Terrorellenes törvényekkel nyerné meg Svédország Erdogan bizalmát

Engedett a török nyomásgyakorlásnak Svédország: július elsejétől új terrorellenes intézkedések lépnek hatályba. Stockholm abban bízik, az új törvényekkel sikerül eloszlatnia Törökország biztonsági aggályait az északi ország NATO-csatlakozását illetően. A lépés azért is fontos, mert jövő héten kezdődik a katonai szövetség csúcstalálkozója Madridban, egyelőre azonban nem tudni, hogy az akadályokat sikerül-e addig elhárítani. Finnország aggódik, hogy a csatlakozási kérelmek elakadnak a török vétó miatt, szakértők szerint ugyanakkor a két ország kizárólag együtt lépne be a NATO-ba.

Harpsund, 2022. június 13. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár csónakázik egy tavon, a kormányfõi nyári rezidencián, Harpsundban 2022. június 13-án. Svédország Finnországgal együtt NATO-tagságra jelentkezett májusban. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Henrik Montgomery Fotó: Henrik Montgomery

A terrorizmushoz kapcsolódó ügyekben kizárólag a svéd bíróságok hozhatnak ítéletet, függetlenül attól, hogy ki és hol követte el a bűncselekményt. A svéd titkosszolgálat (SAPO) – amely az új törvények értelmében nagyobb mozgásteret kapna – abban bízik, az új intézkedések jelzésértékűek lesznek a bűnözők számára. Közleményükben hangsúlyozták, Svédország nem lehet menedék az erőszakra hajlamos személyek és a szélsőségesek számára.

Nem ez az első alkalom, hogy Svédország igyekszik eloszlatni a török félelmeket.

A svéd kormány múlt héten közzétett egy olyan dokumentumot, amelyben a terrorizmus elleni küzdelem szükségességét hangsúlyozták, továbbá a fegyverexport újraindításáról is értekeztek benne. „Svédország hozzájárulna a NATO teljes biztonságához, beleértve Törökországét is” – áll a nyilatkozatban.

Ha mindkét oldalon megvan a politikai akarat, úgy gondolom, hogy ennek az új, terrorizmusról szóló törvénynek és más hasonló lépéseknek meg kell oldaniuk a problémát

– magyarázta Özgür Ünlühisarcikli, a Német Marshall Alap (GMF) ankarai irodájának igazgatója.

Svéd katonák páncélozott járművel járőröznek a Svédország délkeleti részén fekvő Gotland szigetén lévő Visby közelében. Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Karl Melander

Ankara ugyanis azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy támogatják a törökök által terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), valamint menedéket nyújtanak fegyveres csoportok tagjainak. Recep Tayyip Erdogan török államfő azt sem nézi jó szemmel, hogy a skandinávok Törökország szíriai katonai műveletei miatt betiltották az országukba irányuló fegyverexportot. „Mindez létfontosságú nemzeti érdek, és készek vagyunk arra, hogy szükség esetén akár egy évvel elhalasszuk a csatlakozást” – jelentette ki Akif Cagatay Kilic, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) képviselője. Hozzátette: „Törökországé a második legnagyobb hadsereg a NATO-ban, továbbá biztosítjuk azokat a drónokat, amelyek segítenek Ukrajnának a védelemben. Nagyobb tiszteletet érdemlünk.”

Nagyon komolyan vesszük a török aggályokat, nem utolsósorban a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatosakat

– mondta korábban Magdalena Andersson svéd miniszterelnök.

A kormányfő arról is beszélt, ha megkapják a NATO-tagságot, Svédország független fegyverexport-ügynöksége is készen áll arra, hogy felülvizsgálja politikáját.

Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára örömmel fogadta Stockholm erőfeszítéseit, ám korábban arról beszélt, aggódik, hogy a tömb bővítése mégsem fog olyan gyorsan megvalósulni, mint azt korábban gondolták.

Svédország Finnországgal együtt tervezi feladni több évtizedig tartó katonai semlegességét, miután február végén Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A két ország még májusban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, noha Moszkva eddig sem nézte jó szemmel, hogy a skandinávok is részt vesznek a katonai szövetség hadgyakorlatain. Amennyiben minden tagállam megszavazza az északi országok csatlakozását, érvényes lesz rájuk a NATO kollektív védelemről szóló ötödik cikkelye.

Egyelőre nem tudni, hogy az akadályok elhárulnak-e a június 29-én kezdődő kétnapos madridi NATO-csúcs előtt, Sanna Marin finn miniszterelnök attól tart, a török vétó miatt elakadnak a csatlakozási kérelmek.

Noha Finnországnak kevesebb „rendeznivalója” van Ankarával, nem valószínű, hogy a svédek nélkül folytatnák a csatlakozási folyamatot.

Borítókép: Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csónakázik egy tavon, a kormányfői nyári rezidencián, Harpsundban 2022. június 13-án (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Henrik Montgomery)