Észtország és Lettország búcsút intett a 16+1 együttműködésnek

A távozó balti országoknak nem tetszik, hogy Peking túl jó kapcsolatot ápol Moszkvával.

2022. 08. 12. 14:03
CHINA-BEIJING-XI JINPING-CHINA-CEEC SUMMIT (CN)
(210209) -- BEIJING, Feb. 9, 2021 (Xinhua) -- Chinese President Xi Jinping chairs the China-Central and Eastern European Countries (CEEC) Summit and delivers a keynote speech via video link in Beijing, capital of China, Feb. 9, 2021. (Xinhua/Liu Weibing) (Photo by LIU Weibing / XINHUA / Xinhua via AFP) Fotó: LIU Weibing / XINHUA / Xinhua via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kilépett csütörtökön Észtország és Lettország az úgynevezett 16+1 transzregionális együttműködésből, amely azzal a céllal jött létre még 2012-ben Varsóban, hogy megerősítse, illetve elmélyítse a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a közép-kelet-európai régió és Kína között. A brüsszeli Politico szerint Tallin és Riga ezzel a lépéssel súlyos csapást mért Pekingnek az európai országokkal való diplomáciai viszony ápolására irányuló erőfeszítéseire, a lépés azonban aligha lepte meg a távol-keleti óriást, tekintve, hogy Litvánia már tavaly tavasszal elhagyta az együttműködési platformot.

A balti államok érvelése szerint Kína „korlátlan” barátságot hirdetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami nem csupán ellenszenves számukra, de egyúttal attól is tartanak, hogy az ukrajnai invázió csupán előfutára Moszkva azon kísérletének, hogy visszaállítsa a volt szovjet birodalom egykori határait.

Litvánia esetében többről van szó: a 2020-ban győztes litván jobboldali koalíció ugyanis úgy döntött, „értékalapú” külpolitikát folytatnak, és Peking helyett a „szabadságért harcoló tajvaniakat” támogatják. A helyzet 2021 júliusában tovább eszkalálódott, amikor a litván kormány engedélyezte, hogy tajvani képviseleti iroda néven nyissanak kirendeltséget Vilniusban. Hasonló képviseleti irodák a világ számos országában – köztük Magyarországon is – működnek, csakhogy nem Tajvan, hanem a szigetország fővárosának, Tajpejnek a nevét viselik. A Tajvan megnevezés ugyanis „sérti Kína szuverenitását és területi épségét, súlyos beavatkozást jelent a kínai belügyekbe”, valamint „rossz nemzetközi precedenst teremt”. Vasárnap egyébként a közlekedési miniszterhelyettes vezetésével litván delegáció érkezik Tajvanra ötnapos hivatalos látogatásra, amit a kínai külügyminisztérium „az egy Kína politikára tett litván ígéret kendőzetlen elárulásának” minősített.

Peking egyelőre nem kommentálta, hogy Tallinn és Riga is hátat fordított az együttműködésnek, a diplomáciai formátum azonban a Politico szerint egyre nagyobb nyomás alá kerül, mivel a kelet-európai országok egyre inkább megkérdőjelezik a fórum gazdasági hozadékát.

A tallinni kormány csütörtöki nyilatkozatában így fogalmazott: „Észtország úgy döntött, hogy a továbbiakban nem vesz részt a közép-kelet-európai országok és Kína közötti együttműködési platformban. Tallinn továbbra is konstruktív és pragmatikus kapcsolatokra törekszik Kínával, ami magában foglalja az EU és Kína közötti kapcsolatok előmozdítását a szabályokon alapuló nemzetközi renddel és az az emberi jogokkal kapcsolatos értékekkel összhangban”. Emlékeztettek továbbá, hogy Észtország „a tavaly februári csúcstalálkozót követően nem vett részt a formátum egyik ülésén sem”.

A 27 tagú Európai Unióból mostanra tehát csupán tíz ország maradt a klubban: Magyarországon kívül Bulgária, Horvátország, Csehország, Görögország, Lengyelország, Horvátország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Mellettük öt nem uniós ország is tagja az együttműködési fórumnak: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia. A fórum ülésein rendszerint az EU is részt vesz megfigyelőként. Csehország ugyanakkor idén májusban arra a döntésre jutott, hogy a fórum ígérete, miszerint nagy kínai befektetések érkeznek a régióba, és kölcsönösen előnyös kereskedelem alakul a távol-keleti országgal, mostanáig nem valósult meg, 

a prágai parlament pedig ezt követően az együttműködésből való kilépésre szólított fel, így Csehország lehet a következő távozó.

Peking egyébként már az év elején érezte, hogy a balti államok egyre inkább távolodnak az együttműködési fórumtól; áprilisban egy tapasztalt diplomatát, Huo Yuzhen-t, a közép-kelet-európai országok különmegbízottját küldte a régióba, hogy megpróbálja helyreállítani a kapcsolatokat, a jelek szerint azonban a kísérlet nem járt sikerrel.

A mostanra 14+1-re zsugorodott együttműködés egyébként része Kína azon grandiózus geopolitikai tervének, ami újradefiniálja Európa, Ázsia és Afrika kapcsolatrendszerét, és új alapokra helyezi a nemzetközi rendet az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésnek köszönhetően. Hasonló transzregionális együttműködést tart fenn Peking az afrikai országokkal is.

Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök beszédet mond a 16+1 együttműködés országainak csúcstalálkozóján 2021. február 9-én (Fotó: AFP/Xinhua/Liu Weibing)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.