A beszélgetés résztvevői természetesen egyetértettek abban, hogy Oroszország agressziót követett el, olyan eszközhöz nyúlt, amely nemzetközi jogot és civilizációs normákat sért, de azt is megjegyezték, hogy – nem védve az orosz agressziót – Ukrajna kokettálása a NATO-val, az orosz kisebbség jogainak csorbítása mind olyan körülmény, amely cselekvésre ösztönözhette az oroszokat. Egyetlen kisebb vita alakult ki, amikor a spanyol újságíró kijelentette, érti, hogy az ukránok meg akarják védeni a hazájukat, de azt már egyáltalán nem hiszi, hogy Ukrajna támogatása az európai értékek hangsúlyozását jelentené. Csak meg kell nézni, hogy milyen volt a helyzet a konfliktus előtt Ukrajnában: hiányzott a jogállamiság és a korrupcióval is komoly problémák voltak.
A Magyar Nemzet megkeresésére Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai szakértője elmondta: a Deutsche Wellében sugárzott szakértői beszélgetés sajnálatos módon nem jellemző a nyugati nyilvánosságra.
Az európai vezetők és a közvélemény jelentős része abban a tévhitben ringatja magát, hogy ezt a konfliktust az ukránok megnyerhetik, ezért jellemző a háborús propaganda.
Az idézett – egyébként jobboldalisággal nem vádolható – szakértők józanságot tükröző véleménye egyébként egybecseng a magyar kormány álláspontjával, amely szerint a legfontosabb a mihamarabbi béke, hiszen azzal emberéleteket menthetünk meg, és gátat vethetünk az élelmiszerellátási, gazdasági és energiaválság további súlyosbodásának.
Neves vendégek. „Tényleg a hiány Putyin legjobb fegyvere?” – ez volt a témája a Deutsche Welle német közszolgálati csatorna spanyol kiadásában, A háttér című műsorban, melynek elemzéséhez három neves szakértőt szólaltattak meg. Az egyikük Francisco Bolanos Vainstein közgazdász, a németországi Wuppertali Egyetem doktorandusza, ahol kutatóként, illetve oktatóként dolgozik, többek között közgazdaságtant, nemzetközi gazdaságtant, mikroökonómiát tanít, emellett perui lapokban publikál. Mellette Dr. Ezequiel Luis Bistolettit politológust kérdezték, aki a berlini Alice Salomon Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora, korábban könyvet írt – a szintén szankciókkal sújtott – Venezueláról és Ecuadorról. Harmadik beszélgetőtársuk pedig Carmen Valero, az El Mundo spanyol napilap rutinos külpolitikai újságírója volt, aki bemutatása szerint például Bosznia-Hercegovinából, Kínából, Lengyelországból, Guatemalából, illetve mostanában Németországból tudósít. (MN)
Borítókép: részlet a szóban forgó tévéadásból (Fotó: YouTube/DW Español)





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!