Megadás vagy halál a keleti fronton?

Végéhez közeledik a kelet-ukrajnai Szjevjerodonyeck városának ostroma, az ukrán védőket lassan felőrli a pusztító orosz tüzérség. Megfelelő nehézfegyverzet és légi fölény nélkül az ukránoknak nincs esélye fordítani a háborún, a nyugati fegyverszállítmányok pedig nem elégségesek, és időbe telik, mire egyáltalán hatásuk lesz.

Donyec-medence, 2022. június 9. Ukrán katona pihenõt tart a keleti frontvonalon levõ táborhelyén, a donyecki régióban 2022. június 8-án. MTI/AP/Bernat Armangue Fotó: Bernat Armangue

Két választásuk van: vagy követik a kollégáik példáját, és megadják magukat, vagy meghalnak. Nincs más opció – üzente Szjevjerodonyeck ukrán védőinek Eduard Basurin, az oroszbarát Donyecki Népköztársaság egyik vezetője. Fenyegetései ezúttal nem üresek, a stratégiailag és szimbolikusan is fontos kelet-ukrajnai településért május vége óta ádáz küzdelem folyik, amelynek során a támadók lassan, de biztosan felőrlik a védelmet. 

Az oroszok már néhány nappal ezelőtt bejelentették, hogy lényegében felszabadították az egykor százezres települést, a harcok már a külvárosokban zajlanak, tegnap pedig az ukránok is elismerték, hogy kiszorították őket a városközpontból. A részint ellentmondó narratíva egyik oka nyilvánvalóan az lehet, hogy mindkét fél megpróbálja saját sikereként beállítani a harci helyzetet: az ukránok, hogy szívósan védekeznek, az oroszok, hogy előrenyomulásuk jól halad. Másrészt a lényegében földig bombázott városban, a tüzérségi csata közepette nem egyértelműek a frontvonalak, a védők visszavonulása egy területről még nem jelenti automatikusan, hogy a támadók átvették az ellenőrzését. 

Egy dolog azonban biztos: Szjevjerodonyeck eleste csupán idő, talán napok kérdése, ezzel pedig szinte teljes Luhanszk megye orosz kézre kerül, amely után „ráfordulhatnak” a Donyecki területekre.

Az orosz offenzíva sikerének titka, hogy az áprilisi villámháborús tervek kudarca után keleten már stratégiát váltottak, visszatértek a hagyományosabb, de körülményesebb hadviseléshez. 

Harctéri jelentések szerint sokkal több felderítő drónt alkalmaznak, az azonosított ellenséges állásokra aztán pusztító tüzérségi támadást indítanak, olykor percek alatt több száz lövedéket zúdítva a célpontra. 

A Maxar Technologies által 2022. június 7-én közreadott mûholdfelvétel tüzérségi támadások nyomán keletkezett kráterekrõl egy mezõn a kelet-ukrajnai Szlovjanszktól nyugatra.Fotó: Maxar Technologies

Csupán ezt követik az előrenyomuló páncélosok, nyomukban az esetleges ellenállást megtisztító gyalogsággal. Közben úgy tűnik, azt a megoldást választották, hogy lerombolják a Donyec folyó partján fekvő városból kivezető hidakat is. Ezzel elszigetelik a települést, elvágják az ukrán utánpótlási vonalakat, egyúttal csapdába zárják az ostromlott városban ragadt védőket. Viszont a későbbiekben a saját dolgukat is megnehezíthetik, hiszen korábban a támadóknak már meggyűlt a baja a folyami átkelésekkel.

Mit tehetnek ebben a szorult helyzetben az ukránok? Nehézfegyverek és légi fölény nélkül egyelőre legfeljebb az időt húzhatják. Nem véletlen, hogy Mihail Podoljak elnöki tanácsadó a NATO védelmi minisztereinek szerdai brüsszeli találkozója előtt már be is nyújtotta kéréseik listáját: 

• ezer, 155 miliméteres kaliberű tüzérséget,
• 300 rakéta-sorozatlövő rendszert,
• 500 tankot,
• 2000 páncélozott harci járművet
• és 1000 drónt szeretnének.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig arról beszélt, már több mint 2600 cirkálórakétát lőttek ki ellenük, ezért az amerikai Patriothoz vagy az izraeli Vaskupolához hasonló légvédelmi rendszerre van szükségük.

Ukrán katona lõállásban a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. június 9-én.Fotó: Vaszilij Zlobszkij

Azonban még ha a Nyugat teljesítené is az igényeket, a háború menetén ez sem változtatna egyik napról a másikra. Ahogyan az eddigi példákból is látszik, a nehézfegyverek leszállítása körülményes, ráadásul az ukrán katonákat ki kell képezni a kezelésükre, karbantartásukra, ez pedig időbe telik. És persze mindezt az oroszok sem nézik ölbe tett kézzel: a moszkvai védelmi minisztérium éppen hétvégén adott hírt róla, hogy robotrepülőgépeik megsemmisítettek egy raktárat, amelyben az Egyesült Államokból és európai országokból érkezett páncéltörő rakétarendszereket, hordozható légvédelmi rakétarendszereket és tüzérségi lövedékeket tároltak.

Borítókép: Ukrán katona pihenõt tart a keleti frontvonalon levõ táborhelyén, a donyecki régióban 2022. június 8-án. (Fotó: MTI/AP/Bernat Armangue)