Korea-nap a Millenárison: a kultúra köti össze népeinket

– A kultúra olyan univerzális érték, amely a hatásait hamar kifejti az együttműködés más területeire, például a politikára és a gazdaságra is – véli Park Csul Min, Dél-Korea budapesti nagykövete, akit a holnap a Millenáris Parkban megrendezésre kerülő Korea-nap programjai mellett a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődéséről és a stratégiai partnerségben rejlő lehetőségekről is kérdeztünk.

A kultúra ráadásul csak az egyik kimagasló területe az országaink közötti együttműködésnek, hiszen a magyar–dél-koreai gazdasági együttműködés is példátlan: a legnagyobb multinacionális vállalataink mind jelen vannak Magyarországon, a Samsungtól az LG-n át a Hankookig.

– Ez a Magyarországra hozott befektetések számában is megmutatkozik?

– A 2019-es eredményt megismételve tavaly a Koreai Köztársaság – Németországot is megelőzve – immár második alkalommal végzett az első helyen Magyarországon a külföldi működőtőke-befektetések területén. A koreai vállalatok 2021-ben összesen közel 2,8 milliárd euró értékű magyarországi beruházásról hoztak döntést, amelyek három és fél ezer új munkahelyet jelentenek. Már 2019-ben is Dél-Korea volt az ötödik legnagyobb tőkebefektető, és ez a pozíció várhatóan tovább erősödik a következő időszakban. Azok az országok, akik a rangsorban jelenleg még előttünk állnak, történelmileg mind sokkal hosszabb kétoldalú kapcsolatokat tudhatnak magukénak Magyarországgal. A mi országaink ugyanis csupán 1989-ben vették fel a diplomáciai kapcsolatokat egymással, bár ez már akkor is fontos kapcsolatnak számított, hiszen Magyarország az akkori koreai északi nyitás politikájának az első partnere volt. Mindössze 32 éves közös múltunk van tehát, az utóbbi években mégis óriásit ugrott a dél-koreai befektetések száma Magyarországon. Amikor nagyköveti megbízatásomnak eleget téve Budapestre jöttem, és először szembesültem ezekkel a számokkal, büszkeség töltött el.

Azóta pedig azon dolgozom, hogy tovább növeljem a dél-koreaiak, illetve a koreai vállalatok önbizalmát Magyarország felé. Egy ilyen kapcsolat azonban, ha azt szeretnénk, hogy hosszú távon tartós legyen, nem állhat csupán gazdasági lábon: a kultúra az, ami összeköt, a Korea-nap pedig éppen ennek ad teret.

– Vagyis a koreai modell arra épül, hogy a kulturális diplomácia teremti meg az alapot az országok közötti kétoldalú kapcsolatok más, például politikai és gazdasági területeinek fejlődéséhez?

– Aki holnap ellátogat a Millenáris Park G épületébe és az azt körülvevő parkba, az találkozhat minden szegmensével annak, amit Dél-Korea Magyarországon képvisel és megelevenít. A Korea-napon testközelből megismerhetik az országban aktívan tevékenykedő vállalatokat, illetve termékeiket is, de a hangsúly a tágan értelmezett kultúrán van, ez alapozza meg ugyanis a népeink közötti barátságot és megértést. Noha a Koreai Kulturális Központ tizedik születésnapját megünneplő esemény az első alkalom, de biztosan nem az utolsó. Célunk az, hogy a Korea-nap hagyománnyá váljon, s minden májusban megrendezésre kerüljön.

Mindenki előtt nyitva áll, nemcsak a koreaiak előtt: várjuk a magyarokat, a külföldieket és a turistákat is.

– Kedvcsinálónak soroljon fel néhányat a holnapi programok közül!

