Észtország és Finnország is legalizálná a bevándorlók visszatoloncolását határainál annak érdekében, hogy felléphessenek egy esetleges migránsáradattal szemben a jövőben. Tallinn és Helsinki attól tart, hogy megismétlődhetnek a korábbi szcenáriók, és Moszkva eszközként használhatja fel az illegális bevándorlást, hogy tiltakozzon az ukrajnai háború miatt ellene bevezetett nyugati szankciókkal szemben.
Tavaly igen komoly migrációs válság alakult ki Litvánia, Lettország, valamint Lengyelország Belarusszal közös határán, aminek következtében a három érintett ország legalizálta a migránsok azonnali visszafordítását. Az országok hibrid hadviseléssel vádolták meg a belarusz vezetést, amely a közel-keleti bevándorlók beutaztatásával és az uniós határokhoz való elszállításukkal igyekezett nyomást gyakorolni az Európai Unióra, hogy szüntesse meg a Minszk ellen bevezetett szankcióit. 2015–2016-ban pedig Oroszország is hasonló eszközhöz folyamodott, és szintén megkönnyítette a migránsok számára, hogy elérjék az EU határait. Az orosz döntés hátterében az állt, hogy Moszkva kifejezze fenntartását a nyugati büntetőintézkedések ellen, amelyek a Krím félsziget annektálása után érték.
Miután Litvánia, Lettország és Lengyelország rendkívüli intézkedéseivel sikeresen megfékezte a több tízezres migrációs áradatot tavaly, Finnország és Észtország, tanulva a példából, előre felkészülne.
Az új észt törvényjavaslat szerint menekültügyi vészhelyzet esetén a rendőrség és a határőrség megtagadhatná a menedékjog iránti kérelem befogadását vagy feldolgozását, amennyiben egy bevándorló nem a kijelölt határátkelőhelyen, hanem szabálytalanul próbálna bejutni az országba.
Vészhelyzet esetén az államnak rendelkeznie kell a joggal, hogy azonnal visszafordíthassa azokat a külföldieket, akik tömegesen érkeznek a külső határaira, és akik erőszakot alkalmaznak, ezáltal veszélyeztetve a közrendet és a nemzetbiztonságot – mutatott rá Kristian Jaani korábbi belügyminiszter arra, hogy meg kell előzni a tavalyihoz hasonló migránsválságot. A tervezet ugyanakkor nem mindenkinek tetszik, az észt menekültügyi tanács szerint a dokumentum egyaránt sérti a nemzetközi és az európai uniós jogot. A testület abban bízik, hogy ha a törvényhozás el is fogadja a javaslatot, Alar Karis észt elnök elutasítja azt, hogy eleget tegyen az ország nemzetközi kötelezettségeinek.
A menekültügyi törvénytervezetet Finnországban sem könnyű keresztülvinni. Ugyan a javaslatot a kormány kezdeményezte, Helsinki jelenleg arra jutott, hogy a határok lezárását és a menedékkérelmek feldolgozásának elutasítását még vészhelyzet esetére sem tudják bevezetni a fennálló jogi körülmények között. A tervezettel kapcsolatos pártközi tárgyalások azonban folytatódnak a következő hetekben.
A két észak-európai országot egyébként nem érintette közvetlenül a tavalyi, Belarusz felől érkező migránsáradat.
Észtország inkább tranzitországgá vált a lett határt átlépő és a még északabbra fekvő államokba továbbutazó migránsok számára. A körülbelül 1,3 milliós balti országba 2021-ben összesen 76-an folyamodtak menedékjogért az észt belügyminisztérium adatai szerint, a bevándorlók leginkább Törökországból, Szíriából, Oroszországból és Afganisztánból érkeztek. A mintegy 5,5 milliós lakosságú Finnország pedig 2545 menedékkérelmet fogadott a tavalyi évben. Az ide érkezők főleg Irakot, Afganisztánt vagy Szomáliát hagyták hátra. Az adatokból jól látszik, hogy az Afganisztánban tavaly bekövetkezett tálib hatalomátvétel miatt a menedékkérők jó részét mindkét országban az afgán menekültek tették ki.
