időjárás 23°C Ottó 2022. július 2.
logo

Zelenszkij nem tud szabadulni elődei náci örökségétől

Forrás: V4NA Hírügynökség
2022.05.13. 10:21 2022.05.13. 14:44
Zelenszkij nem tud szabadulni elődei náci örökségétől

Az ukrán elnök saját bevallása szerint is tehetetlen az olyan jogsértésekkel szemben Ukrajnában, melyek uniós alapelvekbe ütköznek. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy nem szüntethet meg szabályosan működő médiumot. Vagyis lényegében az ukrán jogszabályok lehetővé teszik, hogy akár kiskorú gyermekeket halállistára tegyenek. Ugyanis ezt teszi a Mirotvorec nevű média-oldal: kiskorú gyermekeket tesz halállistára – írja a V4NA Hírügynökség.

A helyzet ettől még rosszabb, mert a médiaoldal üzemeltetője konkrétan a Zelenszkij-féle kabinet egyik fontos háttérembere, Anton Gerascsenko. Olyannyira fontos, hogy meg nem erősített ukrán források szerint nincs is alárendelve Zelenszkijnek, látszólag ugyan kívülről ad tanácsokat a belügyminisztériumnak. A belügyminisztérium pedig azért támogatja az oldalt, mert ők is használják.

Fotó: Lipcsey-Bidló Katalin

A Mirotvorec nevű ukrán ultranacionalista médiaoldal immár nyolc éve – büntetlenül és szabadon – teszi közzé Ukrajna ellenségeinek tartott külföldiek és ukránok személyes adatait és fényképeit. A mára százezresre bővült, és az orosz–ukrán háború miatt ezekben a napokban is

egyre duzzadó halállistán az ukránok és az oroszok mellett felbukkannak a legkülönfélébb nemzetek állampolgárai is – köztük gyerekek is.

Ahogy arról a V4NA is beszámolt, korábban a Mirotvorec egy 12 éves luhanszki (orosz) lányt vett fel halállistájára ukránellenes propaganda vádjával. Ez azután történt, hogy a kislány, Faina Szavenkova az ENSZ Biztonsági Tanácsának és Emmanuel Macron francia elnöknek címzett videóüzenetben szót emelt a donbászi gyermekek életének védelme érdekében – írta karpat.in.ua.

A jelentés a 12 éves lányt konkrétan azzal vádolja, hogy a szakadár köztársaságok írószövetségének tagjaként prózaírói, dramaturgiai és esszéírói tevékenységnek álcázott ukránellenes propagandát folytat, álhíreket terjeszt az ukrán hadseregről és mindenféle oroszországi írópályázatokon vesz részt.

Az oldal ráadásul – ombudsmani jelentések szerint – más kiskorúak adataival is visszaél, egyúttal életveszélynek teszi ki őket.

Az Orosz Föderáció főügyészségének sajtószolgálatának 2021-es beszámolója szerint pedig az adatbázisban felbukkantak olyan külföldi hírügynökségek riportereinek adatai, mint az AFP, az al-Dzsazíra, a Le Monde, a BBC, a Reuters és a Forbes. Az orosz hatóság szerint a halállista „gondozói” – illegálisan megszerzett adatok feltöltői – „a hivatalos ukrán hatóságok jóváhagyásával és beleegyezésével” végzik tevékenységüket.

2015-ben két megdöbbentő eset is történt. Oles Buzina ukrán újságírót a lakása közelében meggyilkolták, miután a Mirotvorec közzétette pontos lakcímét. A gyilkosság utáni nyomozás során pedig több bizonyítéknak is eltűnt, így a gyilkos kilétére sosem derült fény. Buzina bűne az volt, hogy írásaiban támogatta, hogy Ukrajna közeledjen Oroszország felé.

Oleg Kalasnikov ukrán parlamenti képviselőt a saját lakásában gyilkolták meg egy nappal azelőtt, hogy Buzinát megölték. Az ő neve és pontos címe is felkerült a halállistára. Őt szintén oroszpártisággal vádolták, és a gyilkossági nyomozás során szintén nem jutott semmire a rendőrség.

