időjárás 26°C Klára 2022. augusztus 12.
logo

Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Forrás: MTI
2022.05.28. 07:44
Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Az elhúzódó ukrajnai háború súlyos biztonsági kockázatot jelent, emellett súlyos gazdasági következményekkel is jár 0ľ mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.

A Moszkvához eddig hű ukrán ortodox egyház is szembefordult Oroszországgal

Az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű maradt „szárnyának" szinódusa pénteken kinyilvánította, hogy nem ért egyet Kirill orosz pátriárka álláspontjával Oroszország Ukrajna elleni háborúját illetően, továbbá mostantól függetlenek tekinti magát

– számoltak be ukrán híradások.

Az egyházi gyűlésen elfogadott határozatban kimondták, hogy elítélik a háborút, mint Isten „ne ölj!" parancsolatának megszegését és ezzel összefüggésben határolódtak el Kirill pátriárka álláspontjától is.

A függetlenné és önállóvá válás érdekében módosításokat fogadtak el az egyház működését szabályozó okiratban. Emellett javasolták a párbeszéd kialakítását a konstantinápolyi pátriárka által autokefálnak, azaz önállónak elismert új ukrán ortodox egyházzal, az egyesülés gondolatát azonban elvetették

– írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Konstantinápoly 2019-ben adta meg az autokefál státust az ukrán ortodox egyháznak, miután a több részre szakadt egyház egyesült és újjáalakult, valamint új vezetőt választott Jepifanyij metropolita személyében. Az Ukrajnában röviden moszkvai patriarchátusnak nevezett egyházi „szárny" azonban nem egyesült az új ukrán ortodox egyházzal. Az Ukrajinszka Pravda szerint a Moszkvához hű „szárny" mindig is azt állította magáról, hogy független az orosz ortodox egyháztól, ténylegesen viszont annak része volt. Vezetője, Onufrij metropolita tagja az orosz ortodox egyház szinódusának.

Az Ukrajna elleni nyílt orosz háború február 24-i kezdete óta egyre több egyházközösség vált elégedetlenné Kirill pátriárkával, aki lényegében áldását adta a háborúra. Február 24-e után a Moszkvához hű „szárny" több mint négyszáz egyházközössége csatlakozott az új önálló ortodox egyházhoz.

 

Bakondi: a gazdasági következmények is súlyosak

Az elhúzódó ukrajnai háború súlyos biztonsági kockázatot jelent, emellett súlyos gazdasági következményekkel is jár

– mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.

Bakondi György a gazdasági kockázatok közül kiemelte a „több tekintetben is végiggondolatlan" európai embargókat, a búzaszállítások elmaradását, valamint a gazdasági kapcsolatok folyamatos leépülését.

Hangsúlyozta:

a magyar kormány politikájának fő célja, hogy az ország távol maradjon a háborús konfliktustól, és ne a magyar emberek fizessék meg az árát mindannak, amit a háború vagy a szankciós politika előidéz.

A migrációs helyzetről Bakondi György megjegyezte: a görög-török határnál jelentős mozgás tapasztalható, és a növekvő tendencia a magyar határnál is látszik. Idén eddig már 79 ezer határsértőt fogtak el a múlt év hasonló időszakában elfogott 36 ezerrel szemben - mondta a belbiztonsági főtanácsadó.

 

Putyin megerősítette Nehammerenek, hogy Ausztria továbbra is kapni fogja az orosz gázt

Megerősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök a Karl Nehammer osztrák kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során, hogy Oroszország teljesíteni fogja az Ausztriába irányuló gázszállítással kapcsolatos szerződéses kötelezettségeit - közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint Putyin felhívta Nehammer figyelmét arra, hogy az ukrán hatóságok szabotálják az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat.

Rámutatott, hogy Ukrajnának minél előbb aknamentesítenie kell kikötőit az ott rekedt külföldi hajók szabad távozása érdekében.

