A világ nagy részét nem érdeklik a szankciók, sokkal komolyabb gondjuk van

A világ nagy részét elsősorban nem Ukrajna sorsa vagy Oroszország megbüntetése, hanem a kialakuló élelmezési válság érdekli. A BRICS, valamint az Afrikai Unió ugyan nem állt ki egyik fél mellett sem, de a háborúskodás befejezése mellett a szankciókon való lazítást is szeretnék elérni – olvasható az Index cikkében.

Mariupol, 2022. július 13. Az orosz védelmi minisztérium által riportereknek szevezett túrán készített képen búzaföld a dél-ukrajnai Mariupol térségében 2022. július 13-án. Az orosz hadsereg május 20-án foglalta el teljesen Mariupolt. MTI/EPA/Szergej Ilnyickij Fotó: Szergej Ilnyickij

Az Európai Unió világszinten lobbizik Kijev támogatásának növelése érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Olaf Scholz német kancellár, Sanna Marin finn miniszterelnök és más európai vezetők Indiába, Afrikába, az indopacifikus térségbe és a Közel-Keletre utaztak tárgyalni.

A politikusok új kereskedelmi megállapodásokat írtak alá, és több humanitárius, valamint pénzügyi támogatást ígértek annak érdekében, hogy enyhítsék ezen országok Oroszországtól való függését. Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter azonban a hónap elején a pozsonyi Globsec-fórumon azt mondta,

Európának túl kell lépnie azon a gondolkodásmódon, hogy az európai problémák a világ problémái is egyben.

Von der Leyen viszont továbbra is hangsúlyozta az ukrajnai háború jelentette veszélyt egy áprilisi, Újdelhiben tartott sajtótájékoztatóján – íja az Index.

Putyin háborújának kimenetele nemcsak Európa jövőjét fogja meghatározni, hanem mélyen érinti az indopacifikus térséget és a világ többi részét is. Az indopacifikus térség számára ugyanolyan fontos, hogy tiszteletben tartsák a határokat és elutasítsák a befolyási övezeteket, mint Európának. Azt akarjuk, hogy az indopacifikus térségnek virágzó és békés, pozitív jövőképe legyen

– nyiltakozta az Európai Bizottság elnöke Indiában.

Az EU ekkor közös kereskedelmi és technológiai tanácsot hozott létre Indiával azzal a céllal, hogy megerősítse az országgal fennálló gazdasági és stratégiai kapcsolatokat.

India továbbra is semleges

Ukrajna és Oroszország nyilvánosan is fölszólította Delhit, hogy egyértelműen foglaljon állást a háborút illetően. India a tartózkodás mellett döntött, de nyilatkozata azt sugallja, hogy egy lépéssel tovább ment, és közvetve arra kérte Moszkvát, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot.

Oroszország továbbra is India legnagyobb fegyverszállítója

Bár részesedése 70-ről 49 százalékra esett vissza India azon törekvése miatt, hogy portfólióját diverzifikálja, és növelje a hazai fegyvergyártást.

Oroszország emellett olyan védelmi berendezéseket is szállít, mint az S–400 rakétavédelmi rendszer, amely döntő stratégiai elrettentést ad Indiának Kínával és Pakisztánnal szemben, és ez az oka annak, hogy az amerikai szankciókkal való fenyegetés ellenére teljesítették a tranzakciót.

India a jelek szerint követi tartózkodó stratégiáját, és megpróbálja előmozdítani a párbeszédet a problémák megoldása érdekében. India egyedülálló helyzetben van, mivel egyike azon kevés országnak, amely jó kapcsolatokat ápol Washingtonnal és Moszkvával egyaránt – olvasható az Index írásában.

Afrikát nem Ukrajna, hanem az élelmezési válság érdekli

Az Afrikai Unió sem volt fogékony az EU lobbitevékenységére Oroszország elszigetelésével kapcsolatban. Macky Sall, Szenegál és az Afrikai Unió (AU) elnöke a globális élelmiszerválság miatt aggódik, és az EU vezetőivel folytatott találkozón nemrégiben azt mondta, hogy az unió Oroszországgal szembeni szankciói veszélyeztetik a gabona és műtrágya Afrikába történő behozatalát.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nemrégiben Brüsszelben újságíróknak tett nyilatkozatában elismerte az afrikai vezető aggodalmait. De hangsúlyozta, hogy a problémát nem az uniós szankciók számlájára kell írni.

Levelet küldtem minden afrikai külügyminiszternek, amelyben elmagyaráztam, hogyan alakítjuk ki szankcióinkat – hogyan működnek, kit érintenek, mit engedhetnek meg a szankciók, és mit nem

– mondta Borrell.

Nem egységes a BRICS

A BRICS tagállamai, Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság június 23-án tartották legutóbbi csúcstalálkozójukat. Immár harmadik éve a megbeszélések online zajlottak. 

Az utolsó kettőt a Covid-járvány idején tartották, de ezúttal nem világos, hogy a vezetők miért döntöttek úgy, hogy kihagyják a személyes találkozókat.

Míg Kína nyíltabban támogatja Oroszországot, addig India, Dél-Afrika és Brazília megpróbált egyensúlyozni a háborút illetően. Nyíltan nem kritizálták Oroszországot, és a háború befejezését célzó tárgyalásokat szorgalmazták.

Eközben Delhi és a többi tagállam között nézeteltérések vannak a BRICS bővítését illetően. A Bloomberg nemrégiben arról írt, Delhi ellenzi Peking azon tervét, hogy új tagokat vegyenek fel a szervezetbe – írja az Index.

Az elmúlt hetekben Irán és Argentína is kérte felvételét a BRICS-be.

Ilyen körülmények között az ukrajnai háború a BRICS szempontjából is vízválasztó lehet. Lehetőség lehet a szervezetneka, hogy meggyőzze a világot arról, hogy életképes pénzügyi megoldás lehet olyan, nyugati vezetésű intézményekkel szemben, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.

A teljes cikket ITT olvashatja.

Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium által riportereknek szervezett túrán készített képen búzaföld a dél-ukrajnai Mariupol térségében 2022. július 13-án. Az orosz hadsereg május 20-án foglalta el Mariupolt (Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)