Legalizálná a cannabist Ukrajna – Soros is feltűnik a háttérben

Törvényjavaslatot nyújtottak be Ukrajnában az orvosi célú marihuánakészítmények legalizálására Ukrajnában. A javaslat mögött egy sor olyan lobbiszervezet látható, amelyek szorosan összekapcsolódnak nemzetközi cégekkel, szervezetekkel, külföldi pénzügyi érdekeket kiszolgálva. A törvényjavaslat lehetővé tenné a kender termesztését is Ukrajna kiváló termőföldjein, valamint a gyógykészítmények gyártását is az országban – olvasható a V4NA nemzetközi hírügynökség cikkében.

Forrás: V4NA2022. 08. 16. 9:27
SOROS, György
Brüsszel, 2017. április 27. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke érkezik a Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartandó megbeszélésükre Brüsszelben 2017. április 27-én. (MTI/EPA pool/Olivier Hoslet) Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orvosi marihuána legalizálására törekszik az ukrán kormány, erről az egészségügyi miniszter számolt be.

Viktor Liasko június elején – több mint száz nappal a háború kitörése után – jelentette be, hogy az ukrán kabinet jóváhagyta az orvosi , ipari, tudományos és kutatás-fejlesztési célú cannabisnövények forgalmazásának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, hogy

 

megteremtse a feltételeit a cannabis alapú készítmények hozzáféréséhez a betegek számára a rák és a háború okozta poszttraumás stresszbetegség szükséges kezeléséhez.

 

A törvénytervezet az ukrán parlament elé kerül, ahol legalább 226 szavazattal kell jóváhagyni – írta a Kyiv Post.

 

Megértjük, hogy milyen negatív következményekkel van a háború a mentális egészségi állapotra. Látható, hogy hány embernek lesz szüksége orvosi kezelésre e hatás következtében. És megértjük, hogy nincs idő várni

 

– írta a miniszter a törvénytervezet kapcsán közösségi oldalán.

Elmondta, hogy a törvényjavaslat biztosítaná „a cannabis alapú gyógyszergyártás teljes ciklusát Ukrajnában”, hangsúlyozva, hogy az ország fokozatosan saját iparágat fog kialakítani, ahelyett, hogy importra támaszkodna.

A törvény kizárólagos ellenőrzési jogot biztosítana a kormánynak a kábítószer termesztése, előállítása és értékesítése felett.

A mostani törvényjavaslat annak a javaslatnak az átdolgozott változata, amelyet tavaly nyáron az ukrán parlament nem fogadott el. Az egészségügyi miniszter szerint most nagyobb támogatása lesz a javaslatnak.

Nemzetközi hálózatok az ukrán cannabislobbi mögött

A cannabis legalizálásáról szóló törvénytervezet meglehetősen hosszú utat tett meg a parlamentig. Az országban a 2000-es évek óta tartanak „kendermeneteket”, felvonulásokat a legalizálásért, de a kérdés csak néhány éve került komoly szintre. Porosenko elnök lett ennek a folyamatnak a mozgatórugója Ulana Suprun akkori egészségügyi miniszterrel, aki több éven át próbálta meggyőzni az ukránokat arról, hogy a legalizálás a civilizált országok „normális gyakorlata”.

A marihuána legalizálásáért több szervezet is komoly lobbitevékenységet folytatott Ukrajnában, láthatóan globális pénzügyi szereplők érdekekeit kiszolgálva.

Olga Stefanisina ukrán miniszterelnök-helyettes, a törvényjavaslat egyik benyújtója Ulana Suprun volt egészségügyi miniszter közvetlen munkatársként dolgozott. Korábban pedig az Ukrajna Betegei nevű jótékonysági alap vezetője volt, havi 70 ezer hrivnyás (kb. 1800 eurós) fizetéssel. A Klymenko Time ukrán hírportál felhívja rá a figyelmet, hogy ez Ukrajnában meglehetősen jó fizetésnek számít. Mint írják, az Ukrajna Betegei szervezet aktívan lobbizott a marihuána legalizálásáért.

Épp úgy, mint a 100% Life nevű szervezet, aminek vezetője, Dmitro Serembej korábban együtt dolgozott Olga Stefanisinával az Ukrajna Betegei szervezetnél, és számos közös projektet és eseményt vitt együtt Ulana Supronnal is.

Fontos szerepe van a legalizációért zajló kampányban Janina Szokolova újságíró-riporternek is, aki kellemetlen, kemény kérdéseiről, közszereplők zavarba ejtéséről híres. A Klymenko Time Szokolovát Petro Porosenko volt elnök fő propagandistájának nevezte.

 

A közös az Ukrajna Betegei, a 100% Life szervezetekben és Janina Szokolova kampányában, hogy mindet Soros György amerikai spekuláns ukrajnai Nemzetközi Reneszánsz Alapítványa támogatja.

 

Maga a Soros György által alapított, Ukrajnában működő alap egy speciális közegészségügyi programot is működtet. Ennek keretén belül jutnak finanszírozáshoz mindezen aktivisták és kampányaik a cannabis támogatására. A Soros-alapítvány 2019-es jelentése szerint az Ukrajnának juttatott 335 millió hrivnya 23,85 százalékát a népegészségügyi programra fordították.Ez csaknem 80 millió hrivnya (több mint 2 millió euró), írja a Klymenko Time.

