Két választásuk van: vagy követik a kollégáik példáját, és megadják magukat, vagy meghalnak. Nincs más opció – üzente Szjevjerodonyeck ukrán védőinek Eduard Basurin, az oroszbarát Donyecki Népköztársaság egyik vezetője. Fenyegetései ezúttal nem üresek, a stratégiailag és szimbolikusan is fontos kelet-ukrajnai településért május vége óta ádáz küzdelem folyik, amelynek során a támadók lassan, de biztosan felőrlik a védelmet.
Megadás vagy halál a keleti fronton?
Végéhez közeledik a kelet-ukrajnai Szjevjerodonyeck városának ostroma, az ukrán védőket lassan felőrli a pusztító orosz tüzérség. Megfelelő nehézfegyverzet és légi fölény nélkül az ukránoknak nincs esélye fordítani a háborún, a nyugati fegyverszállítmányok pedig nem elégségesek, és időbe telik, mire egyáltalán hatásuk lesz.

Az oroszok már néhány nappal ezelőtt bejelentették, hogy lényegében felszabadították az egykor százezres települést, a harcok már a külvárosokban zajlanak, tegnap pedig az ukránok is elismerték, hogy kiszorították őket a városközpontból. A részint ellentmondó narratíva egyik oka nyilvánvalóan az lehet, hogy mindkét fél megpróbálja saját sikereként beállítani a harci helyzetet: az ukránok, hogy szívósan védekeznek, az oroszok, hogy előrenyomulásuk jól halad. Másrészt a lényegében földig bombázott városban, a tüzérségi csata közepette nem egyértelműek a frontvonalak, a védők visszavonulása egy területről még nem jelenti automatikusan, hogy a támadók átvették az ellenőrzését.
Egy dolog azonban biztos: Szjevjerodonyeck eleste csupán idő, talán napok kérdése, ezzel pedig szinte teljes Luhanszk megye orosz kézre kerül, amely után „ráfordulhatnak” a Donyecki területekre.
Az orosz offenzíva sikerének titka, hogy az áprilisi villámháborús tervek kudarca után keleten már stratégiát váltottak, visszatértek a hagyományosabb, de körülményesebb hadviseléshez.
Harctéri jelentések szerint sokkal több felderítő drónt alkalmaznak, az azonosított ellenséges állásokra aztán pusztító tüzérségi támadást indítanak, olykor percek alatt több száz lövedéket zúdítva a célpontra.

Csupán ezt követik az előrenyomuló páncélosok, nyomukban az esetleges ellenállást megtisztító gyalogsággal. Közben úgy tűnik, azt a megoldást választották, hogy lerombolják a Donyec folyó partján fekvő városból kivezető hidakat is. Ezzel elszigetelik a települést, elvágják az ukrán utánpótlási vonalakat, egyúttal csapdába zárják az ostromlott városban ragadt védőket. Viszont a későbbiekben a saját dolgukat is megnehezíthetik, hiszen korábban a támadóknak már meggyűlt a baja a folyami átkelésekkel.
További Külföld híreink
Mit tehetnek ebben a szorult helyzetben az ukránok? Nehézfegyverek és légi fölény nélkül egyelőre legfeljebb az időt húzhatják. Nem véletlen, hogy Mihail Podoljak elnöki tanácsadó a NATO védelmi minisztereinek szerdai brüsszeli találkozója előtt már be is nyújtotta kéréseik listáját:
- ezer, 155 miliméteres kaliberű tüzérséget,
- 300 rakéta-sorozatlövő rendszert,
- 500 tankot,
- 2000 páncélozott harci járművet
- és 1000 drónt szeretnének.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig arról beszélt, már több mint 2600 cirkálórakétát lőttek ki ellenük, ezért az amerikai Patriothoz vagy az izraeli Vaskupolához hasonló légvédelmi rendszerre van szükségük.

Azonban még ha a Nyugat teljesítené is az igényeket, a háború menetén ez sem változtatna egyik napról a másikra. Ahogyan az eddigi példákból is látszik, a nehézfegyverek leszállítása körülményes, ráadásul az ukrán katonákat ki kell képezni a kezelésükre, karbantartásukra, ez pedig időbe telik. És persze mindezt az oroszok sem nézik ölbe tett kézzel: a moszkvai védelmi minisztérium éppen hétvégén adott hírt róla, hogy robotrepülőgépeik megsemmisítettek egy raktárat, amelyben az Egyesült Államokból és európai országokból érkezett páncéltörő rakétarendszereket, hordozható légvédelmi rakétarendszereket és tüzérségi lövedékeket tároltak.
Borítókép: Ukrán katona pihenõt tart a keleti frontvonalon levõ táborhelyén, a donyecki régióban 2022. június 8-án. (Fotó: MTI/AP/Bernat Armangue)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
A ChatGPT feszültséget kelt Brüsszelben
Az Európai Parlament szerint a Bizottság robotválaszokat küld vissza.

Csak az elévülés mentette meg Le Pen félreállítóját, hogy korrupcióért feleljen
Ferrand-t az Anticor korrupcióellenes egyesület „törvénytelen összeférhetetlenséggel” vádolta meg.

Brüsszel Ukrajna uniós tagságával hatalmas károkat okozna
A háborúban álló Kijevet tárt karokkal várják Brüsszelben.

Feje tetejére állította a francia belpolitikát a Le Pen elleni ítélet
Még két év van hátra a francia elnökválasztásig
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Magyar Péter álnépszavazása egyszerű adatgyűjtés

Nagy Ervin vérlázító arroganciája okozhatja Magyar Péter vesztét

Farm VIP kieső: ketten is hazamentek a pirosaktól

„Aki balhézni akar, az maradjon” + videó

Farm VIP: Hatalmas hibát vétett Leo

Totálisan meghátrált Von der Leyen: személyesen lengette meg a fehér zászlót

A legrejtélyesebb élőlény: nem növény, nem gomba de nem is állat

A Real Madrid nyolcgólos őrület után jutott a döntőbe

Hamarosan hazánkba érhet: Csodás felvételeken az ausztriai havazás

Így néz ki a liberális szabadságharcos

Nincs szó a gyülekezési jog korlátozásáról

Zaklatási botrány női tornában: aki hibázott az edzésen, annak vetkőznie kellett!
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
A ChatGPT feszültséget kelt Brüsszelben
Az Európai Parlament szerint a Bizottság robotválaszokat küld vissza.

Csak az elévülés mentette meg Le Pen félreállítóját, hogy korrupcióért feleljen
Ferrand-t az Anticor korrupcióellenes egyesület „törvénytelen összeférhetetlenséggel” vádolta meg.

Brüsszel Ukrajna uniós tagságával hatalmas károkat okozna
A háborúban álló Kijevet tárt karokkal várják Brüsszelben.

Feje tetejére állította a francia belpolitikát a Le Pen elleni ítélet
Még két év van hátra a francia elnökválasztásig