Évekig eltarthat Moldova EU-csatlakozása

Magyarországnak problémamentes, jó viszonya van Moldovával – nyilatkozta lapunknak a szakértő.

MACRON, Emmanuel; SANDU, Maia
Chisinau, 2022. június 15. Maia Sandu moldovai elnök Emmanuel Macron francia államfõt fogadja Chisinauban 2022. június 15-én. MTI/EPA/Dumitru Doru Fotó: Dumitru Doru
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tagjelölti státus ellenére évekig elhúzódhat a Moldovai Köztársaság európai uniós csatlakozása, de a most kezdődő folyamat így is nagyon hasznos lehet az országnak, mivel felgyorsulhatnak a reformok – mondta a Magyar Nemzetnek Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető elemzője. Az EU tagországainak vezetői csütörtökön megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státusának megadásáról.

– A tagjelöltség nem biztosít automatikus jogot a Moldovai Köztársaság uniós csatlakozására. A tagjelölt országnak a csatlakozási folyamat során be kell bizonyítania, hogy megfelel a feltételeknek (jogállamiság, piacgazdaság, adminisztráció, emberi jogok) és képes felvenni az uniós tagsággal járó jogokat, valamint teljesíteni az abból fakadó kötelezettségeket. Moldova esetében alapvető reformokra van szükség például az infrastrukturális és igazgatási képességek területén, valamint harmonizálnia kell az uniós joganyagokkal, normákkal a hazait – vázolta fel a teendőket az elemző.

Megkérdeztük a szakértőtől, hogy mennyiben változhat Moldova viszonya a „testvéri” államnak tekintett Romániával, s a tagjelöltséggel végleg lekerül-e a napirendről a két ország egyesülésének kérdése. Barabás T. János arra emlékeztetett: az EU vezető államai nem fogadnak be olyan országot, amelynek megoldatlan jogi, nemzeti, biztonsági gondjai vannak szomszédaival. – Ezért Bukarest és Chisinau várhatóan mellőzi az egyesülési retorikát, bár a témát aligha engedik el a szélsőséges pártok, csoportok. Arra számítok, hogy a román hatóságok felgyorsítják az eddigi színfalak mögötti, féltitkos románosítást Moldovában például tanulmányi ösztöndíjak, médiatámogatás formájában vagy titkosszolgálati eszközökkel – mondta a KKI elemzője. Megjegyezte:

Magyarország alapvető érdeke, hogy béke, demokrácia és jólét legyen régiónkban, érvényesüljenek az EU értékei, ezért hibásak azok a bukaresti elképzelések, hogy Budapest eleve ellenez minden román nemzetpolitikai törekvést.

Annak kapcsán, hogy a román médiában az uniós vezetők egyeztetése előtt olyan információk jelentek meg, miszerint a magyar kormány azzal akarja megakadályozni Ukrajna és Moldova tagjelöltségét, hogy Bosznia, valamint Grúzia számára is ugyanazt követeli, Barabás T János leszögezte: Magyarországnak problémamentes, jó viszonya van Moldovával, a kétoldalú kereskedelem tavaly százmillió euró körül volt, sikeres az OTP moldovai bankja. – Orbán Viktor miniszterelnök az EU-egyeztetés előtt telefonbeszélgetésben biztosította az ukrán, illetve a moldovai elnököt támogatásáról országaik tagjelöltségét illetően. A szavazás ennek megfelelően zajlott. Magyarország kiemelten támogatja mindkét ország nyugati integrációját, ezt bizonyítja a számtalan magyar segély és a politikai lobbitevékenység. Budapest ugyanakkor kifejezte óhaját, hogy az uniós integrációban a Balkánt sem szabad elfelejteni. Minden más hír dezinformáció – szögezte le Barabás T. János.

Borítókép: Maia Sandu moldovai elnök Emmanuel Macron francia államfőt fogadja Chisinauban 2022. június 15-én (Fotó: MTI/EPA/Dumitru Doru)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.