Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Vít Rakusan cseh belügyminiszter felszólította csütörtökön magyar hivatali partnerét, Pintér Sándort, hogy Magyarország gyorsítsa fel a Csehország területén tartózkodó ukrajnai roma menekültek esetleges ukrán–magyar kettős állampolgárságának ellenőrzését, mert az ilyen státusú embereknek nincs jogosultságuk a menekülteket megillető segélyekre Csehországban.

Harkiv, 2022. május 12. Repülõgépgyár orosz tüzérségi támadásban megrongálódott épületei a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 12-én. MTI/EPA/Szergej Kozlov Fotó: Szergej Kozlov

A csehországi roma civil szervezetek közös levélben felszólították Petr Fiala miniszterelnököt: tekintettel a helyzet komolyságára és folyamatos romlására, hívja össze a kormány mellett működő roma tanács válságtanácskozását.

A prágai önkormányzat a probléma további súlyosbodásának megakadályozása céljából a héten a külvárosi Trója negyedben egy 150 személy befogadására alkalmas sátortábort építtetett.

Stefan Hrib főpolgármester szerint ebben a sátortáborban helyeznék el azokat a menekülteket, akiknél ellenőrizni kell, hogy az ukrán mellett magyar állampolgársággal is rendelkeznek-e. Ha van magyar állampolgárságuk is, akkor Csehországban nem jogosultak semmilyen segélyre.

A belügyminiszter csütörtöki nyilatkozata szerint nekik a cseh állam felajánlja, hogy vonaton Magyarországra szállítják őket.

A táborban legfeljebb 30 napig tartózkodhat valaki. Ez az állampolgárság ellenőrzésére megszabott maximális idő

– jegyezte meg a miniszter.

Vít Rakusan szerint a folyamat felgyorsításáról és hatékonyabbá tételéről rövidesen tárgyal Martin Vondrásek cseh országos rendőrfőparancsnok és a magyar idegenrendészet igazgatója.

Verescsuk: Kijev tárgyal az orosz féllel a súlyosan sérült ukrán katonák kimenekítéséről Mariupolból

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasítására az ukrán kormányzat tárgyalásokat folytat az orosz féllel a mariupoli Azovsztal üzem területén tartózkodó, súlyosan sérült ukrán katonák kimenekítéséről – erősítette meg Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A politikus nagyon nehéznek írta le a tárgyalásokat. Korábbi hírek szerint Moszkva – miután beleegyezett a mariupoli civilek evakuálásába – ragaszkodik ahhoz, hogy az Azovsztalban lévő ukrán katonák adják meg magukat

– emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Verescsuk hangsúlyozta, hogy a tárgyalások lassan haladnak, de csupán 38 súlyosan sérült ukrán katona kimenekítéséről van szó, és nem öt-hatszázéról, mint ahogy az utóbbi napokban a sajtóban szerepelt. Kérte az újságírókat, politikusokat és a civil szervezeteket, hogy a katonák kiszabadításáig tartózkodjanak az ezzel kapcsolatos nyilvános kommentároktól, mert ezzel ártanak a tárgyalási folyamatnak.

Musztafa Dzsemiljev krími tatár vezető az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint kijevi sajtótájékoztatóján azt állította:

Törökország felajánlotta Oroszországnak, hogy kiviszi az ukrán katonákat Mariupolból, és garantálja, hogy nem harcolnak többé, hanem Törökországban maradnak, de Moszkva ebbe nem egyezett bele.

Az ukrán főügyészség közben arról adott hírt, hogy kazettás lőszereket lőtt ki az orosz hadsereg a keleti országrészben fekvő Dnyipropetrovszk megyében lévő Velika Kosztromka falura. Ennek következtében – az előzetes információk szerint – egy civil meghalt, többen megsérültek és megsemmisült egy energetikai infrastrukturális létesítmény.

A Luhanszk megyei Szeverodoneck városból fel kellett függeszteni a civilek kimenekítését, mert az orosz erők szünet nélkül lövik az oda vezető utat – közölte Olekszandr Sztrjuk, a település polgári-katonai közigazgatásának vezetője egy ukrán tévéműsorban. Szavai szerint legfeljebb 15 ezren maradtak még a városban.

Borítókép: Repülőgépgyár orosz tüzérségi támadásban megrongálódott épületei a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 12-én (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)