Több országban is pozitív hatást váltott ki a fegyvertörvények szigorítása

Az uvaldei mészárlást követően újra fellángolt a vita az amerikai fegyverszabályozások szigorításáról. Az egyik oldal szerint minél több követelménynek kell megfelelni a lőfegyvervásárláshoz, annál biztonságosabb lesz a mindennapi élet. Ezzel szemben áll a fegyverpárti vélemény, mely szerint a laza szabályozásokból nem közvetlenül következnek az uvaldeihez hasonló tragédiák. Milyen következtetéseket vonhatnak le az amerikai törvényhozók más országok statisztikáiból?

Uvalde, 2022. május 25. A biztonsági erõk tagjai a texasi Uvalde város Robb Általános Iskolájánál, amelyben egy tizenéves tüzet nyitott 2022. május 24-én. A 18 éves Salvador Ramosként azonosított támadó legkevesebb tizennégy diákot és egy tanárt lõtt agyon. MTI/AP/The San Antonio Express-News/William Luther Fotó: William Luther

A keddi, 21 halálos áldozatot követelő iskolai mészárlással együtt idén már 214 tömeges – négy vagy annál több halálos áldozatot követelő – lövöldözés történt az Egyesült Államokban. Emellett az uvaldei volt a huszonhetedik iskolai lövöldözés, ami a 2021-es adatokkal összehasonlítva – ekkor egész évben 34 történt – nagyon magas szám. Ezt sokan a laza fegyverviselési szabályok számlájára írják: az Egyesült Államok egyike a világ azon kevés országainak – ide tartozik még Jemen, Svájc, valamint Etiópia –, ahol engedély nélkül vásárolhatnak fegyvert az állampolgárok. 

Habár néhány államban – például Illinois, Hawaii vagy éppen Massachusetts – a fegyvervásárláshoz és fegyverviseléshez szükséges engedély, többségükről ez nem mondható el.

Ennek köszönhetően az Egyesült Államokban száz főre átlagosan százhúsz lőfegyver jut, mellyel a világ országai között toronymagasan az első helyen áll. 2017-es adatok alapján e tekintetben második helyen Jemen, harmadik helyen pedig Montenegró áll. Az Egyesült Államok a Föld lakosságának mindössze 4,4 százalékát teszi ki, ehhez képest a világ fegyvertartó civiljeinek 42 százaléka él itt.

Az, hogy a szigorúbb fegyverszabályozások közvetlenül járulnának hozzá a lőfegyverek által okozott halálozások csökkenéséhez, nem bebizonyított tény, ugyanakkor számos példát láthatunk, ahol a szigorítások következtében javultak a tendenciák. Ilyen például az Egyesült Királyság. 

Nagy-Britanniában a világon az egyik legalacsonyabb a lőfegyverrel elkövetett erőszak halálos áldozatainak száma. 2019-ben százezer főre vetítve mindössze 0,04 ilyen haláleset jutott, az Egyesült Államokban ez a szám 3,96 volt. 

Az Egyesült Királyságban a rendőrség dönti el, hogy valaki megkaphatja-e a fegyvervásárláshoz szükséges engedélyt, ezt pedig hosszú folyamat előzi meg. Ez idő alatt az igénylő mentális egészségét vizsgálják, ismerőseitől érdeklődnek róla, ellenőrzik lakhelyét, stb.

Ahhoz, hogy a szigorú gyakorlat kialakuljon, nagyban hozzájárult két tragikus esemény: az 1987-es hungerford-i mészárlás, valamint az 1996-os Dunblane általános iskolában történt lövöldözés. Habár azóta drasztikusan csökkent a fegyveres erőszak áldozatainak száma, tömeges lövöldözések még mindig vannak: 2010-ben egy merénylő 12 emberrel végzett, egy másik esetben, 2021-ben öten vesztették életüket lövöldözésben.

Kanadában, Németországban, Új-Zélandon, valamint Ausztráliában is tragédiákat követően változtattak a fegyverszabályozásokon. 

Ausztráliában például 1996-ban 35 emberrel végzett egy ámokfutó egy népszerű üdülőhelyen. Ezt követően a kormány kötelező fegyver-visszavásárlást szorgalmazott, melynek következtében közel egymillió lőfegyvert olvasztottak be. Innentől kezdve a fegyvervásárlást engedélyhez kötötték, a félautomata gépfegyvereket és sörétes puskákat pedig betiltották. Egy 2018-as kutatás szerint a reform óta eltelt időszakban mindössze egyetlen tömeges lövöldözésre volt példa.

Új-Zélandon a 2019-es christchurch-i mészárlást követően megtiltották a támadófegyverek, valamint a merénylő által is használt, nagy kapacitású tárak árusítását. Azóta 2020-ban 16, 2021-ben pedig 11 gyilkosságot követtek el lőfegyverrel, idén pedig eddig négyet.

Az amerikai közvélemény egyébként a szigorítás pártján áll: egy friss felmérés szerint az emberek 59 százaléka vezetne be keményebb fegyvertartási szabályokat, 41 százalékuk nagyon fontosnak találja ezt a kérdést. 

Borítókép: A biztonsági erők tagjai a texasi Uvalde város Robb Általános Iskolájánál, amelyben egy tizenéves tüzet nyitott 2022. május 24-én (Fotó: MTI/AP/The San Antonio Express-News/William Luther)