A program ukrajnai kurátorai Viktoria Timosevska és Olena Kucseruk a Soros Alapítványtól. Timosevska még 2016-ban lobbizott a marihuána legalizálásáért és a megfelelő törvényjavaslatért. Kucseruk a „Kelet–Nyugat partnerség határok nélkül” programban kezdett dolgozni, ami Soros egyik első projektje Ukrajnában. A 2000-es évek elején ettől a hivataltól pályáztak az iroda munkatársai a Program a kábítószer-használatból származó ártalmak csökkentésére című európai pályázatra.

A Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül Soros György egyébként világszerte jelentős anyagi támogatást biztosított az elvileg nonprofit szellemben működő drogpolitikai NGO, a Drug Policy Allliance nevű szervezet részére, hívta fel rá korábban a figyelmet a média. A magyarországi Tűzfalcsoport nevű portál részletesen beszámolt az OSF tevékenységéről a területen, amelynek kiemelt célja a „felelős droghasználat” hosszú távú dekriminalizálása.

 

Soros alapítványa alig húsz év leforgása alatt mintegy 200 millió dollárt adományozott az ilyen „drogreformokra”. 

 

A 200 millió dollárból a legnagyobb kedvezményezett az előbb említett Drug Policy Alliance (DPA) volt, Ethan Nadelmann író szervezete ugyanis már évtizedek óta együttműködik Sorossal, és az alapítvány évente körülbelül ötmillió dollárt ad a nonprofit szervezetnek vagy a DPA valamely leányszervezetének.

Soros többek között egymillió dollárt adományozott a DPA-nak egy kaliforniai népszavazási kezdeményezés támogatására 2010-ben, három évvel korábban 400 ezer dollárral támogatta a Committee for Sensible Marijuana Policy (Bizottság az Észszerű Marihuánapolitikáért) nevű szervezetet is, amely az egy uncia (kb. 31 gramm) vagy annál kevesebb mennyiségű marihuána nevű kábítószer tartásának dekriminalizálását tűzte ki célul Massachusettsben. Az intézkedést végül 2008-ban fogadták el. Lassú víz partot mos: Kaliforniában a „fű” legalizálása érdekében 2010 őszén tartott referendumot még elbukták, de a 2016-os népszavazáson már közel 60 százalékos többséggel felülkerekedtek a marihuána hívei.

A Soros-hálózat és a DPA tevékenysége eredményes volt Uruguayban is, amely állam „úttörővé” vált a cannabis államilag legalizált termesztése, értékesítése és fogyasztása terén. A DPA így a kender legalizálásának leghatásosabb szervezetévé nőtte ki magát a világon, amely nemcsak az USA-ban, hanem Uruguayban és más latin-amerikai országokban is rendkívül befolyásos.

Nem lehet véletlen, hogy Soros György a DPA mint civil szervezet finanszírozása mellett a Monsanto nevű amerikai multinacionális vegyi, mezőgazdasági és biotechnológia vállalat egyik legfontosabb részvényesévé is vált (a Monsanto 2018-ban egyesült a német Bayer AG-val). Éppen ez a globális vállalathálózat volt az, amiről a sajtóban olyan hírek jelentek meg, miszerint a GM-növényekkel és agrártermékekkel futtatnák fel a marihuánabizniszt: géntechnológiával módosított cannabissal biztosítanák a szükséges kontrollt. A Monsanto egyébként pont Uruguayban már évtizedek óta növelte a szójabab- és a GM-kukoricatermesztés volumenét. Soros érdekeltségei révén pedig maga is jelentékenyen közreműködött a bioüzemanyagként géntechnológiával módosított szójababot és napraforgókat termesztő GMO-vállalatóriás felvirágzásában.

Az iparág egyébként viharos gyorsasággal fejlődött az elmúlt években, és milliárd dolláros iparágat hozott létre. Két kutatócég, az Arcview Market Research és a BDS Analytics becslése szerint a globális cannabisipar bevétele a 2017. évi 6,9 milliárd dollár után 16,9 milliárd dollárra nőhet 2019-ben, és több mint 31 milliárd dollárra 2022-ben. Más elemzők, mint például a Cowen Inc. szerint pedig a legalizálással a globális iparág több mint 50 milliárd dollárnyi értékesítést érhet el 2026-ra.

A Klymenko Time ukrán hírportál felhívja a figyelmet arra, hogy a cannabiscégeknek a további fejlődéshez új piacokra van szüksége, amire Ukrajna jó lehetőséget adna, „a kanadai és amerikai cégek régóta szemeznek Ukrajnával”. Ugyanakkor, mint írják:

 

„a csernozjomjainkon sok kendert lehetne termeszteni, ami nyerstermékként könnyen exportálható lenne. És már a hozzáadott értéket más országok feldolgozásából kapnák”.

 

Mindeközben a legalizálás ukrán lobbistái továbbra is az orvosi cannabisra helyezik a hangsúlyt, bár megerősítik, hogy az ukrajnai gyártólétesítményeket célozzák meg. Ezt a törvényjavaslat egyik benyújtója, Olga Stefanisina is megerősítette, amikor úgy fogalmazott: „Törvénytervezetünk lehetőséget biztosít ilyen szerek előállítására Ukrajna területén. Szabályozza a behozatal lehetőségét, illetve nemzeti termelés, ezért úgy gondolom, hogy maximálisan arra irányult, hogy a betegek jobban hozzáférjenek a gyógyszerekhez, és hogy ilyen gyógyszereket gyártsanak, többek között Ukrajna területén is”.

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.