időjárás 16°C Mihály 2022. szeptember 29.
logo

Berlin túlságosan függ Kínától ahhoz, hogy kiálljon Tajvan mellett

Koren-Karczub Tímea
Forrás: Politico
2022.08.14. 08:10 2022.08.14. 14:46
Berlin túlságosan függ Kínától ahhoz, hogy kiálljon Tajvan mellett

Az ukrajnai háború kitörését követően Berlin hónapokig azzal bosszantotta szövetségeseit, hogy vonakodott kemény intézkedéseket hozni Oroszországgal szemben, hiszen a két ország szoros gazdasági kapcsolatban állt egymással.

Olaf Scholz német kancellár ugyan felfüggesztette az Oroszországgal közös, vitatott Északi Áramlat 2 gázvezetékprojektet, Németország alapvető energetikai érdekeit próbálta védeni azzal, hogy elutasította a teljes gázembargóra vonatkozó kezdeményezéseket. 

Ez a stratégia nem úgy sikerült, ahogyan remélte, az oroszok ugyanis maguk is csökkentették az Európába irányuló földgáz szállítását. 

A Németországban jelenleg fennálló gázhiány pedig – amely a kulcsfontosságú ipari ágazatok ellehetetlenülésével fenyeget – bizonyára hatással lenne arra, hogy a kormány hogyan reagálna egy esetleges Tajvan elleni kínai invázióra – áll a Politico hírportál cikkében.

Peking és az önmagát 1949-ben függetlennek kikiáltott sziget között egyre fokozódik a feszültség, Kína nemrég közölte, ha kell, erővel foglalják el Tajvant, és érik el az ország újraegyesítését. Ha pedig Peking valóban megtámadná a szigetet, amelyet saját részének tekint, az Egyesült Államok és más nyugati országok vélhetően szankciókkal sújtanák az ázsiai országot – mint ahogyan azt Moszkvával szemben is tették az Ukrajna ellen indított offenzíva miatt. 

Németország ebben az esetben újabb dilemmával nézne szembe, mivel ha csatlakozna a nyugati büntetőintézkedésekhez, azzal saját maga alatt vágná a fát. 

A nyugat-európai ország ugyanis már így is a recesszió szélén áll a földgázkrízis, az ellátási problémák és az infláció miatt.

– Hazánk függőségének kérdése az ellátási láncok, nyersanyagok és egyéb döntő fontosságú területeken nemzetbiztonsági stratégiánk szükséges eleme

– jelentette ki diplomatikusan Olaf Scholz, amikor pár napja arról kérdezték, Németország megtehetné-e, hogy támogassa a szankciókat egy esetleges kínai invázió esetén. Ugyanerre a kérdésre Norbert Röttgen német kereszténydemokrata politikus már úgy válaszolt: nem igazán. – A német ipar nagymértékben támaszkodik a kivitelre, ami kiszolgáltatottá tesz bennünket – tette hozzá. 

Az utóbbi években Németország legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált Kína, amely a nyugat-európai ország 2,6 billió eurós külkereskedelmi kereskedelmének közel tíz százalékát tette ki. Minden harmadik Németországban gyártott autót Kínában adnak el, és csak 2021-ben 4,3 millió autót gyártottak Kínában a német gyárak.

A német autóipar a világ többi részéhez hasonlóan aggodalommal figyeli a Kína és Tajvan közötti feszültségeket

 – mondta az iparág lobbiszervezetének, a VDA szóvivője.

Hasonló a helyzet azonban a többi kulcsfontosságú német exportágazatban is, a vegyi anyagokétól kezdve a mezőgazdasági gépekéig. A kölni székhelyű Német Gazdaságkutató Intézet (IW) júniusi tanulmánya szerint az összes munkahely 2,4 százaléka, vagyis 1,1 millió állás függ közvetlenül a kínai fogyasztástól.

– Egy Tajvan elleni kínai invázió és az azt követő masszív nyugati szankciók esetén az export és a bevételek visszaesése, valamint a Kínából történő szállítások felfüggesztése jelentős gazdasági veszteségekhez vezetne az EU-ban és különösen Németországban – Jürgen Matthes, a tanulmány szerzője.

 

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a G7-csoport tagállamainak vezetőivel az ukrajnai háborúról folytatott telefonos megbeszélését követően Berlinben 2022. április 19-én (Fotó: MTI/AP/Reuters pool/Lisi Niesner)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.