Mi az a majomhimlő?
A majomhimlő a feketehimlővel azonos családba tartozó vírus, ám annál kevésbé halálos. Főként állatról emberre terjed és nincs ellenszere. A Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben egyébként is ritka vírust máshol eddig egyedi esetekben figyelték meg olyan embereken, akik jártak az afrikai kontinensen. Európában először az Egyesült Királyságban azonosították 2018-ban. Az Európában is felfedezett nyugat-afrikai típus halálozási aránya négy százalék alatti.
Ez egy trópusi vírus, rokona a rettegett feketehimlőnek, de embernél nem okoz súlyos tüneteket
– nyilatkozott róla Duda Ernő immunológusprofesszor.
A majomhimlőjárvány kialakulása még nem tisztázott teljesen
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint a betegség most először terjed anélkül, hogy a fertőzött személyek megbetegedésük előtt Afrikába utaztak volna. Az európai kontinensen legelőször május elején, az Egyesült Királyságban fedezték fel a betegséget, majd azóta már Portugáliában, Svédországban, Spanyolországban, Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában és Olaszországban is jelentettek eseteket.
Marion Koopmans holland virológus úgy véli, aggodalomra ad okot, hogy a vírus ennyi országban megjelent.
Miért kell félni a majomhimlőtől?
Duda Ernő immunológusprofesszor tájékoztatása szerint a betegségről nem igazán lehet tudni, hogy a fertőzés melyik állatról, a mókusokról vagy a majmokról, és hogyan terjed át az emberekre.
Több eset is azt mutatja, hogy a majomhimlő egyik emberről a másikra is képes átterjedni. A beteg azonban már csak akkor lesz fertőzőképes, illetve hetekig az is marad, amikor a kiütések is megjelentek a testén, a vírus ugyanis a hólyagokból vagy azok leszáradása után a pörkökből tud kiszabadulni
– magyarázta a szakember.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa aggasztónak tartja, hogy nincs meg az indexeset, vagyis az a személy, aki behurcolta a kórt. A fertőzés ugyanis eddig úgy juthatott be a kontinensre, hogy behurcolták azt, a mostani esetek viszont eltérnek ettől, mivel a fertőzöttek – egy kivételével – nem jártak a betegségüket megelőzően Afrikában. Félő tehát, hogy az 1958-ban felfedezett vírus mutálódott, s esetleg könnyebben terjedhet emberről emberre.