idezojelek

Kié az Adria?

Horvátország Magyarországról nézve barátságos, kedves hely, de egyúttal több is annál: testvéri ország, benne a testvéri horvát nemzettel.

Cikk kép: undefined

Herczeg Ferenc – akit nem minősíteni, egyszerűen csak olvasgatni kellene – lassan száz esztendeje feltárta nekünk a magyar Adria természetrajzát. „Azt mondták, nem való, hogy magyar író létemre idegenben ölöm az időmet és szedem a benyomásaimat. Kálmán király emlékére kérdem: hát Magyarország már nem terjed a Kárpátoktól az Adriáig?”

Válaszoljunk az író helyett: Magyarország addig terjed, amíg otthon érezzük magunkat. És bocsásson meg a világ, közép-európai emberek lévén az Adrián, Krakkóban, Brassóban vagy Brünnben nagyon sok magyar otthon érzi magát (és viszont), Európa távolabbi tájait, népeit gyakran már meg kell fejtenünk.

Hogy a magyarországi és horvátországi baloldal azonmód revizionizmussal támadja Orbán Viktort, mert történelmi kitérőt tett, voltaképpen természetes. Éppen az volna a meglepő, ha a horvát baloldali azt mondaná, hogy bunyevác magyarok között otthonosan érzi magát, hiszen a baloldali, éljen bárhol, mindig ideológiai gátak előtt toporog, ugrani nem mer, csak bámészkodik. Tényleg ne legyünk már gyerekek, ne szítsunk ellentétet, ne bomlasszunk, ne játsszunk haragszomrádot ostoba félremagyarázások miatt.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mi, magyarok kedveljük a horvátokat (szerintem ők is minket, de erről nyilatkozzon egy horvát publicista, ne én). A pécsieknek Eszék – maradjunk ennyiben – nem szomszédvár, ezerszer több. Az Adriára évente nyaralni érkező magyar százezrek nemzetközi összehasonlításban is sokan vannak, szépen építik a horvát turizmust. Közös nemzeti emlékezetünkben ott van Zrínyi Miklós, ott vannak a Frangepánok, a nagy író, Miroslav Krleza Budapesten is élt, működött, hadd ne soroljam vég nélkül a sokszázados baráti kapcsolat tanúje­leit. Horvátország Magyarországról nézve barátságos, kedves hely, de egyúttal több is annál: testvéri ország, benne a testvéri horvát nemzettel. Barátaink, rokonaink, szomszédaink – egy ilyen kapcsolatban nem magyarázkodunk, pusztán azért, mert az ember nemigen tud arról mit mondani, miért szereti jobban a családtagjait, mint másokat.

Miután sok-sok évszázadon át közös államban éltünk, és annak az államnak Magyar Királyság volt a neve, tökéletesen haszontalan arról beszélni, hogy létezik-e magyar Adria vagy sem. Igen, létezik, ahogyan nyilván ír Adria vagy baszk Adria is van, de engedtessék meg kimondani, hogy a mi tapasztalataink számosabbak, mélyebbek. A közös államban, ahol együtt éltünk sokáig, magyar hajók is állomásoztak az Ad­rián, magyar tisztviselők ezrei éltek a tengerparton, közös politikai, társadalmi, kulturális ügyek vettek körül bennünket. Az Adria, ez a hajdani nemzetközi színtér, amely sok-sok nemzethez és birodalomhoz tartozott, s látott velenceit éppúgy, mint törököt vagy jugoszláv kommunistát, ma – részben – Horvátországé. Ez a realitás, a mai valóság, de amikor magyar Adriáról beszélünk, miniszterelnökünk pedig arról, hogy azt elvették tőlünk, akkor nem területről van szó. Hanem érzésről, a múlt iránti fájdalomról. Arról a megalapozott tapasztalatról, hogy sem a Magyar Királyság, sem a Monarchia nem a népek börtöne, és annyi különbség és viszály ellenére is jó volt együtt élni. Hogy nekünk, a magyar nemzet tagjainak is lehetett tengerünk, és hogy például nem kell méregdrágán kikötőt bérelni a XXI. században, ha mondjuk a tengeri áruszállításból is szeretnénk részesülni.

A nemzetközi baloldal horvátországi és magyarországi tagozata mindezt nem érti, mert nem értheti. De bocsánat: nehogy már mi, horvát és magyar patrióták kérjünk elnézést, mert hiszünk a két nép barátságában, a közös múltban, jelenben és jövőben!

Borítókép: Fiume, kikötőváros, Horvátország (Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A Hunyadi-film és a román mítoszok

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A pöcegödör legalján

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szalai Ádámot újra kísérti az ellentmondás

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.