– Csak annyit mondok: K-pop, K-dráma és Squid Game [a Netflixen óriási sikert aratott sorozat címének magyar fordítása: Nyerd meg az életed!] . A koreai kultúra, mint például a K-Pop [koreai popzene], a koreai sorozatok és filmek világszerte nagy népszerűségnek örvendenek, és Magyarországon is sokan rajonganak a kultúránkért. Ennek mi nagyon örülünk, hiszen a koreai kultúrát ma már globális jelenségként tartják számon. Nemcsak a popzenénk népszerű, de a hagyományos öltözetünk, hangszereink, néptáncaink is, amelyekből holnap minden érdeklődő kaphat ízelítőt. Rajongóklubok is bőven vannak Magyarországon, ami számunkra azt jelzi, hogy a magyarok különösképp vonzódnak a keleti kultúra, azon belül is Korea iránt. A magyar emberek szívükhöz közelinek érzik hagyományainkat. De ha már a hagyományainknál tartunk: a holnapi fesztiválon megelevenedik a koreai gasztronómia, azaz a K-food is: sok különlegességet kóstolhatnak a látogatók, lesz például kimcsikészítő workshop is.

A gyermekekre is gondoltunk: a Squid Game című Netflix-sorozatból ismert játékok is kipróbálhatók lesznek, de taekwondo-bemutatóval és K-pop-táncversennyel is készülünk, a Korea-nap pedig egy bulival zárul majd.

A Magyarországon működő koreai cégek jóvoltából lesz egyébként tombola is, ahol a szerencsés nyertesek a kiállító vállalatok termékeit nyerhetik meg. A kapu bárki előtt nyitva áll.

– Említette, hogy a magyarországi kulturális központ az összes közül a legnagyobb. Miért pont Budapestet választották az intézmény közép-európai színhelyéül?

– A visegrádi négyek közül sokáig nem Magyarország, hanem Lengyelország volt a befektetések első számú célpontja, a turizmus tekintetében pedig Csehország számított zászlóshajónak. Magyarországra átlagosan kétszázezer turista látogatott el évenként, de arra számítunk, hogy ez a koronavírus utáni időkben akár meg is duplázódhat. Mostanra a befektetések tekintetében Magyarország már a dobogó második helyén áll Közép-Európában, én pedig nagykövetként mindent megteszek azért, hogy Lengyelországot is megelőzve mihamarabb az első helyre kerüljön. Tíz éve tehát Magyarország regionális szinten sok szempontból az utolsó volt, de azóta nagyot fordult a világ – biztosra veszem, hogy a közösen elért eredményekben nagy szerepe volt a Koreai Kulturális Központ kemény munkájának is.

A kultúra ugyanis olyan univerzális érték, amely a hatásait hamar kifejti az együttműködés más területeire, például a politikára és a gazdaságra is.

– Tavaly novemberben Mun Dzse In akkori dél-koreai elnök húsz év után először látogatott hivatalban lévő államfőként Budapestre. Milyen hatással volt a vizit a kétoldalú kapcsolatokra?

– Az állami látogatáson Mun Dzse In külön-külön is találkozott Áder János akkori köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel, a látogatás fénypontja pedig egy V4–Dél-Korea csúcstalálkozó volt a magyar V4-elnökségnek köszönhetően. Ebből is látszik, hogy a Ro Te Vu korábbi dél-koreai elnök által 1988-ban meghirdetett északi nyitás politika először Magyarországon ért be – az akkori szovjet blokk országai közül Magyarország létesített először diplomáciai kapcsolatot a Koreai Köztársasággal. Mun Dzse In ugyan már elhagyta hivatalát, de annyit elárulhatok, hogy amikor idejött, Magyarországra csupán úgy tekintett, mint a visegrádi országok egyikére.

A látogatás után viszont megváltozott a benyomása, s azt gondolta, a V4-ek közül Magyarország messze a legfontosabb és legaktívabban működő ország.

A látogatása tehát a reményeink szerint elindított egy folyamatot, és nem kell további húsz évet várni egy újabb vizitre, hanem rendszeressé válnak a kétoldalú találkozók az országaink vezetői között. Ebbe az irányba mutat, hogy Mun Dzse In budapesti látogatása során stratégiai partnerségi szintre emelték a kétoldalú kapcsolatokat. Ez kiváló alap a még szorosabb kapcsolatokhoz. Nemrégiben azonban Dél-Koreában és Magyarországon új elnököt iktattak be. Remélem, hogy a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok minőségileg és mennyiségileg is továbbfejlődnek a jövőben magas szintű állami látogatások megvalósításával. Ennek érdekében mi minden tőlünk telhetőt megteszünk.

Borítókép: Park Csul Min, Dél-Korea budapesti nagykövete (Forrás: Mirkó István/Magyar Nemzet)