Törökország továbbra is blokkolja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását
A török elnök ez alkalommal a The Economist brit hetilapban fejtette ki, miért nem támogatja a két skandináv ország csatlakozását. Recep Tayyip Erdogan a cikkben azt írja, hogy Törökország hetven éve büszke és megkerülhetetlen szövetségese a NATO-nak, segített a koreai háborúban, a hidegháború alatt, majd azt követően az ország hozzájárult a Közel-Kelet, a Kaukázus és a Fekete-tenger térségének stabilizálásához, és azóta is aktívan részt vesznek az észak-atlanti szerződés misszióiban. Úgy fogalmaz, a NATO második legnagyobb erejeként joguk van elvárásokat támasztani az újoncok felé, akik jelen helyzetben veszélyt jelentenének a NATO-ra. A cikkben Erdogan megismétli korábbi követeléseit, miszerint elvárja Svédországtól és Finnországtól, hogy akadályozzák meg a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) toborzását, adják ki a terrorszervezet tagjait és akadályozzák minden terroristacsoport tevékenységét.
„Egyértelmű bizonyítékokat nyújtottunk ezen országok hatóságai részére, és elvárjuk, hogy intézkedjenek” – mondta Erdogan. Az elnök ugyancsak megismételte, hogy elvárja Svédországtól a Törökország elleni fegyverembargó megszüntetését, ami szerinte ellentétes a NATO nézeteivel.
Forrás: The Economist
Szeptemberig további húszszázalékos áremelkedés várható a belgiumi boltokban
Belgiumban negyven éve nem tapasztalt rekordot döntött az infláció mértéke, májusban már elérte a kilenc százalékot. Előrejelzések szerint az emelkedés azonban nem áll meg, az élelmiszerek ára május végétől szeptemberig további 15-20 százalékkal nő majd.
A Leuveni Katolikus Egyetem közgazdaságtan-professzora, Bruno Colmant szerint egy átlagos belga háztartás jelenleg nettó ötszáz-hatszáz euróval költ többet havonta, mint az orosz–ukrán háborút megelőző, stabil gazdasági időszakban. A kiadások szeptember és december között ráadásul tovább nőnek majd, ugyanis az élelmiszerek árának további drasztikus emelkedése várható.
A háború következményeinek ellensúlyozására meghozott gazdasági intézkedések eddig négymilliárd eurójába kerültek a belga kormánynak. Az energiahordozók árába épített áfa csökkentése 2,6 milliárd eurót, az Ukrajnának szállított hadifelszerelés 450 millió eurót, az ukrán menekültek befogadása, valamint a humanitárius segélyszállítmányok pedig nyolcszázmillió eurót vontak el a belga államkasszától.
Colmant előrejelzése szerint 2022 végéig az ukrán háború következményeinek – közvetlen és közvetett – költsége biztosan eléri majd a kilencmilliárd eurót is.
Forrás: rtl.be
