Az ENSZ emberi jogi főbiztosa Amerikát, Izraelt és Kínát is bírálta

Michelle Bachelet azt is bejelentette, hogy nem indul újra a pozícióért.

Genf, 2022. június 13. Michelle Bachelet egykori chilei államfõ, az ENSZ emberi jogi fõbiztosa felszólal az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 50. ülésszakának megnyitóján a genfi ENSZ-palotában 2022. június 13-án. MTI/EPA/Keystone/Valentin Flauraud Fotó: Valentin Flauraud

Azonnali nyomozásra szólította fel Izraelt Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa a Ciszjordániában meggyilkolt palesztin újságíró, Sirín Abu Akla ügyében.  Az amerikai állampolgársággal is rendelkező Abu Aklát, az al-Dzsazíra katari pánarab televíziós hálózat riporterét május 11-én lőtték fejbe, miközben az Izrael által 1967 óta megszállt palesztin területen, Ciszjordánia északi részén lévő Dzsenín menekülttáborában végrehajtott izraeli katonai razziáról tudósított. 

A történtek idején sajtó feliratú golyóálló mellényt és sisakot viselt.

Palesztin újságírók gyászolják Sirín Abu Aklát, az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió egyik ismert újságíróját Hebronban 2022. május 11-én. Fotó: Abed al-Haslamun

Az ENSZ emberi jogi tanácsának ötvenedik ülésszakát megnyitó beszédében a főbiztos kitért az Egyesült Államokban az abortusztörvénnyel kapcsolatban zajló vitára is, leszögezve, hogy a terhességmegszakítás szigorítása emberi jogokba ütközik. Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő amerikai legfelsőbb bíróság várhatóan júniusban dönt az abortuszt jog védelemmel felruházó Roe kontra Wade néven ismert, 1973-as legfelsőbb bírósági döntés felülvizsgálatáról. Amennyiben megváltoztatják a jogi precedenst, az Egyesült Államok 26 tagállamában automatikusan illegálissá válna az abortusz.

Az ukrajnai háború kapcsán Bachelet kijelentette, a borzalmak nyomot hagynak a jövő generációin is, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországban tartott háborúellenes tüntetéseken sokakat törvénytelenül vettek őrizetbe, továbbá hangsúlyozta, hogy az országban egyre szigorúbb korlátozásokba ütközik a független sajtó működése.

Az északnyugat-kínai Hszincsiang emberi jogi helyzetére kitérve elmondta, május végi kínai látogatását követően a szervezet új, a látogatás során szerzett benyomásokkal ellátott jegyzéket ad közre a térségről. 

A dokumentumot közzététel előtt bemutatják a kínai hatóságoknak is, amelyek megtehetik észrevételeiket 

– tette hozzá. Hatnapos kínai látogatása során Bachelet személyesen is felkereste Hszincsiangot, ahol nyugati vádak szerint a kínai hatóságok jogsértéseket követnek el az ott élő ujgurokkal és más, zömében iszlám vallású kisebbségekkel szemben. A főbiztos látogatását több nyugati ország – köztük az Egyesült Államok- és nemzetközi emberi jogi szervezet bírálta azzal az indokkal, hogy a kínai hatóságok szabta feltételek mellett nem kaphatott hiteles képet a térség emberi jogi helyzetéről.

Bachelet bejelentette azt is, hogy tisztsége augusztus 31-i lejártával nem indul újra a főbiztosi pozícióért.

Borítókép: Michelle Bachelet egykori chilei államfő, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólal az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 50. ülésszakának megnyitóján a genfi ENSZ-palotában 2022. június 13-án (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Valentin Flauraud)