A tagjelölti státus ellenére évekig elhúzódhat a Moldovai Köztársaság európai uniós csatlakozása, de a most kezdődő folyamat így is nagyon hasznos lehet az országnak, mivel felgyorsulhatnak a reformok – mondta a Magyar Nemzetnek Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető elemzője. Az EU tagországainak vezetői csütörtökön megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státusának megadásáról.
– A tagjelöltség nem biztosít automatikus jogot a Moldovai Köztársaság uniós csatlakozására. A tagjelölt országnak a csatlakozási folyamat során be kell bizonyítania, hogy megfelel a feltételeknek (jogállamiság, piacgazdaság, adminisztráció, emberi jogok) és képes felvenni az uniós tagsággal járó jogokat, valamint teljesíteni az abból fakadó kötelezettségeket. Moldova esetében alapvető reformokra van szükség például az infrastrukturális és igazgatási képességek területén, valamint harmonizálnia kell az uniós joganyagokkal, normákkal a hazait – vázolta fel a teendőket az elemző.