Az orosz elnök elutasította azokat a kísérleteket, amelyek Oroszországra próbálják hárítani a felelősséget a világpiac mezőgazdasági termékekkel való ellátásában fellépett nehézségeiért.

A Kreml szerint részletes magyarázatot adott az élelmezési válság valódi okairól, amelyek egyebek között az Egyesült Államok és az Európai Unió oroszellenes szankciói miatt keletkeztek.

A TASZSZ beszámolója szerint Nehammer a beszélgetést követően Bécsben elmondta: közölte Putyinnal, hogy a Gazpromot megfosztják a haidachi gáztárolójától, ha az orosz cég nem tölti fel gázzal és más energiaszolgáltatóknak adják át. Beszámolója szerint az ezúttal is „intenzív és nagyon komoly" tárgyaláson ismertette tárgyalópartnerével az Ukrajnával kapcsolatos osztrák álláspontot és támogatásáról biztosította a békéhez vezető lépéseket.

 

Mario Draghi a gabonaválságról is egyeztetett az ukrán elnökkel

Az ukrajnai kikötőkben felhalmozódott gabonaszállítmányok újraindításának lehetőségeiről beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Mario Draghi olasz kormányfő egy nappal azután, hogy ugyanerről az orosz elnökkel is egyeztetett – közölte a római miniszterelnöki hivatal pénteken.

A kormánypalota közleménye szerint Draghi és Zelenszkij  mindenekelőtt a világ legszegényebb országait fenyegető élelmiszerválság veszélyéről beszélt.

Mérlegelték az ukrajnai gabonaexport újraindításának lehetőségeit. Zelenszkij elismerését fejezte ki a római kormánynak elkötelezettségéért

– olvasható a miniszterelnöki hivatal közleményében.

A felek érintették az ukrajnai háború legújabb fejleményeit is, különös tekintettel az ország keleti térségére.

A CNN amerikai hírtelevízió beszámolója szerint Zelenszkij egy indonéziai külpolitikai találkozón tartott internetes felszólalásában azt mondta, hogy jelenleg 22 millió tonna búza áll az ország silóiban. A mennyiség Ukrajna búzaexportjának felét teszi ki. Zelenszkij hangoztatta, hogy a szállítmányok a tengeri kikötők orosz blokádja miatt nem tudnak elindulni.

Róma Oroszország és Ukrajna között igyekszik közvetíteni a fekete-tengeri ukrajnai kikötők működésének újraindítása érdekében.

Csütörtökön erről egyeztetett telefonon Mario Draghi az orosz elnökkel.

Ha nem sikerül elindítani az ukrajnai kikötőkben álló gabona- és élelmiszerszállítmányokat, annak „gigantikus következményei lesznek, globális méretűek és borzalmasak" – jelentette ki az olasz kormányfő a telefonhívásról beszámoló tájékoztatóján még csütörtökön. Megjegyezte, éppen ezért kezdeményezte a kikötők ismételt működésbe léptetését, a mindenekelőtt „a világ legszegényebb országait sújtó humanitárius válság" elkerülésére.

Draghi beszámolója szerint Vlagyimir Putyin úgy látta, a kikötőket az ukránok bénították meg, mert elaknásították őket.

Luciana Lamorgese olasz belügyminiszter pénteken hangsúlyozta, hogy Róma

aggódik az afrikai országokban kialakult súlyos helyzetért, mivel a többi között Tunézia és Egyiptom, melyek gabonaimportjuk ötven százalékát Ukrajnától és Oroszországtól veszik, máris nehéz helyzetben vannak.

Ha nem sikerül megoldást találni a gabonaválságra, az

nagyon súlyos humanitárius válsághoz vezethet, és természetesen, már most is látjuk, hogy kihat a migrációra, amelynek mértéke fokozatosan emelkedik

– hangoztatta a belügyi tárca vezetője, aki a Cisl szakszervezeti föderáció Rómában tartott kongresszusán szólalt fel.

