Egyetértettek abban, hogy óriási hiba az ukránokat fegyverrel támogatni, a gazdasági szankciók pedig – jelenlegi formájukban – nem szolgálják a kívánt célt. Az Ukrajnának szállított fegyverek csak azt érték el, hogy meghosszabbították a háborút. Ennek egyenes következménye civilek százainak a halála, és globális szintű, de Európát különösen is érintő gazdasági, élelmiszerellátási, és energiaválság is, amely a Covid miatt kialakult amúgy is nehéz helyzet okán katasztrofális hatást fog kiváltani már rövid távon is. A gazdasági szankciók kivetése, különösen az energiahordozók terén, maximum középtávon éreztethetik negatív hatásukat Oroszországra, sőt, jelen pillanatban még jól is járnak velük az oroszok, mert sikerrel tudták átirányítani az olajexportjukat Indiába és Kínába, utóbbi esetében a legnagyobb olajexportőrré válva, Szaúd-Arábiát is megelőzve.
A szankciók csak még tovább emelték az energiahordozók árát, ami növelte az oroszok bevételeit, és még inkább megterhelte az európai gazdaságot.
Tehát „Európa lábon lőtte magát a szankciókkal,” amelyek így semmilyen célt nem értek el, és Oroszország jobban tudta kezelni a következményeiket, mint az EU. Nem lett vége a háborúnak és a szankciók nem is vethetnek véget neki. „Európa mindent elrontott, amit el lehetett ebben a helyzetben” – hangzott a Berlinben oktató argentin politikai szakértő értékelése, aki azzal folytatta, hogy akik azt gondolják és sulykolják, hogy a még több szankció majd lezárja a háborút, azok „szirén hangokra hallgatnak”. Azon kell dolgozni, hogy mihamarabb vége legyen a konfliktusnak, a szankciós politika zsákutcának bizonyult.
A német televízió beszélgetésében a szakértők komoly aggodalmuknak adtak hangot a közelgő tél miatt.
Várakozásuk szerint szinte biztosan 3. fokozatra kell emelni az energia-vészhelyzet szintjét Németországban, amelynek egyenes következménye lesz, hogy a lakosságnak nem jut majd elegendő erőforrás. Ha mindez az ipart is érinti, akkor az várhatóan recessziót eredményez.
Arról nem is beszélve, hogy óriási drágulás tapasztalható az élelmiszerek, különösen a hústermékek területén, amit nem tudni, meddig viselnek el a németek.
A beszélgetés résztvevői természetesen egyetértettek abban, hogy Oroszország agressziót követett el, olyan eszközhöz nyúlt, amely nemzetközi jogot és civilizációs normákat sért, de azt is megjegyezték, hogy – nem védve az orosz agressziót – Ukrajna kokettálása a NATO-val, az orosz kisebbség jogainak csorbítása mind olyan körülmény, amely cselekvésre ösztönözhette az oroszokat. Egyetlen kisebb vita alakult ki, amikor a spanyol újságíró kijelentette, érti, hogy az ukránok meg akarják védeni a hazájukat, de azt már egyáltalán nem hiszi, hogy Ukrajna támogatása az európai értékek hangsúlyozását jelentené. Csak meg kell nézni, hogy milyen volt a helyzet a konfliktus előtt Ukrajnában: hiányzott a jogállamiság és a korrupcióval is komoly problémák voltak.
A Magyar Nemzet megkeresésére Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai szakértője elmondta: a Deutsche Wellében sugárzott szakértői beszélgetés sajnálatos módon nem jellemző a nyugati nyilvánosságra.
Az európai vezetők és a közvélemény jelentős része abban a tévhitben ringatja magát, hogy ezt a konfliktust az ukránok megnyerhetik, ezért jellemző a háborús propaganda.
Az idézett – egyébként jobboldalisággal nem vádolható – szakértők józanságot tükröző véleménye egyébként egybecseng a magyar kormány álláspontjával, amely szerint a legfontosabb a mihamarabbi béke, hiszen azzal emberéleteket menthetünk meg, és gátat vethetünk az élelmiszerellátási, gazdasági és energiaválság további súlyosbodásának.
Neves vendégek. „Tényleg a hiány Putyin legjobb fegyvere?” – ez volt a témája a Deutsche Welle német közszolgálati csatorna spanyol kiadásában, A háttér című műsorban, melynek elemzéséhez három neves szakértőt szólaltattak meg. Az egyikük Francisco Bolanos Vainstein közgazdász, a németországi Wuppertali Egyetem doktorandusza, ahol kutatóként, illetve oktatóként dolgozik, többek között közgazdaságtant, nemzetközi gazdaságtant, mikroökonómiát tanít, emellett perui lapokban publikál. Mellette Dr. Ezequiel Luis Bistolettit politológust kérdezték, aki a berlini Alice Salomon Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora, korábban könyvet írt – a szintén szankciókkal sújtott – Venezueláról és Ecuadorról. Harmadik beszélgetőtársuk pedig Carmen Valero, az El Mundo spanyol napilap rutinos külpolitikai újságírója volt, aki bemutatása szerint például Bosznia-Hercegovinából, Kínából, Lengyelországból, Guatemalából, illetve mostanában Németországból tudósít. (MN)
Borítókép: részlet a szóban forgó tévéadásból (Fotó: YouTube/DW Español)
Energia-veszélyhelyzet 
