubelben fizetne az orosz gázért

Az Európai Bizottságnak nincs információja arról, hogy bármelyik európai uniós tagország vagy magáncég rubelben fizetne az orosz gázért vagy hajlandó lenne erre – közölte hétfőn Kadri Simson, az energiaügyekért felelős uniós biztos.

Az EU-tagállamok energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozására érkezve Simson elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelete, miszerint április 1-jétől a külföldi vevőknek rubellel kell fizetniük az orosz gázért,

az EU megosztására tett újabb kísérlet, amelyre egységben és szolidaritásban kell az uniónak reagálnia.

Mint mondta, Lengyelországot és Bulgáriát, azt a két tagországot, amelyektől Moszkva megtagadta a gázszállítást, mert nem hajlandóak rubelben fizetni, a tagállamok a gáz átirányításával támogatják.

Anna Moskwa lengyel klímaügyi miniszter úgy nyilatkozott: Lengyelország készen áll arra, hogy teljes mértékben függetlenedjen az orosz kőolajtól, és hajlandó támogatni más országokat abban, hogy csökkentsék Oroszországból származó ellátásukat fosszilis tüzelőanyagból. Moskwa elmondta: Lengyelország „azonnali és abszolút szükségszerű" szankciókat sürget az orosz olajra és a gázra vonatkozóan.

Oroszország elzárta előlünk a földgázt, de teljes biztonságban vagyunk. Ambiciózus tervet hajtottunk végre, kiépítettük ehhez a megfelelő infrastruktúrát, a gáztárolókat télire feltöltöttük

– jelentette ki. Hozzátette:

vasárnap amerikai gáz áramlott Litvániából Lengyelországba, ez volt az első szállítás, és a jövőben folytatódni fog.

Leonore Gewessler osztrák energiaügyi miniszter nyilatkozata szerint Ausztria is kész elviselni az Oroszország elleni olajembargó következményeit, ha az EU és tagállamai megállapodnak efelől. Mint mondta,

Ausztria intenzív erőfeszítéseket tett, hogy csökkentse függőségét Oroszországtól, például nem dolgoz fel többé orosz nyersolajat.

Robert Habeck német gazdasági és klímaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy Németország kész támogatni az orosz kőolaj bojkottját akkor, ha azt megfelelően előkészítik, és figyelembe veszik azon uniós országok érdekeit, amelyek jelentősebb mértékben függnek az orosz szállításoktól.

Elmondta: nem szabad hagyni, hogy az uniós lépések kontrollálhatatlan gazdasági helyzethez vezessenek.

Németország nagy előrelépést tett a szén és az olaj függetlenítésének terén, és jó úton halad, hogy ugyanezt tegye a gáz esetében is. Más országoknak valamivel több időre van szükségük

– jelentette ki.

Az energiaügyi miniszterek EU-tanácsának rendkívüli ülésére azért kerül sor hétfőn, mert a Gazprom orosz olajvállalat úgy döntött, hogy teljes mértékben felfüggeszti a gázszállítást az egyes tagállamokkal kötött szerződései alapján. A tanácskozás célja az volt, hogy a szakminiszterek áttekintsék az ellátásbiztonság, a gáztranzit és a gázkészletekkel való gazdálkodás terén lehetséges további intézkedéseket, különös tekintettel az elkövetkező hetekre és hónapokra.

Kadri Simson a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: a vállalatok, amelyek engednek a nyomásnak, hogy az eurót rubelre váltsák át a Gazprombanknál vezetett számláikon keresztül, megsértik az uniós szankciókat.

Mint mondta, az EU részletes iránymutatást készít azzal kapcsolatban, hogy a vállalatok miként cselekedhetnek a kifizetésekkel összefüggésben a szankciós kereteken belül. Azt is kiemelte, hogy a Lengyelországba, illetve Bulgáriába irányuló szállítások leállítása is arra mutat rá, hogy az orosz beszállítás nem megbízható, így minden tagállamnak kidolgozott vészhelyzeti tervvel kell rendelkeznie arra az esetre, ha az ellátás esetlegesen megszakadna.

A biztos elítélte Moszkva egyoldalú döntését a lengyel és bolgár szállítások leállítására vonatkozóan, de megerősítette, hogy a két tagországban nem áll fenn a közvetlen veszélye annak, hogy a fogyasztók és az ipar számára megszakadna a gázellátás.

Orosz hírügynökség: kiújultak a harcok a mariupoli acélműnél

Az ukrán fél megtörte a fegyvernyugvást a mariupoli Azovsztal acélműnél, az üzem területén lévő állásaiból tüzet nyitott, amire a donyecki szakadár fegyveres erők válaszoltak – közölte a RIA Novosztyi hírügynökség hétfő este a Moszkva által függetlennek elismert donyecki entitás belügyminisztériumára hivatkozva.

A jelentés szerint az Azovsztal közelében most lövések és gránátrobbanások hallatszanak.

A korábban kihirdetett csendrendeletnek köszönhetően a RIA Novosztyi szerint több száz civil tudott kivonulni az Azovsztal területéről és a közeli városrészekből.

Az orosz védelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy április 30-án és május 1-jén 126 civilt evakuáltak az acélmű területéről, közülük 69-en kívántak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területre távozni. Őket a tárca szerint átadták az ENSZ és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek. Moszkvai tájékoztatás szerint a távozók konvojjal elindultak Zaporizzsja felé.

A TASZSZ hírügynökség délután azt írta, hogy egy többtucatnyi autóbuszból álló konvoj indult el Mariupol felé, katonai kísérettel. A gépkocsioszlopban mentőautók és ICRC-járművek is haladtak.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfő esti hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy a nap folyamán 36 ukrán katonai létesítményt találtak el nagy pontosságú levegő-föld rakéták, beleértve öt parancsnoki állást, köztük a 95. légideszant és a 81. légimozgékonysági dandárét. A tábornok a megsemmisített objektumok között sorolt fel még 25 erődítményt, valamint az ukrán hadsereg és a náci Ajdar alakulat élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosításait, egy lőszerraktárt és négy Sz–300-as légvédelmi indítóállást. A harcászati légierő egyebek között 13 erődítményt támadott, a rakétacsapatok négy élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosításra és két harcálláspontra, köztük az ukrán 93. gépesített dandár parancsnokságára mértek csapást.

A tüzérség két harcálláspontot, nyolc tüzérségi üteget, 12 erődítményt és 28 élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosítást számolt fel, mintegy 170 ukrán „nacionalistát”, valamint 36 egységnyi hadfelszerelést megsemmisítve. Az orosz légvédelem a hadijelentés értelmében három Bayraktar–TB2 drónt lőtt le a Kígyó-sziget közelében, emellett további négy ukrán pilóta nélküli légi járművet és öt Szmercs-rakétát.

Konasenkov összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 146 repülőgépet, 112 helikoptert, 690 drónt, 285 légvédelmi rakétarendszert, 2760 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 316 rakéta-sorozatvetőt, 1246 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2578 speciális katonai járművet veszítettek.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) hétfőn nyolc ukrán katonatiszt ellen indított újabb büntetőeljárást, amiért az elmúlt két nap során Donyec-medencei polgári célpontokra mérendő csapásokra adtak utasítást.

Borítókép: orosz katonai járművek a zaporizzsjai atomerőmű bejáratánál a délkelet-ukrajnai Enerhodarban (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)