Óriási veszteségeket szenvednek az ukránok a keleti fronton

Napi 100-200 katona haláláról szólnak a jelentések.

Kijev, 2022. június 9. Aknamezõre figyelmeztetõ tábla közelében dolgozik egy ukrán aknamentesítõ különítmény Kijev térségében 2022. június 9-én. MTI/AP/Natacha Pisarenko Fotó: Natacha Pisarenko

Ritka bepillantást engedett az ukrán veszteségekbe a minap Mihajlo Podoljak, az ukrán államfő egyik tanácsadója:

elmondása szerint naponta akár kétszáz ember is meghal a keleti fronton.

Ennek okát elsősorban az orosz túlerőben látta, ezért további nyugati fegyverek szállítását követelte. Kiszivárgott ukrán titkosszolgálati jelentések szerint az oroszok tüzérségben 20:1, lőszerben pedig 40:1 arányban vannak túlerőben a térségben. A dokumentumok arra is figyelmeztettek, hogy

egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a demoralizált katonák dezertálni fognak, már most is hétről hétre nő a számuk.

Ukrán katonák lövészárkot ásnak a keleti frontvonalon, a donyecki régióban 2022. június 8-án Fotó: Bernat Armangue

Volodimir Zelenszkij egy másik tanácsadója, Olekszij Aresztovics ugyancsak napi 150 halottról és 800 sebesültről beszélt nemrégiben. Ezeket az adatokat megerősíti Olekszij Reznyikov védelmi miniszter közleménye, amelyben arról tájékoztatott, hogy keleten a helyzet nagyon nehéz,

naponta százan vesztik életüket és ötszázan sebesülnek meg.

Múlt hónapban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban még annyit árult el, hogy naponta 60-100 ukrán katona hal meg a Donbaszért folytatott heves harcokban.

Egyébként az ukránok a háború kirobbanása óta nem közölnek hivatalos adatokat a veszteségeikről, egyrészt, mert ez értékes információ lehet a támadóknak, másrészt, hogy ne demoralizálják a társadalmat. A hazaérkező koporsókat azonban nem lehet titokban tartani. Ahogyan arról kárpátaljai tudósítónk is beszámolt, az utóbbi hetekben szinte nem telik el úgy nap, hogy ne tartsanak temetést.

Matematikailag egyszerűen kiszámítható, hogy ha a helyzet nem változik, a havi 2-3 ezres veszteséget az ukránok nem fogják sokáig elviselni. Még akkor sem, ha az általános mozgósításnak köszönhetően a haderő létszáma akár az 500 ezret is elérheti, és vannak még további tartalékok is. Főleg mivel a háború mostanra főként tüzérségi csatává változott, a túlerőben lévő oroszoknál van az előny: távolról képesek támadni, miközben saját csapataik kevésbé vannak veszélyben.

Kijev ennek ellenére kitart amellett, hogy az oroszok veszteségei még mindig jóval jelentősebbek, hivatalos tájékoztatásuk szerint már 32 ezer orosz halt meg az ukrajnai háborúban.

Ezek a becslések erősen túlzónak tűnnek, de jellemzően a nyugati hírszerzések is 15-20 ezer halottról és háromszor ennyi sebesültről számolnak be. Tekintve, hogy a támadók nagyjából 150 ezer katonát vetettek be, ez is iszonyatos emberáldozatot jelent, amelynek pótlása – mozgósítás híján – csak nehezen megy. Azt ugyanakkor a legfrissebb elemzések is elismerik, hogy ebben a tekintetben fordulat állt be a háború első szakaszához képest, persze az oroszok is veszítenek katonákat, de kevesebbet, mint korábban.

Az ukrán áldozatokról pedig lényegében még becslések sem léteznek. Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó egy interjúban újságírói kérdésre elismerte, helytálló az a számítás, amely szerint legalább tízezer ukrán katona halt már meg. Hozzátette, hogy a háború első 20-30 napjában az oroszok napi ezer embert veszítettek. 

Borítókép: Aknamezőre figyelmeztető tábla közelében dolgozik egy ukrán aknamentesítő különítmény Kijev térségében 2022. június 9-én (Fotó: MTI/AP/Natacha Pisarenko)