 

Kijev az Északi Áramlat-1 orosz gázvezeték leállítására szólított fel

Szerhij Makohon, az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat vezérigazgatója felszólította pénteken az Európai Uniót, hogy állítsa le az Északi Áramlat-1 orosz gázvezetéket, de legalábbis jelentősen csökkentse a rajta áramló gáztranzitot.

Makohon a Facebookon azzal érvelt, hogy a Gazprom orosz állami gázvállalat durván megsértette a meglévő szerződések feltételeit, amikor felfüggesztette a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába.

Ez bizonyítja, hogy Oroszország nem megbízható beszállító

– szögezte le a vezérigazgató.

A Gazprom a döntést korábban azzal indokolta, hogy az említett két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért.

Makohon hangsúlyozta, hogy az EU-ba irányuló gázexportnak gyorsan csökkennie kell, amihez csökkenteni kell az Északi Áramlat 1-en keresztüli tranzitot.

Az Északi Áramlat-1 gázvezeték már most is jelentősebb probléma nélkül leállítható, az európai fogyasztók számára az ukrán és lengyel gázszállító rendszer pedig átmenetileg el tudja szállítani a szükséges mennyiségeket

– fejtegette Makohon. Kiemelte: „már mindenki számára világos", hogy Oroszországból induló semmilyen új gázvezeték nem javítja az EU-országok energiabiztonságát, hanem épp ellenkezőleg, az Oroszországtól való függőséget növelik.

Az egyetlen kiút a teljes embargó vagy az Oroszországi Föderációtól történő gázvásárlás jelentős csökkentése, valamint az alternatív gázszolgáltatók aktív keresése

– szögezte le. Hangsúlyozta, hogy vállalata teljes mértékben támogatja a kormány álláspontját az orosz energiaforrások teljes embargójával kapcsolatban.

Az Északi Áramlat-1 két csőpár, amely az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig juttatja el a gázt a Balti-tenger alatt. Az első csövet 2011-ben, a másodikat 2012-ben helyezték üzembe.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben Bujar Osmani, észak-macedón külügyminiszterrel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette: a nyilvános megszólalásokon túl semmi nem mutat arra, hogy Oroszország folytatni kívánja a béketárgyalásokat Ukrajnával.

Ha Oroszország tárgyalásokat akarna, akkor nem indított volna támadó hadműveleteket, nem üldözné az ukrán civil önkénteseket Kelet- és Dél-Ukrajnában, nem próbálna orosz rubelt, orosz mobiltársaságok szolgáltatásait forgalomba hozni, orosz útleveleket osztogatni Ukrajnában. Nem blokkolná Ukrajna tengeri kikötőit, hogy megakadályozza az élelmiszerexportot

– fogalmazott a miniszter.

Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Kijev többszöri kezdeményezése ellenére

semmilyen jel nem mutat arra sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne tárgyalóasztalhoz ülni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.

Olekszandr Sztrjuk, a Luhanszk megyei Szeverodoneck katonai adminisztrációjának vezetője az ukrán Szabadság Rádió műsorában azt mondta, hogy a várost még nem zárták körbe az orosz erők, de külső kerületének kétharmada már orosz kézen van. Az ukrán légierő pedig közölte, hogy pénteken a dél-ukrajnai Herszon megye fölött egy ukrán MiG-29-es vadászgép lelőtt egy orosz Szu-35-ös harcászati vadászrepülőgépet.

Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az ukrán erők mostanáig 206 orosz repülőgépet, 170 helikoptert és 503 drónt semmisítettek meg, továbbá megközelítőleg 29 750 orosz katona vesztette életét Ukrajnában.

Borítókép: Szétlőtt autó egy bombakráter mellett a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. május 26-án, a várost ért újabb orosz támadás után. A támadásban kilencen életüket vesztették, és tizenheten megsebesültek. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

 

Háború Ukrajnában

A Donbaszba látogatott Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.