Különös gyakorisággal fordulnak elő egyébiránt magyar nevek a listán: felkerültek már rá az ukrajnai Kárpátalján élő magyar kisebbség képviselői, politikusok és magánszemélyek egyaránt, sőt: nemrégiben Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter személyes adatait is közzétették, miután az szót emelt az ukrajnai magyar kisebbség jogai érdekében. A magyar külügyér azért is kiemelt figyelmet kapott a honlap üzemeltetőitől, mert egy felszólalásában határozottan tiltakozott éppen annak működése ellen. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője a vitához kapcsolódó sajtóközleményében hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek ilyen mértékű megfélemlítése bárhol a világon elfogadhatatlan, de mindez sokkal súlyosabb, ha az a keleti partnerség egyik NATO és Európai Unióhoz közeledni kívánó országában zajlik.

Az Európai Parlament is követelte az ukrán vezetéstől valamivel több mint egy évvel ezelőtt, hogy tiltsa be a Mirotvorec tevékenységét. Az állásfoglalásban az áll: EP sajnálja, hogy az országban romlott a politikai légkör, és hogy a megfélemlítést, a gyűlöletbeszédet és a politikai nyomásgyakorlást széles körben alkalmazzák politikai célok elérése érdekében. Az Európai Parlament sürgette az ukrán hatóságokat, hogy határozottan ítéljék el és tiltsák be a szélsőséges és gyűlöletbeszédet folytató csoportok és weboldalak – így a Mirotvorec – tevékenységét, mert feszültséget keltenek a társadalomban és visszaélnek több száz ember, köztük újságírók, politikusok és kisebbségi csoportok tagjainak személyes adataival.

Ukrajna a többszöri és határozott EP-állásfoglalás ellenére sem tett lépéseket a náci oldal leállítása érdekében, maga az elnök, Volodimir Zelenszkij ráadásul kijelentette, hogy tehetetlen az ügyben. 2019-ben úgy fogalmazott,

elnökként nem nyithatok vagy zárhatok be honlapokat,

és hozzátette, nem tudja, ki az oldal tulajdonosa. Azt is megjegyezte, hogy egyszer még a felesége is felkerült a listára.

Az ukrán elnök nyilatkozata viszont nyilvánvaló hazugság, hiszen az oldalt létrehozó és üzemeltető Anton Gerascsenko többször, több helyen is nyilatkozott erről. Ráadásul Anton Gerascsenko 2014-től kormányzati tényező, illetve vezető ukrán politikus.

Mindez abban az összefüggésben különösen visszatetsző, hogy Volodimir Zelenszkij elnök a háborúban álló Ukrajnát soron kívül csatlakoztatná az EU-hoz, és ennek érdekében már be is adták a szükséges dokumentumokat. Emmanuel Macron francia elnök a napokban úgy fogalmazott, hogy még évekbe is telhet, míg Ukrajna az EU teljes jogú tagállamává válik – ezt erősíti az is, hogy az ukrán alkotmány nem összeegyeztethető az EU-s alapdokumentumokkal. Hiszen Volodimir Zelenszkij megfogalmazása szerint a listát közzétevő Mirotvorec médiaoldal jogszerűen működik, ez pedig nyilvánvalóan uniós adatbiztonsági jogszabályok lábbal tiprása.

A Mirotvorec üzemeltetőinek bevallása szerint az oldal „Ukrajna nemzetbiztonsága, békéje és az állampolgárok biztonsága elleni bűncselekményeket kutató központként” funkcionál. Hogy ki kerül fel a valós kockázatokat hordozó Mirotvorec-halállistára, arról egy magát fel nem fedő adminisztrátorcsoport dönt.

A halállistát közzétevő médiaoldal 2014-es indulása azonban egy ismert személynek, a már említett Anton Gerascsenkónak köszönhető. Gerascsenko már 2014-ben is a belügyminisztérium külsős tanácsadója volt, majd parlamenti képviselő lett, a Zelenszkij-érában pedig 2021-ig belügyminiszter-helyettes volt, és a mai napig a belügyminisztérium fontos tanácsadója.

Bár Zelenszkij 2021-ben megpróbálta eltávolítani a kormányzat közeléből Gerascsenkót, ez csak látszólag sikerült neki, hiszen azóta is a belügyminisztérium fontos politikusa.

