Az unió eddig hét szankciós csomagot rendelt el, amelyeket három csoportra lehet osztani.
Az elsőt még a háború kitörése előtt fogadták el, miután Moszkva elismerte a két Donyec-medencei szakadár népköztársaságot. Ennek a csomagnak nincs különösebb hatása a háború menetére, de elvileg befolyással kellett volna lennie a putyini elit moráljára. Mintegy 1200, a Kremlhez közel álló befolyásos személy vagyonára vonatkozik. Lengyelország itt is élen járt, külön szankciós törvényt is elfogadott, amellyel befagyasztotta azoknak a cégeknek a vagyonát, amelyek kapcsolatai a Kremllel legalábbis kétségeket ébresztenek. Dolgozók elbocsátása, vállalati csődök, adóbevételek elmaradása lett a következmény.
Kérdéses a befagyasztott orosz vagyon sorsa
Az első szankciócsomagban az EU-ban eddig mintegy 14 milliárd euró értékű orosz vagyont fagyasztottak be. Nincs azonban egyetértés abban, hogy mit kezdjenek ezzel az összeggel.
Didier Reynders, az unió jogérvényesülésért felelős biztosa szerint el kellene kobozni és átirányítani egy Ukrajnát segítő alapba, de ezt a tagállamok egy része problematikusnak találja.
Részint, mert szeretnének fenntartani egy halvány esélyt egy jövendő megállapodásra Oroszországgal, részint pedig mert szerintük illetéktelen behatolást jelentene a tulajdonjog területére. Lengyelországot ez a szempont különösebben nem aggasztja.
A szankciók második csoportja a pénzforgalom korlátozására irányul. Május végéig az unióban (frissebb adatokat nem tettek közzé) az orosz központi bank mintegy 24 milliárd euró értékű kintlévőségét fagyasztották be, a globális becslések 300-400 milliárd dollárról szólnak. A szankció elrendelői azt remélték, hogy az orosz valutatartalékokra mért ekkora csapás gyors eredményre vezet. Az oroszok azonban profi módon reagáltak, és ügyesen védekeztek. Bezárták a tőzsdét, megakadályozták a valuta kiáramlását, és radikálisan megemelték a kamatlábakat. A rubel a várakozások ellenére nem értéktelenedett el, sőt megerősödött. Míg február 24-én, a háború kezdetén a dollár középárfolyamon 84,95 rubelt ért, ma már csak 56-ot. Hasonló a helyzet az euróval: február 24-én 95 rubelt adtak egy euróért, ma már alig valamivel többet, mint 56-ot. Lengyel szempontból a helyzet különösen aggasztó: a zloty a háború kezdete óta a dollárhoz, euróhoz és svájci frankhoz képest drámaian meggyengült. Nem vált be a bankkártyákat érintő korlátozás sem. Kiderült, hogy Oroszország jól elboldogul a két amerikai óriáscég, a MasterCard és a Visa kártyái nélkül is. Nem következett be pénzügyi katasztrófa, viszont meredeken nőtt az orosz Mir bankkártya használóinak száma.