Munkásokat küldene Phenjan a kelet-ukrajnai városok újjáépítésére

Észak-Korea oroszországi nagykövete szerint sok lehetőség van a gazdasági együttműködésre.

Harkiv, 2022. július 18. Megrongált lakóház elõtt helybeliek és egy rendõr Harkivban 2022. július 18-án, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai várost. MTI/EPA/SERGEY KOZLOV Fotó: SERGEY KOZLOV

Észak-Korea segíthet a két kelet-ukrajnai szakadár köztársaságnak azzal, hogy munkásokat küld az újjáépítéshez annak ellenére, hogy az ENSZ szankciói tiltják az ilyen tevékenységeket

– mondta Alekszander Macegora, Oroszország KNDK-beli nagykövete.

Phenjan a múlt héten ismerte el az önhatalmúlag kikiáltott, ám Moszkva által támogatott „Donyecki Népköztársaságot” (DPR) és a „Luhanszki Népköztársaságot” (LPR). A lépés nem kis mértékben feldühítette a kijevi kormányt, s a két külügyminisztérium azonnal egymásnak esett, aminek folyományaként Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Phenjannal.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Oroszország Észak-Koreához intézett kérése azt mutatja, hogy Moszkvának nincs több szövetségese a világon, kivéve azokat az országokat, amelyek pénzügyileg és politikailag tőle függenek.

Macegora úgy véli, sok lehetőség nyílhat az együttműködésre Észak-Korea és a donbászi köztársaságok között, ami egyes szakértők szerint fordulópontot jelenthet az ENSZ szankciórendszerében, amelyet Phenjan atomprogramja miatt rótt ki a nemzetközi szervezet.

Az észak-koreai építők jól képzettek és szorgalmasak, s a legnehezebb körülmények között is képesek dolgozni. Így segíthetnének helyreállítani a visszavonuló ukrán csapatok által lerombolt szociális, infrastrukturális és ipari létesítményeinket

– idézett az NK News dél-koreai hírportál a nagykövet Izvesztyia orosz napilapnak adott interjújából, amelyet megosztottak a szöuli nagykövetség Facebook-oldalán.

Macegora továbbá azt mondta, hogy számos, a Szovjetunió által épített észak-koreai gyár és erőmű profitálhat a szlavjanszki és kramatorszki nehézgépgyárak által gyártott berendezésekből és a régióban található egyéb létesítményekből.

Észak-koreai partnereink érdekeltek lehetnek a Donbászban gyártott alkatrészek és egységek beszerzésében, valamint termelési létesítményeik rekonstrukciójában

– tette hozzá.

Mindez azonban ellenkezik az ENSZ-szankciókkal, amelyek 2017 decembere óta tiltják Észak-Koreának ipari gépek, elektronikus berendezések, szerszámok, pótalkatrészek és egyéb cikkek vásárlását.

Észak-Korea hagyományosan úgy kereste meg a számára létfontosságú devizát, hogy állampolgárait külföldre küldte dolgozni. Az ENSZ-szankciók értelmében 2019 végéig haza kellett volna szállítani őket, de a hírek szerint jelentős számú észak-koreai munkás a határidő lejárta után is folytatta a munkát Oroszországban, Kínában, Laoszban és Vietnamban. Egyes megfigyelők szerint Macegora megjegyzései több erőfeszítést vetíthetnek előre a KNDK-val szembeni szankciók elkerülésére.

A felek úgy okoskodhatnak, hogy a KNDK potenciálisan felhasználhatja a DPR-t a szankciók megkerülésére, mivel Mariupol eleste után  Donyecknek van tengeri hozzáférése és kikötője is. Eközben pedig Moszkva állíthatja, hogy a DPR független állam, és ez pusztán Donyeck és Phenjan közötti ügy, amibe a Kreml nem avatkozik bele. Egyes orosz szakértők ugyanakkor azt mondták az NK Newsnak, hogy a nagykövet megjegyzései nem politikai ajánlások, hanem inkább annak elemzése, hogy a KNDK mit tehet most elméletben. Andrej Lankov, a Korea Risk Group igazgatója és a Kukmin Egyetem professzora szerint elképzelhető, hogy a donbászi köztársaságok Oroszország és a KNDK számára olyan utakat jelenthetnek, amivel elkerülhetik az ENSZ-szankciókat.

Könnyen el tudom képzelni, hogyan küldik ki az észak-koreai munkásokat Donbászba, feltételezve, hogy a terület orosz ellenőrzés alatt marad

– mondta Lankov.

Hozzátette: „tény, hogy az ottani javítási munkákhoz munkaerőre lesz szükség, különösen az építőiparban, és Észak-Korea tud munkaerőt biztosítani. S mivel a donbászi köztársaságok nem ENSZ-tagok, büntetlenül figyelmen kívül hagyhatják a szankciókat”.

Borítókép: megrongált lakóház előtt helybeliek és egy rendőr Harkivban 2022. július 18-án, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai várost (Fotó: MTI/EPA/Sergey Kozlov)