Gerascsenko jelentette be azt is az indulás után két évvel, 2016-ban, hogy a Mirotvorec hivatalosan is „elektronikus médiakiadvánnyá” vált – azaz a félhomályban működő, halállistát gyártó „internetes projekt” immár hivatalos keretek közé helyezte működését.

Így a Mirotvorec által terjesztett valamennyi adatra az információs törvény valamennyi rendelkezése vonatkozik ezentúl

– fogalmazott Gerascsenko.

Az oldal ennek ellenére sem akkor, sem azóta nem tart be semmilyen – uniós tagállamokban törvényileg előírt – kötelezettséget, amely alapján a működtető vagy a kiadó beazonosítható és számon kérhető lenne.

Sőt, 2016-ban az akkori ukrán belügyminiszter is védelmébe vette a médiaoldalt.

Vagyis a nyilvánosan emberi jogokat sértő ukrán ultranacionalista oldal továbbra is zavartalanul működhetett, működik és frissül azóta is az Európai Unióba bejutni próbáló Ukrajnában.

A Mirotvorec saját országában is botrányba keveredett már. Egy esetben

a weboldal több mint négyezer ukrán és külföldi újságíró személyes adatait tette közzé, mobiltelefonos elérhetőségükkel együtt.

Ekkor az ukrán büntető törvénykönyv 171. cikkének 1. része (újságírók törvényes szakmai tevékenységének akadályozása) alapján a hatósághoz fordult egy ombudsman, amely nyomán a Mirotvorec „munkatársai” bejelentették, hogy bezárják az oldalt. Erre nem került sor mégsem, arra való hivatkozással, hogy az ukrán közszereplők, politikusok hangos támogatásukról biztosították a Mirotvorecet.

A Mirotrovec működésének módjáról maga a belügyminisztériumi tanácsadó, az oldal „atyja”, Gerascsenko számolt be a médium 2. évfordulóján.

Azt írta:

a Mirotvorec létrehozásának ötlete ukrán hazafiak, veteránok és a különleges szolgálatok aktív alkalmazottainak egy csoportjának érzelmes és hatásos válasza az Orosz Föderációhoz való csatlakozásról szóló krími illegális és el nem ismert népszavazásra.

Ezután úgy fogalmaz, hogy több hónapos zártkörű elemzést végeztek „az Ukrajna ellen dolgozó” közösségi médiaprofilokról és weboldalakról. Adatokat rögzítettek olyan személyekről, akik „ünnepelték az Ukrajna megosztására irányuló tetteiket”. Ez a megfogalmazás nyilvánvalóan adathalász, hacker és egyéb illegális adatlopásokra utal. Megerősítette:

az adatbázist „az ukrán bűnüldöző szervek sikeresen használják a bűnözők felkutatására és elfogására.”

Anton Gerascsenko egyébként büszke arra, hogy az illegális adatbázist bűnüldöző szervek is használják, és állítása szerint a jövőben is használni fogják. Mint fogalmazott: ezt az oldalt „történelmi projektnek” tartja.

Mint mondja, terveik szerint a Mirotvorec a jövőben az Ukrajna elleni bűnözők felkutatásának és felelősségre vonásának nemzetközi központjává alakul át, 

amely a Simon Wiesenthalról elnevezett, náci bűnözők felkutatásának nemzetközi központjához hasonlóan addig fog dolgozni, amíg csak szükséges, hogy azonosítson és megbüntessen mindenkit, aki kezet emelt Ukrajnára. Dicsőség Ukrajnának!

A V4NA megkeresést küldött Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszternek, egyebek mellett az iránt érdeklődve, hogy milyen törvényi feltételei vannak Ukrajnában egy ukrán nyelvű honlap indításának; hogy törvényes-e Ukrajnában az, ha egy ilyen honlapon nyilvánosságra hozzák politikusok és/vagy azok hozzátartozóinak lakcímét, telefonszámát, egyéb személyes adatait; illetve hogy meg kell-e felelni a sajtóterméket üzemeltető kiadóknak az Európai Unió ide vonatkozó jogszabályainak.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.