A Mirotvorec honlapot 2014-ben hozták létre, miután Oroszország annektálta a Krímet és de facto elfoglalta a Donbász egy részét. Ultranacionalista körök így listázzák – ahogy ők fogalmaztak – Ukrajna ellenségeit.
Ezt nagyon sokan halállistának is nevezik, aminek az a magyarázata, hogy például Olesz Buzina író vagy Oleg Kalasnyikov orosz párti ellenzéki politikus 2015-ös meggyilkolását szoros összefüggésbe hozzák azzal, hogy őket Ukrajna ellenségeiként aposztrofálta ez a hírhedt honlap.
Mára már több tízezer személy neve szerepel a Miro Correc listáján, ha úgy tetszik, halállistáján, amely súlyosan megsérti a személyiségi jogokat, hiszen a rajta szereplőknek közli a személyes adatait, születési dátumát, lakcímét, útlevéladatait, ami egyéb kérdéseket is fölvet, hogy miként lehetséges. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az ukrán belbiztonsági szervek információszivárogtatása nélkül a portál üzemeltetői nem tudnának ilyen személyes adatokhoz hozzáférni.
Néhány éve, amikor Gerhard Schröder volt német kancellár neve került föl, a német külügyminisztérium kifogásolta a Mirotvorec működését, amire Andrij Melnyik ukrajnai német nagykövet azzal érvelt: miután a portál magánkézben van, illetve szólásszabadsági kérdéseket is felvet, Kijev nem tudja korlátozni a portál működését. Ugyanakkor, amikor ellenzéki médiumokat, televíziókat kellett bezárni, akkor minden további nélkül mégis meg tudták tenni.
Orosz–ukrán háború 
