„Horvátországban mindig szívesen látják a magyarokat!” – adriai éttermek és szállodák üzentek

Nem ültek fel a horvátországi éttermek és szállodák a politikai provokációnak, továbbra is szívesen látják a magyar vendégeket – derül ki a Hirado.hu körképéből. Munkatársuk félszáz adriai vendéglátóipari egységnek és hotelnek küldött ezzel kapcsolatban megkeresést, a válasz minden esetben pozitív volt, ezekből mutatott néhányat az oldal.

Dubrovnik beach

Az ügy előzménye, hogy Orbán Viktor egy kijelentését értették félre egyesek Horvátországban. A miniszterelnök az olajembargó kapcsán arról beszélt, hogy hazánk energiaellátásának biztosítása azért is nehezebb más országokénál, mert nincs tengerünk, így csak szárazföldi úton érkezhetnek Magyarországra az energiahordozók. A kormányfő megemlítette, hogy korábban volt magyar tenger, de „elvették”.

A kijelentést néhányan zokon vették Horvátországban, egy adriai étterem pedig odáig ment, hogy kitett egy táblát a következő felirattal:

Magyarokat nem szolgálunk ki! Nincs Isten hozott a ti tengereteknél.

Az étterem honlapját elárasztották a magyar nyelvű felháborodott hozzászólások és a vendéglő tetszési indexét is lepontozták. Az étterem tulajdonosai végül kénytelenek voltak letiltani a hozzászólási lehetőségeket.

Szerencsére a Hirado.hu körképéből kiderül, hogy mindez egyedi eset. A munkatársuk által megkérdezett hotelek válaszai közül idéztek néhányat:

● „Ami minket illet, nem jelent problémát, hogy bármilyen nemzetiségű vendéget elszállásoljunk a szállodáinkban. Minden vendéget szívesen látunk, természetesen a magyarokat is! Nálunk az emberek azért dolgoznak, hogy a turistaszezon újrainduljon.”

● „Minden magyart várunk szeretettel, bármikor!”

● „Nálunk mindig szívesen látott vendégek a magyarok. Mi nem is hallottunk erről az esetről.”

● „Nagy örömmel fogadjuk önt és barátait! Ezek a pletykák a magyarokról egyszerűen nem igazak :)”

● „Ne aggódjon, a magyarokat mindig szívesen látjuk a szállodáinkban. Biztos vagyok benne, hogy ez így van egész Horvátországban is!”

● „Miért ne lenne szívesen látott magyar nálunk Horvátországban? Igazából nem is értjük a kérdést. Mi minden évben ellátogatunk Magyarországra, nagyon szeretjük az országot és az embereket is.”

● „Mi nem hallottunk róla, hogy akár egy horvát is nem látna szívesen magyarokat! Sajnálom, hogy ön ezt hallotta, de nem igaz. Mi minden nemzetet és állampolgárt befogadunk, különösen a szomszédainkat, Szerbiát, Magyarországot, Montenegrót, Boszniát. Kérem, ne higgye el, ha valaki az ellenkezőjét állítja!”

● „Minden magyart szívesen látunk! Kérem, ne higgyen el mindent, amit a médiában hallott, a valóság az, hogy a horvátok nagyon szeretik a magyarokat.”

● „Nagyon meglepődtünk a kérdésén! Horvátországban egyáltalán nincs ellenséges légkör, minden magyart szívesen látunk!”

● „Hosszú évek óta van szállodám és vendéglőm, de először hallom, hogy a magyarokat nem látják szívesen Horvátországban. Emiatt nem kell aggódnia, Horvátország biztonságos és minden magyart szeretettel várunk! Örömünkre szolgál, hogy vendégül láthatjuk önöket.”

Hasonló a helyzet az éttermeknél, amelyek szintén szívesen látják vendégül a magyar turistákat

● „Önöket sajnos nagyon rosszul informálták! Horvátországban mindig szívesen látják a magyarokat! Van egy másik éttermünk is Vir szigetén, ahol a kedves szomszédaink szintén magyarok és nagyon jóban vagyunk.”

● „Egyáltalán nem probléma nekünk, ha magyar barátaink eljönnek az éttermünkbe és a bárunkba!”

● „Sajnálattal halljuk öntől, hogy volt egy horvát étterem, amelyik nem látja szívesen a magyarokat. Természetesen mi mindig minden magyart szívesen látunk!”

● „Nagyon sajnálom, hogy ezt hallom öntől, nem is hallottuk még ezt a hírt. Nálunk minden magyar mindig szívesen látott vendég! Még egyszer sajnálom, hogy volt egy olyan horvát étterem, ahol nem adták meg önöknek a kellő tiszteletet.”

● „Mi és az éttermünk soha nem tapasztalt és nem is hallott rosszat magyarokról. A magyarok mindig is szívesen látott vendégek voltak egész Horvátországban.”

Az ügyhöz hozzátartozik, hogy a horvátok felháborodása azért is volt jogtalan, mert a trianoni szerződésig az adriai Fiume (ma Rijeka) Magyarországhoz tartozott. Maga a békediktátum is úgy említi a várost, mint olyan területet, amely a „volt Magyar Királysághoz” tartozott, és amelyről Magyarország „lemond”.

Az eredeti cikk ITT olvasható.

Borítókép: Dubrovnik (Fotó: Flickr)