Csehország az ukrán menekültekkel igyekszik pótolni a munkaerőhiányt

Becslések szerint eddig mintegy hatmillió háborús menekült hagyta el Ukrajnát. Többségük Európát, ezen belül is Kelet-Közép-Európát célozta meg, ahol szívélyes fogadtatásra talált. A vendéglátók – mint például Csehország – a munkaerőhiány megoldásában is tőlük remélnek segítséget.

epa09897420 Ukrainian people wait with documents at the Metropolitan Assistance Centre for Ukrainian Refugees in Prague, Czech Republic, 19 April 2022. According to the Czech Interior Ministry, the country has already granted almost 300.000 special long-term visas to Ukrainian citizens fleeing the Russian invasion. EPA/MARTIN DIVISEK Fotó: MARTIN DIVISEK

Mivel nem közvetlen szomszédja Ukrajnának, Csehországba kevesebb menekült érkezik, mint a háborús övezethez közelebb eső országokba. S miközben a Lengyelországon, Románián, Magyarországon át az Európai Unióba érkezők jó része tovább utazik nyugat felé, a Csehországba érkezők nyolcvan százaléka ott is marad a prágai belügyminisztérium múlt heti adatai alapján. A cseh kormány mindazonáltal bízik benne, hogy az ott-tartózkodásukat hosszabb távra tervező menekültek enyhítik az ország krónikus munkaerőgondjait, amelyeket a Covid-világjárvány nyomán bevezetett bel- és külföldi szigorítások, valamint az ezekből fakadó bizonytalansági tényezők még inkább felerősítettek. A cseh kormány már a járvány előtt is intenzív munkaerő-toborzásba fogott a térség országaiban, így Ukrajnában is. A tevékenység azonban elhalt a pandémia kitörésével, ám a vírus csillapodásával ismét felerősödött a vadászat az extra munkaerő iránt.

Csehországban évek óta az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség az Európai Unióban.

Szintje a hivatalos statisztikák szerint áprilisban 3,3 százalékon állt, azaz elvileg 250 ezer állástalan osztozhatott 360 ezer betöltetlen munkahelyen. Ez év elején – még az orosz–ukrán háború kitörése előtt – már eleve mintegy kétszázezer ukrán dolgozott Csehországban, s ez a körülmény jelentősen megkönnyítette a csak ezután érkező ukrajnai menekültek életét, ráadásul a prágai kormány korlátozás nélküli hozzáférést és a hazaiakéval azonos szociális ellátást biztosított a jövevényeknek, bízva benne, hogy az utóbbi időben beáramló több százezres menekültsereg majd csökkenti a munkaerőhiányt.

Szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy még ez a szám is csepp a munkaerőpiaci igények tengerében, hiszen csupán mintegy két százalékát képviseli a szükségleteknek – ez pedig nem változtatja meg alapvetően a cseh gazdaság helyzetét.

A cseh munkaügyi hivatal szerint május közepéig körülbelül ötvenezer ukrán állt munkába, de ők is csak kis részben tudták pótolni a már évek óta Csehország kereskedelmi és turisztikai ágazatában dolgozó, szakképzett és gyakran már vezető pozíciót betöltő ukrán férfiak tíz százalékát, akik visszamentek harcolni.

Így nemcsak a kieső létszám pótlása jelent problémát, gondoskodni kell a nyelvi és szakmai képzésről is.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a 18 és 60 év közötti, hadköteles ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot, így a Csehországba érkező ukrán menekültek nagy része nőkből és gyermekekből áll. E tény pedig ezt réteget eleve kizárja a nehéz fizikai munkát követelő állásokból. Könnyebb dolguk van a szolgáltatási és a szociális, valamint egészségügyi ellátási szektorban elhelyezkedőknek. A pandémia alatt szinte teljesen kiürült szálloda- és vendéglátóiparban már tapasztalható is némi javulás.

Szakképzett munkaerőre is égető szükség van, például informatikusokat keresnek nagy számban az ukránok között, bár a jelentkezők nem biztos, hogy tisztában vannak a felsőbb fokú végzettséget igénylő állások követelményeivel, mint például az ukrajnai diplomák honosítása vagy a felsőfokú nyelvtudás megszerzése. Ráadásul a menekültek jó része rövidebb távra tervezi a munkavállalást, mert bíznak benne, hogy hamarosan hazamehetnek, s így inkább kétkezi munkát keresnek, még ha esetleg van is felsőfokú végzettségük. Hosszabb távon problémát jelenthet ugyanakkor a menekültek integrálása, lakhatásuk megoldása és gyermekeik iskoláztatása, mivel kevés a rendelkezésre álló szabad ingatlan és iskolai férőhely Csehországban.

Borítókép: Prága tárt karokkal várja a háborús országból érkezőket (Fotó: Europress/AFP)